Délmagyarország, 1932. augusztus (8. évfolyam, 175-198. szám)

1932-08-03 / 176. szám

vin.3. Négy gyermekoaralizises megbetegedés Szegeden (A Délmayyarország munkatársá: ól.) A városi főorvosi hivatal jelentése szerint Sze­pd terültén ismét fellépett • gyermekparallzls (Heine me­din) nc*Q rendkívül veszedelmes gyermekbetegség, még pedig járványszerüen. Néhány évvel ez­előtt, mint emlékezetes, tömegesen történtek ilyen sokszor halállal végződő megbetegedé­sek a városban, de aztán évekig nem fordult alő ujabb megbetegedés, bár az ország egyik­másik részében Iel.;c!bukkant a veszedelmes Járvány. Az első megbetegedést két héttel ezelőtt je­lentették be a főorvosi hivatalnak. Egy hét­éves gyermek kapta meg a betegséget, am! azért szokatlan, mert legtöbb esetben öt éves­nél fiatalabb gyermekek betegszenek meg gyarmekparaUzisben. Az első bejelentett eset óta három efabb megbetegedés jelentettek be és igy Jelenleg négy szegedi gyermek fekszik gyermekparalidsben. A főorvosi hivatal megállapítása szerint ez a négv eset járványnak, vagy a járvány e/ő. hírnökének tekinthető, mivel normális körül­mények közi ti az ország egész területén évente nem fordul elő két-háromnál több ilyen meg­betegedés. A betegség rendkívül erős mértékben fer­tőző, szérumát még nem ismerik, éppen ezért igen nehéz ellene a védekezés. A védekezést megnehezíti az is, hogy nem ismerik a be­tegség terjedésének módját sem. A főorvosi hivatal a legnagyobo óvatosságra inti a szü­lőket és felhivja őket, hogy a legelső gyanús tünetre azonnal vigyék orvoshoz gyermekei­ket, aki igy idejekorán megállapíthatja a diagnózist és szükség esetén védőoltással aka­dályozhatja meg a betegség kifejlődését Erre az óvatosságra azért van nagy szükség, mert a Heine medin sok esetben nyomorékká teszi a gyermekeket Öngyilkossági kísérlet ax állomás előcsarnokában Egy gafgony al földmives a csarnok tolyósófáról levetette magút a Köveseire ' fi.. Délmagyarország munkatársától.) Nagy riadalmat okozott kedden délbea a Szeged­állomáson agy öngyilkossági kísérlet. Néhány percoel két óra előtt, amikor a pályaudvaron legnagyobb a forgalom, Budapestre, Makóra, Vásárhelyre indulnak a vonatok, a népes eme­leti csarnoki folyosón egy izgatott viselkedésű ember hirtelen utat tört magának az utasok kőzött, felugrott a csarnok kőpárkányárn és onnan a bejárati csarnok keramitbur­kolaíára vetélte le magát. Az utazóközönség láttára elkövetett öngyil­kossági kísérlet nagy izgalmat keltett Pillana­tok alatt emberember hátán szorongott az öngyilkos körül, aki vérző fejjel, eszmélet­lenül feküdt a földön. Kijöttek a mentők és az öngyilkost beszál­lították a sebészeti klinikára, ahol megállapí­tották, hogy combtörést és fejének több he­lyén zuro t sebeket szenvedett. A rendőri nyo­mozás során kiderült, hogy az öngyilkosjelölt Szabó Pál gajgonyai földmives. Azt még nem sikerült megállapítani, hogy miért követte el tettét. Állapota súlyos, de nem életveszélyes. A pénzügyi bizottság törölte a tanitók, a kereskedelmi iskolai tanárok / és a káplánok városi pótlékát (A Délmagffarország munkatársától) A pénzügyi bizottság hétfői ülése, amint arról a Délmagyarország részletesen beszámolt, ked­vező eredménnyel végződött Kiderült ugyan­is, hogy egy százalékkal sem kell felemelni a jövő évben a pótadót, pedig illetékes he­heken már egész konkrét formában hangzot­tak e' nyilatkozatok a százszázalékosnál is ma­gasabb pótadó kivetésének szükséfTességéről. de kiderült az is, hogy elkerülhető a tiszt­viselői illetmények csökkentése, a városi al­kalmazottak huszonöt százalékos pótlékának megszüntetése is. A pótadó marad tehát het­ven százalék és a tisztviselők is ugyanazokat az illetményeket kapják a jövő évben, mint »1 idén, de azért maradt a költs kelésben 335.000 pengő fedezwtlen hiánv, anu.ynek ki­egyenlítésére szintén módot talált a pénzügyi bizottság. Amikor összeszámí­tották, hogy mennyi a város kinnlévő­"ége,. a fóldbér-, a lakbér- és az adóhátralék, ^derült, hogy sokszázezer pengőről van szó, » fedezetlen hiány fedezetét igy ebből a cse­fekvő kinnlevőségből jelölte ki a pénzügyi bi­»ttság. A pénzügyi bizottság határozata megngug­*á*t kekett a tisztviselők körében, akiket a *árosi pótlékok. megszüntetéséről és az ujabb fizetéscsőksentésról szóló hinek a végsőkig elkeserítettek. Mint utólag kiderült, a pénzügyi bizottság hagyta változatlmu.1 minden inirosi al­kalmazott fizetését. Kimondotta, hogy azok­nak a városi alkalmazottaknak a pótlékát, akik ezt a pótlékot nem nyugdíjba beszámító illetményként, hanem segélyként kapják, be­szünteti. Ide tartoznak a városi elemi iskolák tanítói, a női felsőkereskedelmi iskola tanárai9 a kegyúri plébániák káplánjai és a városi gimnázium világi tanárcí. Nem tartoznak ide azonban a zeneiskola tanárai, akik nem vá­rosi pótlék cimén kapták eddig havi száz­pengős pótillelményüket, hanem főiskolai pótlék cimén, miután a zenetanárok számára az elő­lépés Lehetősége éppen annyira korlátozott, mint a városi lisztviselők számára, ezzel szem­ben azok, akik segélyként kapták a huszonöt százalékot, éppen olyan fokozatosan haladhat­nak előre a ranglétrán, mint az állami tiszt­viselők. Mivel pedig a közgyűlés annakidején ezzel a városi pótlékkal kívánta kárpótolni a városi tisztviselőket az előlépés lehetőségé­nek korlátozásáért a pénzügyi bizottság ugy találta, hogy indokolt a pótlék megszüntetése az olyan esetekben, amikor a póilék aem ezt a célt szolgálta Ilyen módon a város kiadásai évi 76.000 pengővel csökkenlek; ennyit kaptak a taní­tók, a V iplánok, a kereskedelmi iskolai taná­rok és a piarista gimnázium világi tanárai városi pótlékként Itt emiitjük meg, hogy a számvevőség a pénzügyi bizottság által elrendelt változtatá­sokat most vezcli át a költségNetésicnezcteu. i Ez a munkn négy-öt napig eJtart & i^ « költségvetésről összefoglaló ismertetést előbb nem adhat ki a főszámvevő. Mindössze annyit sikerült megtudnunk, hogy városrendezési cé­lokra a pénzügyi bizottság összesen 325 000 pengőt Irt elő, ebből 30.000 pengői fordíta­nak az aszfaltburkolatok, 30.0fí0-et a köbur kólátok és 20.000-el a csatornák javítására. A Maros két halálos áldozata (A Délmagtjarország munkatársától.) A Marosnak a tegnapi nap folyamán két halottja is akadt Soros Miklós 30 esztendős magyarcsanádi kis­birtokos fürdés közben a méíy vízbe aszott, ahol néhány piflan.it alatt e'merült Mire segítségére si. ettek, eltűnt a vizben, később már csak a holt­testét tudták a partra húzni A másik szerencsétlenség a makói strandon tör­tént Joó József 22 ¿ves szabósegéd a strandtól néhány méternyire a méíy vizbe bukott A mély iszap lehúzta a folyó fenekére, bárhogy is kapá­lózott, nem tudott a felszínre jutni A strandolok közűi többen a víz alá buktak és igyekeztek ki­menteni a szabósegédet, de annyian voltak a men­tőt — hogy ifivesztették a szerencsétlen embert « kezükből. Mire a felszínre hozták Joó Józsefet, már késő volt. Élt még ugyan, de a szerencsétlen ember rövidesen kiszenvedett. Selpel volt osztrák kancellár halála Bécs, augusztus 2 Seipel Ignác volt kancellár ma réggé' 'éfriyolc órakor meghalt. A volt kancel­lár bárom hét óta tartózkodott & Wieneriüald­szanatóriumban Állapotában eleinte javulás állott be, az utóbbi napokban azonban általános elgyen­gülés lépett feL A kanocllár ereje aggodalmat keltőén csökkent, az orvosok tehetetlenek voltak ezzet a jelenséggel szemben. A tüdő túlzott igény­bevétele a szívműködésre is hatással volt Az utolsó napokban a beteg ereje annyira csökkent hogy a katasztrófa etkerülhetetlennek látszott Éjjel 1 órakor megkezdődött az agónia, maid a kora reggeli órákb in beállott a halál. Seipei prelátus már régóta súlyos tüdőbetegség, ben szenvedett. Hétfőn délben állapota már anv­nyira rosszabbodott, hogy az orvosok femondtak életéről. Ekkor már tudták, hogy a volt kancel­lárnak csak órái vannak hátra. Seipel már nem tudott enni és többször ismételgette: — Nyugalmat akarok, nyugalmat Aludni aka. rok, aludni, aludni Hétfőn este a volt kancellár már injekciót setrl kért és Injekdó nélkül próbált elaíndnL Az éj­szaka fotyamán azonban többszőr fölébredt, hogv azután aéhány percre megint elaludjon. Közvetlenül éjféi előtt az ápolónővér észrevette, hogy Seipel arca egyre jobban halványodik. Az ethunyt volt kancellár holttestét Bécsbe szál­lítják 'és ott helyerik örök nyugalomra. Seipel 1876-ban Bécsben szüfcíett Katolikus pap­pá 1899-ben avatták Seipel" előbb a salzburgi katolikus hittudományi fakultáson a morálteológ a tanára, majd 1917-ben bécsi hittudományi tanár lett Károly utolsó osztrák kormányában, a Lam­masch-kabinetben a népjóléti tírcát vállalta. Ezzei indult politikai pályája. 1922-b<fll kancellár lett és ebben az állásban 1924-ig maradt Hivata­íoskodása vétre felé merényletet követtek ef ellene, tüdőlövést kanott, de felgyógyult A Ramek kor­mány bukása után, 1926-ban újra elvállalta a kancellárságot, 1920 áprilisában lépett vissza Azóta aktive n^n vállalt szerepet az osztrák politikában Belvárosi Mozi Ma és ho'nsp Nana &Jb«ra ffiu*i«p!4at*«l Monté Carló bombázása -zentedélylól Izzó történet, fülbemászó. talpaié va ló zene, gyönyört! télak. Azonk'vHI tiullkosság a stúdióban irgalma« kalandorlllm Gerda Haurus fóuere? le ével EI6«dáMk i^'l árakor \

Next

/
Oldalképek
Tartalom