Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)

1932-07-03 / 150. szám

Vli. 3. Villamos szellőztetők Sf:™'í ML** ^^ Telefon M-M. /Is Ügyvédi Kar válsága Btr. Sxéll Gyula beMétfe a folsöOöxban a* ügyvédség mmly a OtíxtulafOon válságáról és a gyorsírásról (A Délmagyarország munkatársától) Az országgyűlés felsőházinak matt ambaton tartott ülésén nagyszabása beszédet tartott dr. SséU Gyula, a szegedi úgyvédi kamara elnöke, aki az úgyvédi kar súlyos szociális helyzetén kivul behatóan foglalkozott a háztulajdon, a felekezeti oktatás és a gyorsírás ügyével A FehéMtf tetniUS most közli dr. Széli Gyula beszédét teljes terjedelmében. Az érdekes felsőházi beszédből az alábbi részleteket közöljük: Dr. Szétt Gyula beszéde elején általánosságban foglalkozott a költségvetéssel, az Igazságügyi tárca költségvetéséről szólva többek között ezeket mondotta: A magyar ügyvédség helyzete függvénye a magyar gazdasági helyzetnek, valóságos szeizmográf, amely a közgazdasági élet minden hullámzását megérzi. A törvény akkép rendelkezik, hogy aki egy évnéi régebbi tagdíjjal és gyám- és nyugdíjintézett járulékkal hátralékban van, azt az ügyvédi kamara tagjai sorából törölni kelt. A szegedi ügyvédi kamara 160 hátralékos tagját felhívta a hátralékainak kiegyenlítésére. Az eredménye az volt, hogy több mint a fele nem tudta befizetni hátralékát Ez a helyzet maga mutatja az ügyvédi kar válságos helyzetét, amely a mostani gazdasági vi. szonyokbót folyik. . . Az ügyvédség válsága Kétségtelen dolog, hogy az ügyvédság száma abnormis módon megnövekedett Az Is kétségtelen, hogy intézkedni kell, hogy a jövőben ez a helyzet megváltozzék, csak az a kérdés, hogy miképpen? (Egy hang a baloldalon: Numerus clav.suasaii) Több oldalról előjönnek ezzel • kívánsággal. óvatosan kell hozzányúlnunk a numerus clausus intézmény utján való megvalósításához. Szerintem az ügyvédség túltengő létszámának csök. köntése más uton is elérhető volna, és pedig elsősorban a jogi oktatás sürgő* reformja utfan. Elsősorban szigoman ügyelni kell ar~a, hogy akik joghallgatóknak beiratkoznak, azok az előadásokat valóban lelkiismeretesen hallgassák A vizsgákon a legerélyesebben keli megbirálni a Joghallgatók tudását. Amikor valaki a jogi gyakorlatait leteszi, gondoskodni keli arról, hogy ne iratkoztiassék be ügyvédjelöltként otgan ügyvédhez, akiről a kamara nyilvánvalóan tudja, hogy ott ügyvédi gyakorlatot szerezni képtelenség, mert meg felelő munkaalkalmat nem kap. Ha ezeket az intézkedéseket meg fogják tenni és sürgősen életbeléptetik, akkor azt hiszem, hogy a joghallgatók száma legalább 50 százalékkal lecsókken. A másik pedig, ami orvosszer volna, ax ügy. védség számbeli túltengése ellen, az, hogy a kóz. aikclmazottak képesítési kellékei szigorittassanak Kimondandó volna, hogy községi jegyzői állá» sokat és a közigazgatás bizonyos hivatali állásait csakis ügyvédi és birói okleoélKt biró egyénekkel tölthessék be. Ilyenképpen szerintem nem kellene az úgynevezett ügyvédi numerus claussa! kísérletezni. A magyar ügyvédi karraf szemben az utóbbi időben bizonyos jogosulatlan ellenszenv nyilvánult meg. Nem mondom azt, hogy bizonyos esetedben nem történnek egyes ügyvédek részéről elité" lendő dolgok is, de kérdem, hof és milyen foglalkozási ágnál nincsenek ilyenek? Azonban általánosítani nem szabad, sőt ez ellen a teghatározotban tiltakozni keli az összesség nevében. Magyarországon az ügyvédség tekintélye aoha nem volt ennyire megnyirbálva Itt mindenkor kő-becsűlésben ásottak tevékenységük révén. Azt hiszem tehát, hogy a mostani ellenszenv, amely részben mesterségen is szittati*, csak a mostani lehetetten, válságos gazdasági helyzet folyománya, csak ideiglenes, amely mihamarabb meg fog szűnni Rá akarok m-•• ' <? arra, hogy a törvényhozás az utóbbi időkben netn munkaalkalmakat adott az ügyvédeknek, hanem inkább munkaterületeket Zálogjegyéi mielőtt eladná győződjön meg, hogy legtöbbet fizet érte Gáspár, Mikszáth Kálmán-n. 3. sz. Keresek megvételre higanyt, hamis eaonlfogakat brilliáns ékszert régi arany és ezüstpénzeket. 42 vett et tőlük, aad által ezek megé&etási lehetőségét csak megnehezítette Ezeket a munkaterületeket keli visszaadni az ügyvédeknek és a munkaalkalmakat szoporittfii ott, ahol arra szükség van. Sérelme* az ügyvédi karra a törvénykezés egyszerüsitésérői szóló ¿örvény Intézkedései alapján kiadott bélyeg, és illetékrendelet, valamint az ss intézkedés is, hogy ezeket a béfyegilletékekafc valamint végrehajtási költségeket és dijakat is az ügyvédek kötelesek előlegezni. A házfalaidon A magyar háztulajdon a szégyenletes szocializálás óta még sohasem volt ilyen válságos, helyzetben, mint amilyenben most van! Helyrehozhatatlan hibák történtek ezek a téren. Természete« dolog, hogy a magyar háztulajdon válságának sokban oka maga a világgazdasági válság, előidézték azonban azt belső körülmények is. Mint egy tíz esztendeig a háztulajdon szocializálva volt, jövedelmet nem hozott, amikor pedig végre bizonyos kis polgári jövedelmet tudott már biztosítani a háztulajdonosnak, akkor egyszerűen megbénittatott a lakások szabad forgalma, lehetetlenné tétetett és ez már maga hozzájárult a háztulajdon részbeni elértéktelenedéséhez. Azon. ban ez még mind nem elég! Kormányintézkedések, kei létrejöttek a gombamódra felszaporodó bérházak építései és ezáltal beállott a házak elértéktelenedése. Építettek szükség nélkül bérházakat, öröklakásokat, családi házakat és ez az egész, ségtelen lakástermelés még most Is folyik. A köz' tisztviselőknek a lakáspénzt a kormány 1931 évi adóbevallás után szállította le és ezzel megindult a nagy árzuhanás a bérlakások egész vonalán. Utóiérte azonban a válság a régi házalt tulajdonosait is. Ilyen helyzetben mégis fenntartja a kormány a háztufajdonnaí szemben a háztulajdon szabad forgalmának, Sietve szabad bérbeadásának korlátozását! A törvény szerint adómentességet élvező uj házakra pedig uj adókat ró. Sőt ujabb adó. és illetékfelemeléssel is tönkreteszi a háztulajdont. Az, hogy leszállott a ház értébe és utána a házbér értéke is íegarább 50 százalék*aJ, ezzel parallel pedig ugyanabban az arány, ban az adók és közterhek felemelkedtek így csak tönkre lehet tenni a háztulajdont, ezt a nagy nemzeti vagyont, de talpraáliitani*nem! Pe: dig a háztulajdon ugy az állami, mint városi háztartások költségvetésének egyik biztos funda. mentumát képezte eddig és ez a .fundamentum így tönkre fog menni Az esztelen lakásépítési tulprodukdó odajuttatta az állapotokat, hogy a régi és utolsó tiz é"ben ÓQült házak egy része már «kiürült Esztétán mádon « főváros és a nagyobb varosok köré úgynevezett telepeket építettek. Az észszerű az lett volna, hogy bontsák la az efavuit házakat és a város belsőbb területein lévő üres telkeket építsék be. Mindenféle fajta ujabb építkezéseknek a perifériákon, megvannak az egészségügyi és szociális hátránvai. Főleg érezhető ez a vidéken, ahof vízvezeték. csatornázás és kövezet né"-01 történik ezeknek a íakáso'-.nak az építése és ezeknek a tereteknek a felállítása. Szeged és a kölffll lakások Tagyen szabad ezzel kapcsolatban rámutatnom arra, hogy Szeged város törvényhatósági, bízottsága az 1931 évi április havában egyhangú határozattal elhatározta, hogy a kötött lakások felszabadítása Iránt felír a népjóléti és pénzügyminiszter urakhoz, miután ugy látja, hogy ott közérdekbe ütközik a lakások további megkötöttsége, amelyre egváltalában nincs szükség. Fnnek egyik ¡ndoka az, hogy a kötött lakások száma ma elenyészően csekély. Ezzel szemben az üres lakások száma 1<31 november 1-én t02t volt Szegeden. A bérlaMsok 10.50 százaléka üres. Az üz. lethelyiségeknéí, amelyek szabadforcilom tárgyai, az arány sokkaf kedvezőbb, mert az üzleihelyiségek szám: Sze-r 'en 1931 november 1-én 4S03 volt, míg az üres üzlethelyiségek száma csnk 208. ami körülbelül 45 srázaléknak felel meg Ezek. bői az adatokból m^llanilhitó, hogy "a lakások felszabadítása esetén ke'lő számu üres lakás áll mé* * legnagvobbmérvü költőikidési mozgalom esetén is rendelkezésre. A kötöttség fenntartását a bérek Jelenlegi mér. téke sem teszi Indokolttá. A tatarozást illetőleg a Jelenleg érvényben lé. vő rendelet csak a lényegesebb költséggé** végzett átalakítások esetén biztosít jelentékenyebb: adókedvezményt a háztulajdonosnak. Szűkkeblű es a rendelet, azért, mert taxatíve sorolja fet'aso. fcat az átalakítási munkálatokat, amelyekre aa adókedvezmény a háztulajdonos részére igénybe vehető. Ezeket * tatarozás! munkálatokat azon» baCL még a lényegesebbeket se, non bírják a háztulajdonosok foganatosítani, ellenben ka a ház. tulajdon, illetőleg a lakások kötöttsége felszabadhatnék és ebben az esetben már tatarozhatok volnának azok a lakások és épületek, amelyeken 1914 óta semmiféle néven nevezendő tatarozás^ munka nem végeztetett A felszabadítás a kisiparosságnak Is nagy érdeke. A gyorsírás Dr. Széli Gyula ezután a felekezeti Iskolák nehéz helyzetével foglalkozik, majd igy folytatja:: — Beszédem befejezéséül Kegyen szabad ez alkalommal a legnagyobb elismeréssel köszönetet mondanom a vallás, és közoktatásügyi miniszter urnák azért az erélyes és határozott kijelentéséért, amelyet a parlamenti tárgyalások alkalmával 'az elmúlt hetekben tett, hogy tudniillik köt©, lezővé fogja tenni a legközelebbi időben a gyorsírásnak, mint kötelező tantárgynak a kőzépisko. Iák ív. és V. osztályaiban való tanítását, sőt kilátásba helyezte, hogy a gyorsírásnak már « polgári iskolák III. és IV. osztályaiban való tanítását is rövidesen beállítja A Gyorsirástanitőkat Vizsgáló Bizottság eddig csak Budapesten működött Szegeden a polgári iskolai tanárképző intézetben tanították a gyors, írást, a fövő évi költségvetésben azonban törölték az erre vonatkozó téléit. Arra kérem a kultuszminisztert hogy ezt a csek^y összeget állítsa be és tegye 'ehetővé valahogyan, hogy a polgári iskolai tarárképzőintézetnél Szegeden a gyorsírást az Iáén is taníthassák. De ké.nem kett a kultuszminiszter urat arra is, hogy a gyorsirástanitőkat vizsgáló bizottság újjászervezésével adjon módot arra, hogy Szege. d«n it működjék az Alföldre vonatkozóan egy ilyen bizottság és minthogy ez külön pénzbe nem kerül, szervezze ezt meg minél előbb és pedig azért, mert Szegeden ugy a polgári iskolai tanárjelöltek, mint a középiskolai tanárjelöl. t«k minden tárgyból vizsgázhatnak, nem kép. zefhető el tehát, hogy a gyorsirástanitói vizsga le. tétele végett nagy költséggel Budapestre legyenek kénytelenek felutazni a Jelöltek ás azt a vizsgát külön Budapesten legyenek kénytelenek letenni A bíróságok ügyvitelében különöccn áldásos a gyorsírás gyakqflati alkalmazásának keresztülvitele, mert a Airák munkarendjének javarészét, a jogkereső közönség és az ügyvédi kar Idejének tekintélyes hányadát meg lehetne takarítani ezzeL Jellemző erre vonatkozólag, hogy j. Szegedi Ügyvédi Kamara nagyérdemű megboldogult, elnöke, néhai Reiniger Jakab, egy alkalommal fennjárt az igazságúgyminiszteríumban. Galambősz hajára és bajuszára való tekintettel, azt kérdezte tőle a miniszteri tanácsos: ügyvéd ur, mondja meg, hány esztendeje foglalkozik ügyvédséggel, mennyi ügy» védi gvakorlata van? Azt mondja: lehet vagy 12—15 esztendő. Hitetlenül nézett rá * qiniszteri tanácsos, hogy ¡íven galambősz ember iíyen "későn tette volna (e az ügyvédi vizsgát Magyarázattal tartozom, — volt a felelet — már 48 éve vagyok bejegyzett ügyvéd, de at ttyyvHMgnsk legalább báromnegyed részét ácsorodssat is uirako* zássa• töltöttem e( a bíróságok folyosóin, amig rám került a sor és csak 12—15 esztendő as, amelyet a bíróság előtti praxisban töltöttem e£ t Ennek a hihetetlen állapotnak a megszűntetés« érdekében kívánatos, hogy az igazságügyi kor. mánv a bíróságoknál a gyorsírás bevezetését és kötelezővé té'elét minden irányban rengeletUeg a legszigorúbban sürgősen kőtelezővé te^ye. (Éljen, zés és taps. — A szónokot számosan" ifdt^zlik.) Bútort Kertésznél! IA legszebb fürdftdresszek legolcsóbban a Magyar Harisnyaáruhizbaó, Károlyi ucca 3. 50 DÓVAL fett, tisztit • a laaszabku 1 Márti a. l/t