Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)

1932-07-31 / 174. szám

VH. 31. Szaiay Pist« bácsi nyugalomban Pista bácsi boont mond '-Szögednek s tril* esak a sorok megjelennek, talán már a tatai piarista-rendházban nézegeti a szobák méreteit, a mfektorium boltozatát amely szivarfüstök nyomaival beszél az idők múlandóságáról, nemkülönben, hogy minden esztendőben oj diák-raj kerül Id az életbe, jóllehet az élet — akár nagy betűvel írj ok, akár kicsi vei — nem tudja, hogy mihez kezdjen velük. Harminchét év a tanári pályán sokkal több, mint bármilyen más elfoglaltságban. A vakációs két hónapok körülbelül semmit sem számítanak, annyira ráült a többi tiz hónap a tüdőre, meg az idegekre. Alig kezdi meg az ember a pihenést nem szokhat hozzá, máris abba kell hagynia, mert Vttd Sanctéra hivja a kis pajkosokat az oskola csengője. Szinte ugy tetszik, hogy a tanár életében megakad a fejlődés, minduntalan előlrül kell kezdenie azt *mit a nyár jöttén abbahagyott s ha szédületes tudománynak tetzik szeptemberben a consecutio tempó rum, májusban az alauda-alaudae a megmosolyogni való naivság Aztán igy megyén ez évről-évre, harminchét esztendőn keresztül mindig felfedezni és a felfedező ravaszságával -yökérszándéku palántaként elültetni azt .a sok szépséget ami öreg korban is megremegteti a szivet Vergilius nevének ballatára, az ezerszínű római mezőket közelebb hozza, mert csak 'sirkülö fővel jövünk rá, hogy máig se tudtak okosabbat kitalálni a procul negolfcs-nél, hasztalan keresik hajszolva a boldogságot As öreg tanár azonban mondja, esztendőnkint előlrül kezdve mondja az igéket álmodozik ő is sok mindenről, amit kflm hagyott a profán világban, mikor beköltözött a szerzetesi ház falai közé, — mondja a tudományt behunyt szemmel, habár tekintetét néha ráveti a könyvre, mert hogy pap is volna, az pedig megszokta, hogy a miatyánk textusát is olvasnia kell, kívülről akármennyire megtanulta. Pályája 37 évéből huszonötöt Szegeden töltött •I Szalay Pista bácsi, megszakítva egyszer ezt az időt is ugy, hogy az utolsó 18 év egyhazamba esik. Már régen nagyapák azok, akik kike-' rültek az ő keze alul és ifjú generációk iák megszépítve mesélik a hajdani történeteket, k'javitva a kalkulust is, amit egyszer-má: kor felületesen elnontottak. Már nem őt okolják a balesetekért, hanem magukra vetnek, mert hogy a diák élet nagyon lassan érik meg, sokkal a hivatalos érettség után. Azonban ha valahol az életben »fején találják a szöget« s kutakodnak, hogy honn"n is ragadt rájuk as a tudomány, amellyel éppen brillíroznak, — okvetlenül felmerül előttük 2*alay Pista bácst emléke, amely piaristahagyományból végezte mindig azt »mit a törvény csak sokk-il később talált ki. — »A középiskolának az a feladata, hogy a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevese..« A többit nera Is mondom, mert ebben a szövegben benne van a legfontosabb szó: NeveljeI Sok pedagógiai vita folyt már erről, talán ma Is vannak iskolák, ahol kimondják nviltan, hogv| az ő feladatuk a tanítás és nem a nevelés. Az iskola megköveteli a jó modort, azt tessék mindenkinek magával hozni az en-?cdelmességgel, a kV telességtudássaf együtt Aztán már hidegen kezelik ar »anyagot« és minde<ty nekik a szokás, a szorgalom foka. ők azt a kalkulust szolgáltatják ki, amire a diák magát érJcra*«é tette, habár annak mértékével megelégedve soha n'u:s. Szalay Pista bácst az osko'ás rendnek abban a hagyományában nőtt Tel, amely Kubr'n>zky László, az első szegedi rektor óta, — aki a 210 év előtti diákokat dik'inálta — hozzáta-»ozik a levegőnkhöz és ezer mr* e?er ejész embe. adott ennek a szegény hazának. — Piarista-növendék volti — mondják még ma Is, sokszor kellemes felfedezéssel, valakire, mert ez kitetszik az embereken és szint? cltörölbetetlen R A piarjsták mindig neveltek is, Qem Csak tanítottak és nem nyugodtak bele, hogy a diák megmaradjon a hazulról hozott, vagy maga-választ:>tta szokásában; vergődtek, javilotlak, cseppnyi jóság-hajtásért képesek voltak lenyesni egész Inmbkorona-ferdeségeket, ahol aztán nem boldogultak, ott körülbelül az Jsten sem boldogul. Szalay Pisi» bácsi a legnagyobb ollóju nyesik közé tartozott, de az ő tudásán., tárgyszeret©tén kívül elvitték magukkal ^ diákjai emlékbe örök adományként a kedélyét is. KA, a szinti >3ta, az élet aprólékosságain felülemelkedni tudó derűt, jótékony mosolyt, emberszerctetet és emberséget, amely agy vonta «KgffioC a formálható kis szíveket hogy elébük helyest» a maga meleg szivét csalogatónak. — Harapj btle, nyugtalan potvkájn. tudom, hogy Mm ereszted el soha. Tudott a pajtása lenni a diáknak és — csodálatost — sosem ártott vele a tekintélyének; először őszinték voltak gyontatószék nélkül is, mert nem vallotta, hogy összedől a világ a diákstlklk miatt « akit valamikor elnáspángolt az előbbutóbb elment hozzá és kézcsókkal köszönte meg. Volt olvan is, aki nagy idők multán azzal állitott be: „ — Bár félig agyon tetszett volna akkor verni most nem tartanék itt! ... As öreg piarista végigsétál még néhányszor az öreg platánok alatt amelyek naponta köszön tötték korán reggel és vacsoraidő előtti sétáin, látták megelégedet arcát ib befelé pergő kömiystt s tekintete "elkalandoz huszonöt szegedi év emlékein. Hiába emelődtek körülötte" diszes paloták, hasztalan meregeti hosszú nyakát a fogadalmi templom kettgj tornya — üzenetet küldve az oskolától elmaradt délvidéki diákoknak — ő most is azt a régi várost látja, amelyik talán nem volt ennyire díszes, mint a mai, de egyszerűségében melegebb s amelyikben benn? van a mi ifjúságunkkal együtt a Szalay Pista bácsié is. Mindenre kapható szónokok nem búcsúztatják el ezt a 37 esztendős munkát, csak a multakból megmaradt jóbará<ok szorítanak kezet Pista bácsival, akt, mivel piarista, katona is és most pihenőre wezényeltetett De én tudom, hogv álmaiban hazajár s ez ő emlék-rózsáiból az illat marad meg. nem a.tövis. ,, * NE JARjON DRÁGA HARISNYÁBA •M nálam megblshatá tm hibátlan <«aO mtlMljMn haritnyát kap • &S9-*ri II Fehérc^gtábiA» BOROS MIKSA cég SZÉCHENYI-TÉR 15. MA egets rap nyitva. lesz az ul rókusl plébános Brelsach Béla augusztus elsején elfoglalta préposti méltés&góf látott kérvényt nyújtott át a rob irm. sVmek. Ebben azt kérik a rókusiak b polgániiesiurtől, mint a kegyúri bizottság előlitől,-hogy rrozditsa elő Gönczi Károly Wkószn k, a ¿«igelomba vonuló Breisach Béla r<' <51 ársának, plébánossá való megv álasztásái jvaikoznak arra, hogy Gönczi é k ói a ¡)t Béla mellett dolgozott a rókusi H<"i tián, hivei őrömmel vennék, ha m it y'ól'ípo Folytathatná munkáját A polgármester kijelentette a küKölt^V előtt, hogy értékeli Gönczi tevékenység «le a plébánost a kegyúri bizottság választja meg titkos szavazással a püspök kijelölése alap fán Neki, mint a bizottság elnökének, nir s is szavazati joga, csak akkor, fra a szavazatok egyenlően oszlanának meg két jelölt V izük Mindössze annyit tehet, hogy a választás elől? kérdést intéz a rókusi egyházközséghez ¿s ez egyházközség kívánságát a kegyúri biz s.'p; eló terjeszti. A háromezer aláírással ell uött kérvényt eljuttatja a megyéspüspökhöz (A Délmagyarország munkatársától.) Brelsach Béla püspöki helynök augusztus elsején foglalja el nj egyházi hivatalát, a szegedi prépostságot, amelyre akkor nevezte kl dr. Glattfelder Gyula püspök, amikor Szeged törvényhatósági közgyűlése hoz: Ijárult a köztiszteletben álló főpapnak, mint rókusi plébánosnak nyugdíjazás iránti kérelméhez. Rókus régi plébánosa augusztus elsején hagyja el plébániáját és ezzel ténylegesen megüresedik ez a város kegyurasága alá tartozó tisztség. A plébános! állásra kiirt pályázat határideje augusztus tizenötödikén jár le. A jelek szerint igen erős harc lesz a plébánost állás betöltése körül, több érdemes szegedi lelkész kívánja benyújtani a pályázatát A papválasztási harcot az a népes rókusi küldöttség vezette be, amely szombaton délelőtt járt dr. Somogyi Szilveszter polgármesternél Forgács István törvényhatósági bizottsági tag vezetésével. A küldöttség a rókusi hivek nevében egy háromezer aláírással elA fillér becsülete ! I! cHvkfiil Váséro'lon „azakUalatakbMi" a okvetlen tekintse meg flHéraa kirakatainkat, mag I... lepve, hogy Qfi „„^ J^ 78 fillérért adnak sok szép Iparéi ^íl ••I „A Fillére» Mozgalom szaküzletei a következeik | Hirtart és flmnmin» | | . Drsitria szskais | | Owi it mrtellán | | 0l'»i «rtai Ji Szántó lózset zománcámháza, városi bérház. Kohn Jenő edinykereskedő. Tina Lajos-körut 55. &z. |Clafi és t »Ilitek száknál • Zsurkó János cipőgyára, Kossuth L.-s.-ut Remelz Dezső Illatszertár Tisza lajos-körut 38, Paalr *s Iriszsrsk Tranb B. és Társa Klauzál-tér. Remzetl Sajtéváliaiat Kárász-ucca. Háf Miksa Széchenyi-tér. Schillinget Kálmán Csekonlrs-ucca >5s Feke'a«as-ucca sarok. Bdler edénrcsefiiok ahol háztartási ét lony. hafel szerel i?sl cikkek is kaphatók. Tisza Lajos-köret Feiiercéqláhlá Boros Miksa Schwarcz Testiéi: f a Szé?henyi-térer Lampel és Hagy Püspök-bazárban. z\ Arainkkal íeh&ltt versenyezhet s< Altalmi veid folutón divatos férfiruhák olcsó árusítása! Tábor ucca 7/b. szám.