Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)

1932-07-29 / 172. szám

9 Z CO EU. SzerkMaUM^g: Somogyi ucca 22-I.om. Telefon: 23-33.^Klodóh!*o»íll, < 31««nkl1nyviAr «• 'egytrodo • Áradt ucca 8. Telefon t I3-0®. - Nyom, a : LHw LipOf ucca IM. Telefon < 20.34. róTlroll é* levélcím Dílmooyaror«iAr Sceqed •••••••••HltlINH Péntek, 1932 Julius 29 Ara tt fillér VIII. évfolyam, 172. ftz. ELOFIZCTCS: Havonta helyben 3.20 Idéken ét Budapetlen 3-00, IcUlftSldtln »MO - Boy«* Arrk hé,kö»­Mp to, vatAr- ét ünnepnap t4 HL Hlr­detOaelc lelrélel« »nrffa «aertnl. Meole­lenix h«IM "civileiével wiwinnl» recipe. i Nincsen uj a nap alatt Ezt a vezércikket nem ml irjuk Ezt • vezércikket az a Macanly Tamd* nevű angoi történetíró irta, aki szabad órái­ban újságírással is fogla'kozott és nera­esak «(vonatkoztatott történelmi tanul­ságokat szúrt te könyveiben, hanem ho&­zászótt az aktuális napi eseményekbe? is a lapok hasábjain. Ez a vezércikk pon­tosan száz esztendő előtt az Edinburgh hév^w hasábjain jelent meg; ha egy­agy dátumot, vagy helyi vonatkozást ki­hagynánk belőle, szinte megdöbbentő pontossággal meg lehetne írni ma ís. Az emberiség fejlődéstörténetének során majdnem állandóan meg lehet állapítani, hogy az egyes polgárok a háborúk, adók, éhségek, összeütközések, indokolatlan tilalmak és még végzetesebb védő rendszabályok ellenére is szorgalmukkal gyorsabban termelnek uj ér­tékeket, semmint azt a kormányok elpazarolni képesek volnának. Látjuk, hogy a nemzeti va­gyonok szaporodnak és az élet berendezései tökéiebesbednek, bármennyire korruptok és pazarlók legyenek is a kormányok. Nehéz válságok időszakát éljük. De milyen csekélynek tűnhetik fel ez a válság, ha iga­zán komolyan gondoljuk végig az elmúlt negy­ven esztendő történetét: egy háború, amely mellett az összes eddig álélt háborúk étör­pülnek. Adók, aminőket azelőtt a legerőseb­ben taladóztaiott népek sem tudtak volna el­képzelni. Államadósságok, amelyek méreteiben rtz összes azelőtt felvett adósságok együttes ósszegét meghaladják. A tömegek megélhetése tudatosan megdrágítva. A valuta könnyelműen elértéktelenltve és ugyanolyan oktalan módon felértékelve. És mégis, szegényebbek vagyunk, mint voltunk 1790-ben? Meg vagyunk győ­ződve róla, hogy az ország vezetőinek állandó hibái dacára gazdagodott. Időről-időre volt ugyan megállás, volt még visszaesés is, de a fejlődésnek általános iránya kétségbe nem vonható. Vannak visszafelé gördülő hullámok is, de a szint emelkedése általános. Lehet, hogyha azt akarnánk megjósolni, hogy 1930-ban egy jobban táplált, jobban öltözködő és jobb lakásviszonyok között levő ötven milliónyi lakosság fog élni Angolország­ban, ha azt mondanánk, hogy Sussex és Hun­tingdonshire virágzóbbak lesznek, mint West Hiding és Yorkshire gazdag vidékei, hogy kertszerü gazdaságok fognak elnyulni Ben Xevis és Helvellyn magaslatiig, hogy ma még ismeretlen elvek szerint működő gépek ál­lanak minden lakásban az emberek rendelke­zésére, hogy utak helyeit mindenfelé vasutak Iáznék és utódaink csak gőzerő. 1 fognak utazni, lehet, hogy ez esetben sokan bolond­nak tartanának bennünket. De mi nem aka­runk jósolni. Csak a mul'.ra visszatekintve, ¿•gyet akarunk megállapítani: Ha valaki a parlamentiben, amelyet az 1720. esz!cndei vál­ság zűrzavarral és rémülettel töltött el, azt merte volna mondani, hogy 1830-ban az an­í?ol nemzeti vagyon a legmerészebb álmokat is meg fogja haladni, hoj^* az évi nemzeti jövedelem nagyobb lesz. mint az akkori egész adósságteher, hogy London mégegyszerakko­rára s; áporodik, de a halálozási arányszám a felórj Lzáil le, hogy a posfa egymagában nagyobb jövedelmet fog a kincstárnak biz­tosítani, mini az összes vámok i's illetékek II. Károly iuejében, hogy huszonnégy óra alatt Londonból el lehei utazni Yorkba cs vissza is Leliet jönni, hogy tengeri utakat vitorla és szál nélkül tehetőnk, elődeink az ilyen beszédnek éppen oly kevéssé adtak vol­na hitelt, mint Gulliver utazásainak. És a jóslás mégis valóra vált volna. De a valóság az, hogy az emberek hajlan­dók annak feltételezésére, hogy mig az ő korukig állandó volt a fejlődés, a legköze­lebbi generációban ennek a folytonosságára már nem lehet számítani. És mi mégis abban a hitben vagyunk, hogy azok, akik azt hi­szik, hony az emberiség fejlődésének forduló­pontjához érkezett és legszebb napjai már elmultak, tévedésben vannak. Hisszük ezt, mert mindazok, akik előttünk éltek, látszóla­gos joggal ugyanilyen pesszimizmussal véle­kedtek a saját korukról. »Az uj millió tönkre, lesz bennünket«, — siránkoztak a hazafiak 1640-ben, »az évi kétmillió tönkreteszi az or­szágot«, — volt a kétségbeesés jajkiáltása 1660­ban. Ugyanez ismétlődött meg minden válság alkalmával. De azért kérdezhetjük, hogy miért kell nekünk csak rosszat várni a kővetkező esztendőktől, ha a mult állandó javulást ho. zott magával? Angolország haladását azonban nem a min­dent tudni akaró és magát mindenhatónak képzelő államnak, hanem az angol polgár­ság előrelátásának és tetterejének köszönhet­jük. És ugyanebben az előrelátásban és tett­erőben bizakodva tekinthetünk bizalommal a jövőbe. Az államférfiak akkor szolgálják leg­jobban nemz;tűk fejlődését, ha szigorúan a saját feladataikhoz tartják magukat, ha sza­bad mozgást engedek a tőkének és munká­nak, hogy termelő erői1 kifejthesse, ha nem avatkoznak bele az áralakulásba, ha lehe­tővé teszf: a tetterő és intelligencia érvénye­sülését, a hiúságot és ostobaságot ellenben sor­sára hagyják, ha a békét biztositják, a tulaj­dont megoltalmazzák, a közterhekel leszátlil­ják és az állam egész üze.nében a legszigo­rúbb takarékosság szempontjait érvényesitik. Cselekedje ezt a kormány, a többiről majd a nép maga gondoskodik. Csütörtökön kétszer leszavazták a Dollfuss-kormányt (Budapesti tudósilónk telefon jelenlése.) Bécsből jelentik: A nemze'i tanács csütörtök délutáni ülésén két izbsn is leszavazták a Dollfus-kormányt, amelynek helyzete most már menthetetlennek látszik. A banktörvény tárgyalása során a parlament 78, illetve 79 szóval, 77 szavazat ellenében, két ellenzést indítványt fogadott el, a kormány azonban nem vonta le a szavazás következményeit, mi­után nem elvi kérdésről volt szó. A válságos belpolitikai helyzet végleges tisztázása napo­kig is eltarthat A jugoszláv nacionalisták merényletre készülnek Sándor király ellen? (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.; Belgrádból jelentik: A macidon forradalmárok szervezetének szófiai lapja, a »Makedonia« csütörtöki számáLan genfi levél formájában azt irja, hogy a jugoszláv nacionalista szer­vezel Sándor jugoszláv . király vsldesi kas­télya ellen merényletet akar elkövetni, hogy ezzel lángra lobbantsa a nacionalista szerveze­teket Szerbiában és alkalmat adjon a nagy leszámolásra Jugoszlávia ellenségeinek. A fantasztikus jelentést Belgrád poStikai köieibrn nagy felháborodással fogadták és főleg az keltett nagy izgalmat, hogy a király ellen is merényletet terveznek. madókésszüllségbe J&elyescléK a fpiílerislálc roJ&amossiagiaii Beolvasztanak több porosz minisztériumot a birodalmi kor­mányba (Budapesti tudósítónk telefonjetenlése.) Berlinből jelentik: Dr. Bracht porosz bel­ügyminiszter csütörtökön délután bejelentette, hogy a központi szervekben, elsősorban a porosz minisztériumok keretében nagyszabá­sú koncentrációt terveznek, hogy szorosabb együttműködést biztosítsanak a porosz és a birodalmi kormány között. A Vossische Zei­tung több porosz minisztériumnak a biro­dalmi kormány egyes tárcáiba való beolvasz­tásáról ad hirt. ami az első lépést jelenti a birodalr ; reform felé vezelő ulon és az a célja, hogy kiküszöbölje a birodalom és Po­roszország között fennálló dualizmust. Közvetlenül megvalósulás előtl áll a kor­mánynak az a terve, hogy egységes irányí­tás alá kell helyezni a német ifjúság testi és lelki nevelését. Bövidesen rendelet jelenik meg, amelyben a birodalmi kormány Külön­böző irányelveket állapit meg az Ifjúság cél­szerű, a honvédelem- és a sportnevelésre vo­natkozólag. A birodalmi kormány nagyobb összeget bocsájt rendelkezésre elsősorban bi­rodalmi sportoktatók kiképzésére. A baloldali lapok szenzációs formában azt irják, hogy a nemzeti szocialisták rohamosz­tagai' riadókészültségbe helyezték. A Berliner Tageblatt szerint a rohamosztagok központi vezetősége parancsot adott a vidéki alosztá­lyoknak, hogy a roham osztagokat a választás napján helyezzék riadókészültségbe éa tart­sák menetkészen. A pomeráníai tartomány több községéből állítólag ilyen osztagok már el is indultak Berlin felé. A lapok felszólít­ják a hatóságokat, hogy állapítsák meg, mi igaz ezekből a híresztelésekből és tegyék meg a szükséges intézkedést

Next

/
Oldalképek
Tartalom