Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)

1932-07-26 / 169. szám

dea ntlnap, nftnff most, egy héfM a — dalmi gyűlési választfrok előtt Az utolsó w­sárnapot u egyes pártok nagymértékbe« ki­használták propagandakifejtési«, összeütkö­zésre sehol nem került tor. A pártok választási propagandája elsöaorbnn a löpeédulák osz­togatására azortfkosutt Ugy Berlinben, mint • berlinkórnyéki községekben egyenruhás nem­zeti szocialisták és a birodalmi lobogószö^et­ség tapÉgJ osztogatták a röpcédulák ezreit ut NW.Q w eigrcD a leaaoraeg o* emoen tartóztatott fe, valószínűleg a Reichsbanner tagjai és a kommunisták, akik engedély néllcül gyűlést akartak tartani egy mosodában. Leiferdeben salyoe összeütközés támadt a vasfront tayfei és a nemzeti szocialisták kö­zött, amelynek sorén több lőréi Is eldördült As összecsapásban mintegy kétszáz ember vett részt Tizenketten megférÖltek. % közülük Ifib­ben súlyosan. 16 ezer munkás sztrájkja Manchesterben (B adapestl tudósítónk telef an jelen­tése.) Manchesterből jelantik: A manchesteri «6­•őgvánakban a bérek redukálása miatt nagyaxábárj sztrájk van kitörőben. Ed <Xg 11 eav munkás Hagy­ta abba a munkát. (Badapeatl tudósítónk lelef onjefen­téaat) Zágrábból jelentik: A zágrábi nyomdászok sztrájkba léptek, mert nem akarták elfogadni a 18 százalékos béried akciót A zágrábi lapok korlátolt tarjadelemben jelentek n* ugy, bogf safcáikló­rők állították eiö, Gorgulov a párisi esküdtszék előtt »Franciaország,, hallgass a szavamra: én apostol vagyok!« — kl&lloíla a közönség felé Doamer elnök gyilkosa Wrfj. julius 25. A párisi igazságügyi pn­-lota esküdtszéki termében hétfőn kezdték tár­gyalni Goryuloonak, Doamer köztársasági el­nök gyilkosának bünügyét. Ismeretes, hogy Gorgulor egy tárlaton há­rom golyóval agyonlőtte Donmert A vád és a védelem s tárgyaláson akörül harcol, hogy Gorgulov beszámítható A tárgyalásra a világ minden tájáról ér­kehiek újságírók. A bíróság sz esküdtekhez csupán két kérdést, intéz, Először bünős-e Gor­gulov abban, hogy május 6-án szábad akara­tából meggyilkolta Paul Doumer elnököt; má­sodszor saját elhatározásából előre megfon­toltan követte-e él ezt a tettét A merénylőnek nem akadt védőjsy a bíró­ság hivatalból rendelt ki védőt, Henry Geraad személyéhen. A kirendelt védő egyike Francia­ország legjobb ügyvédeinek. Gerand évtize­dekkel ezelőtt néhány nagy politikai perben szerepelt védőként s ő védte annakidején Jaurés gyilkosait is. A védőnek az a meg­győződése, hogy a vádlott elmeháborodott. Az utóbbi hetekben ennek bizonyítására számos indítványt terjesztett elő s vizsgálóbírónak. A per iránt az érdeklődés olyan nagy, hogy már órákkal a tárgyalás megkezdése előtt el­lepték az érdeklődők a törvényszéki palota előtti térséget A főtárgyalás! Eugen Dregfus, a fellebbviteli bíróság elnöke vezeti. A véde­lem minden jel szerint az elmeszakértők Íté­letére és szakvéleményére akarja a védelmi taktikát alapítani és sok ideggyógyász* tart készenlétben, hogy ellenőrző szakértőkként ki­hallgattassa őket Gorgulov életéről a vádirat a következőket mondja: A merénylő szerint atyját a szovjet­hatóságok agyonlövették és neki menekülnie kellett. Gorgulov lG21-ben Csehszlovákiába utazott és a prágai orvosegyetemen folytatta tanulmányait. 1927-ben visszautazott Orosz­országba és Rostov városában feleségül vette egy tanár leányát. Két hónappal később el­hagyta az asszonyi, majd rövid idővel azután útlevél nélkül elhagyta Oroszországot. Prágá­ban másodszor is megnősült, egy fodrászmes­ter leányát vette cl. Második házasságkötésé­vel bigámiát köve'.ett el, ez azonban nem gá­tolta őt meg abban, hogy 1928-ton ham dszor is megnősüljön. Ekkor egy peraui városi ta­nácsos leányát vette nőül. 1926-ban a prágai egyetemen orvosi diplo* mát kapott és attól kezdve prágai klinikákon , dolgozott. Gorgulov egy népszövetségi Xanscn­utlevcllel utazott el Csehszlovákiából és 1930­ban érkezeit Parisba. A francia fővárosban negyedszer is megnősült cs ezúttal svájci nőt. Anna Genget vette feleségül, tehát ujabb bi- I K ám iát követeti el. A svájci nő 40.000 frankos ! hozományát rövid idő alatt elköltötte és akkor ezt a nőt is olt akarta hagyni. Különböző gjanus üzelmei miatt végül Franciaországból 1 is kiutasították s ekkor Monacöba költözött, ott élt egészen addig, amíg a merényletet Dou­mer ellen elkövette. A vádirat felolvasása után az elnök Gorgulov eddigi élete folyását ismertette, majd meg­kérdezte a merénylőtől, hogy 1921-től kezdve résztvette a bolseviki mozgalomban. . Gorgulov azt válaszolta, hogy nem vett részt, ellenkezőleg ellenfele volt a bolsevíkieknek. Gorgulov ezután a közönség felé fordulva ezt kiáltotta; — Franciaorsiági 'Hallgass a szavamra, in apostol vagyok és meg akarok halni esz­méimért...! Előadta ezután, hogy a gyilkosság elkövetése előttitóbb pohár pálinkát ivott Doumerban nem személyes ellenfelét ölte meg — val­lotta —hanem a francia politika fefit és ezért gyilkolt, mert Franciaország elejtette Orosza •országot is risztvett a Népszövetség munká­jában. Végül Ismét a közönség felé fordult és ezt kiáltotta: — Ártatlan vagyok, Uiljetrk el! A katasztrófa elkerülhetetlen és elnyeli az egész világotl A Gorgulov-tárgyalást kedden reggel foly­tatják. >z olasz delegátusok kivonultak az Interparlamentáris Unió konferenciájáról (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Genfből jelentik: Az olasz delegátusok hét­főn délelőtt levelet intéztek az Interparlamentá­ris Unió elnökéhez és hivatalosan bejelrn e'ték. bofty visszavonulnak ugy a konferenciától, mim az Iit?e~nurl«menlárl8 llWfl, mert n^m kaptak elég­tételt Renaudel legutóbbi kijelentéseiért. Az Interparlamentáris Unió tiszteletére r gen'i Nemzetközi Clnb nagyszabású ebédet adott, ame­ljen Henderson volt miol külügyminiszter elnö­költ. Henderson "nn^ot szónokn' Apponyl Albertet, az Unió legidősebb tagját kérte fel, aki hosszabb anool és francia nyelvű beszédében vázolta az Interparlamentáris tínió tört n^tét és annak vo­natkozásait a Népszövetségben. Felvetette az eszmét, hogy az interparlamentáris unió legszebb hivatása az volna, ha a népszövet­séggel karöltve úgyszólván egv kéikmiarfts or­szággyűlés alsóházaként «Terepei"«.- ám lioxzi ha. lánozatajt a kormányok képviselőiből áll^ népszö­vetség egyhangúlag, amit elén nehéz elérni, — az alsóházként működői, s a népképvi'eteteket ma­gában foílaló Interparlnmen'áris t'n ó szótöbbség. «*1 határozzon, ami btzonvá'a c^ak javára váln'-k a nemze'ek községe jövendőljelj mgy parlamen'­iének és csak előmozdítaná a vj'íghéke kérdést Lemond a Vajda-kormány (Bndapesti tadóslCónk telefonjai«, tése.) Bakarestből jelenük: A Vaj:»-kormány mondását e hét közepére várják. As aj kormány össseállitásán vonatkozó tárgyalások megindultak, Mssúu Ideien telte, hogy nem vállal megbízatást Genfből jelentik: Avenot a Népszövetség titkára akft a Somán pénzügyi helyzet megvizsgálása c* jából küldtek ki Bukarestbe, visszatért Genfba Meglepetéssel konstatált«, hogy dacára a krizh, Dek. amelyet nem eQensolyoznik korlátozó rendel lnwénk Románia kftlkaeskedelmi mérlege int lőkáppen megőrizte egyensúlyát ahoz, hogy külföW «1 adósságainak szolgálatát eQáthassa. Mindaz», által sftrgős «sűtaéi; van a pénzügyi admtalszi/*. dé itsserresleírai A Népszövetség pénzügyi bízott ságát meg fegják kórnf asBiértők k&QIdéeéra, akik as a| kormánnyal együtt kl fogják dolgozni sz uj. jászervezési tervezetet amelyet a népszövetség szakértők eUenjegyséae alán vé$e fognak haj. losílio-isíaiiii teleinssiV'eei I vállal Csala föregirtó, [Szearod, Sreath^romság-ueca K2 sz. 24S •ugusztus elsefén életbelép az angol—amerikai Stillhalte Budapest jnli«s 25. Teferaky János boiasabb ideig Londonban folytatott tárgya'ásókat a Still­halte egyezmények meghosszabbítása tárgyában és most visszaérkezett Budapestre, a hot Korányi pénz. ügyminisztert nyomban tájéko ftta külfő'dl tárgy a. Iá sálnak eredményéről. Illetékes helyen essel a kérdéssel kapcsolatban közölték, hogy bár teljes magegyezés egyelőre még nem jött létre az angol éa as amerikai hilelezők képviselőivet a tárgya, láaok a legkedvezőbb mederben haladnak és igv remélhető, hogy augusztus i-én életbelép az a Stllihal.'e-e£yezmém, ame/y egy esztendőre n>e£. hosszabbítja a rövidlejáratú kfitffikfl h te/ekre ve. oatkozé megállapodásokat. Ezek szerint az aa­gol és amerikai rövfdlejáiatn hitelek kamatait és tőketörlesztéseit nem transzferáljak, hanem kü> a számlán vezetjük a Nemzeti Banknál. Kedden dSntenek a Budapesten letartóztatott kommunistaagitá­torok Ogyéril BaOapmt, július 2& A rendőrség politikai osz. tálye vasárnap délután átadta a bünügyi osztály, nak Saltai torét és társait, miután a poütikai rendőrség nyomozása befejeződött Bécsbői -Budapestre érkezett Félix Kardegg ügy. véd, fez Emberi Jogok \igdjdnak ottani vezetője. Kardegg Zsitvay Igazságügy miniszternél akar inter veniálni, hogy ne állítsák rögtönitélő bíróság elé a kommunista-vez<ireket Kardeggen kivüi hétfőn délelőtt több bécsi professzor és interveniált « > kommunisták érdekében Dr. Pappanheim, dr. I Kari Jarai és dr. Oppenheim egyetemi tanárok | táviratban kérték gróf Károlyi Gyula miniszter, etaököt, hogy ne engedje a kommunistákat sta­táriáíis bíróság elé állítani Ezek a professsorok a bécsi halálbüntetés eOeni liga vezetőt A bünügyt osztályon hétfőn megkezdődött a kommunísta.vezérek kihallgatása Ennek befejezés« után dői ti a stacáriirm kérdése Hétfőn délelí tt megérkezett a bünügyt osztályra vitéz dr. Széehg István ügyész, a siatáriális ügyek előadója és tanácskozásokat folytatott A tanácskozás ered­ménjétől függ, hofrv mi történik a letartóztatottak­kal. A döntést valószínűleg kedden hozzák me£ Kommunisták tüntetése a párisi magyar követség ellen Párts, július 2ÍÍ. A Rue de 3eiry-n levő pá­risi magyar követségi palota ellen a Parisban é'5 magyar kommunisták vasárnap este tünflé t rtn deztek. A tüntetők különböző uccákból jőve vo­nultak fel a palota elé, kis zsákokban köveíft M kavicsokat hozlak és azokat adott jelre az abla­kokra zudito ták. l'gyanekkor vörös festékkel iran­ciáui a kővetsé:! falára ir?ák ezt a szót: »Gyi'ko Mik!» A kavicszápor beinti az abi kokat, de ma­gában és a belső berendezésben n m okozott ko­molyabb károkat. Mindez néhány pillrnit müve volt és a tünte­tés ti'áti a komrr unisták s-íétszéledtek. A kózeÜ rendőrőrszem azovnal közl>elépett. de a tüntetők ellene fordultak és 'rtí/eg ban/a/maz/ak, ngy, hogv csak egyet tudutt elfogni közülük. Az illető n«ve Vari;a János, állítása szerint erdélyi származó*" cipész. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom