Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)

1932-07-22 / 166. szám

•ZCOea SzorkMXUMég: I 22.1. em. Telelőn: 23-33. ­lOayrMt «* > S. Teleion t 13-Ott. * Nyomda i taw > to. Telefont 2A-34. TótImíi a* levélcím MlnaayaroncAo S*epea PénJek, 1932 Juttas 22 Ara M miér Vm. évfolyam, IM. Ottawa Lansume után egy aj név kezd szigetként kiemelkedni az események áradatából: Ot­tawa. A kanadai fővárosban összeülő brit vi­lágbirodalmi konferencia formailag talán kü­lön ügye Nagy Britanniának és kolóniáinak, a valóságban azonban egyik legfontosabb gaz­daság! és politikai eseménye a háború utáni, nagy eseményekben egyáltalán nem szegénv esztendők történetének. Külsőleg kifejezésre juttatja ezt az a körülmény, hogy az ottawai konferencián Nagy Britannia hét miniszter-, rel, az angol kereskedelmi kamarák szövetsé­gének elnökével, az angol gyáriparosok köz­pontjának elnökével és az angol szakszerve­zetek főtitkárával képviselteti magát. Kivülök megjelenik még Ottawában a pénzügyi és más gudasági szakértők e^ész sora. Ugyanilyen erős felvonulást rendeznek az önkormányzati gyarmatok is: Kanada, Ujfundland. Délafri­ka, Ausztrália, Ujzéland és a többiek. Nem log hiányozni a megjelentek sorából India ana, sőt ott lesz a konferencián Írország is,' amelynek padig vannak némi vitás és elin­tézésre váró kérdései Londonnal. Minden ok megvan rá, hogy még az angolszász nyelvte­rület határain tnl is némi érdeklődéssel for­duljanak Ottawa «elé. A lecke, amelyet százötven esztendő előtt Egyesült Államok elszakadásával kapott tika terén. A nincsen adóztatás képviselet nél kül elvének megfelelően Anglia egyre foko­zódó mértékben ismerte el a nagykorúságba belenövő gyarmatainak önrendelkezési jogát. Közjogilag ez először abban jutott kifejezés­re, hogy az eredetileg Londonból igazgatott gyarmatok külön parlamenttel biró döminiu­mokká alakultak át Egy további léj ése volt a fejlődésnek, mikor célszerűségi szempontok által indíttatva, a koloniák miniszterelnökei az angol miniszterelnök elnöklete alatt megbe­szélésekre jöttek.össze Londonban, hogy a birodalmat egyetemlegesen érdeklő kérdések­ben eszmét cseréljenek. A nagy hálxmiban hozott véráldozatok konzekvenciáit vonták le. mikor a dominiumok képviselői külön tár­gyaló félként jelentek meg a párisi béke­szerződéseknél és külön írták alá az okmányo­kat. Betetőzte ezt a közjogi átalakulást az angol miniszterelnöknek a parlamentben tett hivatalos deklarációja, hogy az önkormány­zati gyarmatok éppen olyan egyenrangú té­nyezői a brit államszövetségnek, mint Ang­lia és Anglia ebben a szövetségien ugyanolyan dominium, mint a többiek. Talán primus in­ter parit, tJán flvezi ¿»z idősebb testvér­nek tiszteletbeli előjogait, de nem ur és pa­rancsoló. Ennek a gyökeresen megváltozott helyzet­nek a konzekvenciáit vonja V az ottawai konferencia, amely a tökéletes egyenjogúság alapján kivánja rendezni a brit világbiroda­lom -problémáit Ezek a problémák pedig olyanok, hogy nagyon erősen érdeklik a kí­vülálló országokat, még bennünket, a nagy világpolitika járószalagjára fűzött kis Ma­gyarországot is. Miben állanak ezek a problémák? Anglia néhány hónappal ezelőtt a szabadkereskeda­'•era évszázada után áttért a védvámos rend­szerre. Általánosságban tízszázalékos érlékvá­mot állított fel minden küirőldről jövő te­hozatalra. Ezt a vámtarifát azonban novem­ber lMfi felfüggesztette a koloniákkal szem­ben, mert az a természetes törekvése, hogy akár behozatali, akár pedig kiví'eli forgal­ma elsősorban a brit világbirodalmon belül bonyolódjék le. Iparcikkeit akarja a koló­niákban elhelyezni viszont ezek fokozott mér­tekben törekszenek arra, hogy terményeik sza­mára az anyaországban találjanak piacot. Idáig a törekvés érthető és természetes. Ang­liának yannak azonban nagyon jelentős, mil­liós és milliós gazdasági érdekeltségei a biro­dalom halárain kivül eső országokkal is, ame­lyek aligha lesznek hajlandók tovább vásá­solni az angol ipar termékek, -ha a londoni piac bezárul előttük. Viszont a dominiumok­ban az utolsó évtizedek alatt szintén fejlődtek olyan iparok, amelyek védelemre tartanak szá­mot, még az anyaországgal szemben is. És nem lehet szemet hunyni az olyan földrajzi tényezők előtt, mint Kanadáinak és az Egye sült Államoknak szomszédsága, amely magá val hozta, hogy ma Kanadának nagyobb á kereskedelmi forgalma az Unióval, mint Nagy Britanniával. Az alsó kérdés tehát az egységes birodalmi vámterület megteremtése. — lehetőleg minél kisebb rázkódtatások árán. A kérdések második része pénzügyi terme­sze '.ü. Elég ezekre csak utalni, hogy horderejű­ket nyomban fel lehessen ismerni. Kösismert dolog, hogy London már nem őlytm száz száza­lékos pénzügyi centruma a világnak, mint volt még husz esztendő előtt is. Kevésbbé ismert AngUa, tV iskolát teremtett a gyárttetp^ ,tkörühjjény elJptUjen. hofly .ajdominiumpk e«j MV. U.A. k -I |/_|_IJ i «_•_ . ff 'm!... —.X. -- X-..Cl .lii.i _.!. része már az anyaországtól eltérő valutáris alapokon építette fel saját pénzügyi-rendszerét. Kanadának például pénzegysége nem a font, hanem a dollár és a kanadai kormány min­dig kiváló gondot fordított arn, hogy dollár­ja a lehetőség szerint a szomszédos nagy köz­társaság dollárjával tegyen egyenlő értékű Az iadiai fupia azintén nem simul hozzá a font­hoz és az angol kormánynak évek óta egyik nehéz gondja, hogy miként eliminálja a két­féle pénzrendszerből eredő gazdasági nehéz­ségeket A legkülönösebb azonban Délafrika esele, Délafrika megtartotta a fontot de fontja egészen más, mint a londoni font. Mi­kor ugyanis a pinlt ősszel az angol bank fel­függesztette az aranyfizetési kötelezettséget. Délafrika változatlanul megmaradt az arany­alapon. Az az ország, amely Transzválban a világ leggazdagabb ar« nylelepeit birja, nem látta szükségét, hogy kövesse az aranyinség­pe jn o 11 ondón példáját Mindezek után pedig jön még egy nagy kérdés: ha, már fel vannak vetve ezek a problémák, amelyek nem napi jelentőségűek, hanem állandóan visszatérő és folytatólagos tárgyalást igénylő kérdései tesznek az angol­szász világnak, milven tegyen az a szerv, amely intézkedni hivatott mindezekben az ügyek­ben? Ideig-óráig tehetett ezeket az ügyeket miniszterelnöki megbeszéléseken, ad hoc kon­ferenciákon megtárgyalni, hovatovább azon­ban szabályozást, rendezést, alkotmányozást igénveinek.' Ottawa ennek a kérdécnek is előkészítője, fis ha tőlünk talán távol esik <s a kanadai főváros, senki se kicsinyelje te egy olyan konferenciának a jelentőségét, amely ugy indul, hogy alkotftányozó gyűlése tegyen a.fóldfclfllef és a rajta lakozó emberiség egy negyedének Dinamikai erejénél fogva Ott»- / wa nem belső ügy, nem Angolország és a ko­loniák között rendezendő kérdések halmaza­ta, hanem kihatásában, jelentőségében ügye minden országnak, ügye az egész emberiség­nek. •» ' / A Kommunisták általános ssziráfkol akarnak proklamálni JSémeiorsscágban Nyugálfaxla1c 24 porosx tartományi főtisztviselői A sxocláláemolarala párt alkotmányos úarcot Qlráet Hitler ÓH és a Kommunistái* ellen (Budapesti tudósítónk telefon jelenlése.) Ber­linből je'entik: Az uj porosz kormány meg­kezdte működését és első ténykedése a sze­mélyi változások végrehajtása volt Huszon­négy magasrangu porosz tartományi tisztvl­se'ót, közlük 3 államtitkárt. 4 tartományi el­nököt, 8 rendóretnökő' és 2 rendórigazgalót hehfeztek nyugállományba. Az elbocsájtottak között van Nos ke hannoveri elnök, aki annak idején véres harcok árán leverte a spartatus lázadást A kommunisták csütörtök estére tanácsko­zást hivtak össze, amelyre meghívást kap­tak a bizalmiférfiak is. A katonai parancs­nokság a gyűlést betiltotta, ennek elk-nérc a kommunl«t&k proklamálták az Altalönoe szfr&fkof. ami azonban nyilvánosságra aligha kerülhet, mert a Rothe Fane kommunista újság pén­teken reggel sem jelenliet meg a nyomda­gépek lefoglalása miatt, a kommunisták röp­céduláit j é lig nyomban elkobozták. A szociáldemokrata párt csütörtöki tanács­kozásainak során határozati javaslatot foga­dott el, amelyben meybélycyzi « birodalmi kormány eljárását és felhívja a munkássá­got, hogy a párt tagjai teljes számban vo­nuljanak fel majd az urnák elé a választáson és igy adják meg a választ a birodalmi kor­mánynak. A határozati javaslat támadja á kommunistákat, akik most általános sztrájkot akarnak proklamálni és figyelmezteti a mun­kásságot, hogy ne hagyja magát beugratni Hitler szövetségesei áltaL Az elmozdított porosz miniszterelnök dr. Hiriziefer porosz helyettes miniszterelnök la­kásán csütörtökön értekezletet tartottak, ame­lyen elhatározták, hogy Papén birodalmi kan­cellárhoz levetet intéznek és felvilágosításo­kat kérnek tőle arra vonatkozólag, hogy mi­lyen alapon távolította el őket a kormányból. Elhatározták azt is, hogy táviratot intéznek Hindenburg elnökhöz és kérik a kivételes ál­lapot felfüggesztését mindaddig, amig a lip­csei fűtörvenyszék ki nem mondja ebben az ügyben a döntó szót. Csütörtök estig egyébként őt volt porosz

Next

/
Oldalképek
Tartalom