Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)
1932-07-20 / 164. szám
DHMAGYARORSZA SZCOEO. B»erláwrtfliépi S2. L em. Telefon: kOlcédDkOnrvMr é* laoytroda » ucca S. Telefon > 13-0®. « Nyomda s Ww Lipót ucca 19. Telefon t 20-34. TAvtiatl 6« levélcím • MlmaayaronzAa Szerda, 1932 julius 20 Ara 16 fillér Vm. évfolyam, 164. ELŐFIZETÉSI Havonta helyben 3.20 vidéken «« Budapotten X», kUlldldOn Q.40 ¿uu.ua. IHiye* »«Am éra hélkn»Mp i«, vaMkr- e* Ünnepnap «4 «»I- Hl»» detétek felvétele lartta Mrerlnt. Meol«Innlk héllA kivételével naimnia »etoel Néma tüntetés Csak a legnagyobb szimpátiával lehet ma az ipanxok és kereskedők tüntetésére tekinteni s ezzel a szimpátiával oda Is kell ma állni a »tüntetők« mellé, akik lemondanak egy nap jövedelméről azért, hogy ne kelljen egy élet jövedelméről lemondaniok. Indiából indult el hóditó útjára az erőszaknélkQli tömegmozgalom s az indiai példák nélkül nem tüntetnének ma ezzel a néma manifesztációval a szegedi kereskedők és iparosok sem. Nem vásáraunk — volt az indiai tüntetés jelszava, — nem adunk el, — mondják a szegedi kereskedők és iparosok. S ebben a tüntetésben az áldozatkészségnek talán még magávalsodróbb elszántsága mutatkozik meg, mert aki nem vesz, az nem kőit, de aki nem ad el, az nem keres, az lemond egy napi bevételéről és egynapi kenyeréről. Az iparosok és kereskedők belátták, hogy nem ér már semmit az ankétozás, a felterjesztés, flellrat, határozat, küldöttség s nem sokat érnek a legelkeseredettebb beszédek sem. Valamit már tenni kell, tenni kell azért, hogy lássanak is azok, akik meghallgatni nem tudtak, vagy nem akartak- Minél nehezebb «z él$t, minél több a fond» minél kevesebb • kenyér és a munka, annál kevésbé lehet elviselni e közterheket. A közterheket szabad fokozni, szabad az adót emelni s szabad uj adónemeket behozni, de csak akkor, ha uj jövedelem, uj vagyon, vagy uj kereset az alapja a felemelt régi, vagy az újonnan behozott adónak. De egyet nem lehet: a megcsökkent jövedelemnek, megfogyatkozott vagyonnak, megnyirbált keresetnek régi adóját felemelni s még uj adókkal is megterhelni. S mert nem lehet: — ez a mai adópolitika. Belátjuk, hogy az államháztartást szanálni kellett, (csak azt nem látjuk be, hogy ennek a rettenetes szanálásnak okait nem lehetett elkerülni,) de kétségbevonjuk azt, hogy a közterhek emelésén kivill a szanálásnak más módja nem volt Ma húszféle egyenesadó van Magyarországon, az egyenes adók huszadok kategóriájába a »egyes adók szerepelnek s ebbe a tételbe ötvenötféle községi adó tartozik. Husz egyenes adó és ótvenótféle községi adó s a megszámlálhatatlan közvetett adók légiója áll szemben a magyar ipari termeléssel és a magyar dolgozó társadalommal. EzL az adórendszert s ennek az adórendszernek még valamennyire csökkentett terheit sem lehet tovább fentartani, nem lehet megmaradni annak az adórendszernek, amelyik a közterhek fejkvótáját 89 pengőről 120 pengőre emelte fel, mert ha összehasonlítjuk a mai vagyoni és kereseti viszonyokat a békebeli vagyoni és kereseti viszonyokkal, akkor be kell látni, hogy nem ötven százalékkal felemelni, hanem 80—90 százalékkal leszállítani kellett volna a közterhek fejkvótáját. Egyenesadót öt évvel ezelőtt majdnem ugyanannyit fizettünk, mint ma, holott a forgalmi adó felére, a fényűzési forgalmi adó pedig a harmadára csökkent ez alatt az öt év a^att A jövedelem, a kereset az e" öltheiö Pénz a felére, vagy a harmadára zsugorodott, a felcre és harmadára zsugorodott jövedelemből és vagyonból ugyanannyi egyenes adót kell fizetni. A jövedelem ez alatt az öt alatt egy töredékére csökkent, de a jövedelmi adó kétszeresére növekedett. A lecsóként jövedelemből kétszeres adót kell fizetni. —• de meddig lehet még ezt az adópolitikát folytatni? Az elmúlt évben vojt már adó, amiről a pénzügyi kormány állította azt hogy ezt már nem a keresetből és nem a jövedelemből kell fizetni, hanem a vagyonból. Minden adót már a vagyonból kell fizetni, akinek van még vagyona, van még bitele, vagy van még swrszáma, vagy áruja, amit bevihet a zálogházba adóárverés előtt Ez ellen az adórendszer ellen hiába gyűlésezlek és hiába panaszkodtak a magyar ipari és kereskedelmi élet tényezői, nem volt aki meghallgatta őket Most kiviszik panaszaikat az uccára s ennek a néma tüntetésnek demonstrációjával hívják fel panaszaikra és sérelmeikre a figyelmet Nem bírják tovább ezt a transferéletet, amelyik azzal kezdődött, hogy transferálták az iparosok szerszámát s most azzal folytatódik, hogy transferálják a kereskedők pénzét. Ne transzferáljanak már semmit, se pénzt se árut se életet, ha összeszorítottak bennünket a szük határok közé, találjuk meg itt az életbenmaradás feltételeit De ne ugy, hogy egy csudálatosan fejlett szivórendszer lépjen az adóztatás helyébe. Uj adót csak uj munkaalkalmak árán. adófelemelést csak a jövedelem szaporításának árán követel jenek tőlünk. A némaság és passziviitás frontját most áttörték a kereskedők és iparosok s az egész dolgozó polgári társadalom együttérzését és meleg köszöntését vihetik magukkal a küzdelembe. Véres verekedés az osztrák nemzeti tanács pénzügyi«bizottságában Egy jobboldali képviselő megsebesítette Bauer Ottói (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bécsből jelentik: A nemzeti tanács pénzügyi bizottságának kedd délutáni ülésén véres kimenetelű verekedés folyt le dr. Bauer Ottó szociáldemokrata képviselő és Heznzl »Heimatblokkhoz« tartozó képviselő kőzött A verekedést az robbantotta ki, hogy Bauer Ottó revolverhősnek nevezte Heinzlt mire az felkapta az előtte fekvő nehéz gyufatartót és dr. Baaer fejéhez odgta. A gyufatartó Bauer homlokát megsebezte. A szociáldemokrata képviselők Heinzlre rohantak és tumultuózus jelenetek közben kituszkolták az ülésteremből. Dr. Bauer HeinzI képviselőt az ügyészségen feljelentette. A. gabonaroszsda elpussíiiolia Jugoszlávia gabonaterméséi Tízmillió métermázsa búzái Kell Importálnia Szerbiának (Budapesti tudósítónk telejonjelentésc.) Újvidékről jelentik: A jugoszláv gabonakereskedők országos szövetsége igen pesszimisztikus becsi és jelentést adott ki az idei búzatermésről. A tavalyi 20 millió métermázsa terméssel szemben, a katasztrófális arányú rozsdakárok következtében, az idei termés alig haladja meg a 15 millió métermázsát de ebből is legfeljebb csak 4—ó millió métermázsa alkalmas emberi táplálkozásra, a többit csak takarmányozási célokra tehet felhasználni. Miután Jugoszlávia belföldi fo-ryasz'ása 17 millió métermázsa buza, körülbelül tízmillió métermázsa búzát kénytelen lesz szomszédaitól importálni, elsősorban Magyarországtól. Budapestre érkezett az osztrák delegáció és délután már meg Is kezdődtek a külügyminisztériumban a vámtárgyalások (Budapesti tudósítónk teleiönjelentése.) Kedden dclben a bécsi gyorssal érkezte); meg Budapest Keleti-pályaudvarára az osztrák delegáció tagjai, hogy megkezdjék a magyar delegációval a kereskedelmi szerződés megkötésére vonatkozó tárgyalásokat. Az osztrák delegátusokat az állomáson gróf Calice budapesti osztrák követ fogadta. Ugy gazdasági, mint politikai körökben igen nagy érdeklődéssel várják a magyar—osztrák kereskedelmi szerződés megújítása ügyében kedden délután megkezdett tárgyalások eredményét. A két delegáció a külügyminisztériumban ül tössze tanácskozásra. Osztrák részről Wildner meghatalmazott miniszter, magyar részről Nickl Alfréd mégha!almazolt miniszter ve.oeti a tárgyalásokat, amelyek, mint ismeretes, a végleges kereskedelmi szerződés megkötésére irányulnak. Párhuzamosan tárgyalások folynak arról is, hogy a szerződés megkötéséig módot találjanak a két ország közötti kereskedelmi forgalom akadálytalan lebonyolítására. A tárgyalások előreláthatólag napokig fognak tartani. Ezektől a tárgyalásoktól függetlenül érdekes akciót indított a magyar exportőrök szövetsége a magyar—osztrák rekompenzáció» Aracsere lehetőségének megteremtése érdekében. A szövetség elnöke, Benedek Sándor és ügyésze, dr. Lasitz Elemér kedden éjjel Bécsbe utazott, hogy ott az osztrák hivatalos körökkel megkezdje ebben az ügyben a tárgyalásokat. A magyar exportőrök megbízottai remélik, hogy gyümölcs, baromfi, tojás és főaelck tekintetében sikerül átmenetileg megoldást létesíteni.