Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)

1932-07-17 / 162. szám

vii. ía. »z Atrtfld legnagyobb áblaüveg raktára Körösi Géza Cvegezésl vállalat Szeged, Mérel ncea S elefon 19-57. 1« Szenzáció» olcsó Arak ! arkalAs 50 MM, talpal&s 18« MI 2 órán belfll késsOl. Prf­8» és antiion eipék spoeiAIls «tése. MUller clpéflzem­i»za Lajos kflrnt 2". sí. Crr&f, ilota.1 138 tölcsön fcaob«t* Buchwaldnál acskay ucca 7. 272 Jégszekrény rneves „Mohácsi** ké­itmény már 70 pan> 5tól kezdve; utolérhe­len ¡ryártmány. Fagylalt vajgépek minden mé­hen ; gőzzel főző faze­k minden nagyságban phatók Szántó József náneáruházában, a Vi­li bérpalotában. 28 ZTOR JÓZSEF. os Délmagyarorezáü könyvnyomdájában, (lein Sándor. Fest, tisztit egszebben! Méreyu. Ml ! 273 agymennyiségfi hér hal adásra 1 részvénytársaság » tajo« körntl ptaoon. osok! az alanti kerékpár megvásárolni: kev. h. 1-flO— S-40 is nyer.. . 8'20— 7-50 . , 1-TO- 2-30 impa , . 1-90— 2-So rnamő . , 16-20—17-58 RIA«, »TRIUMPH« áron. A magyar ír nálam kapható. vezető márkákat a ^olcsóbbtól a i, összes alkatré­174 gépkereskedő s ucca 2. szám. t legelőnyö­be Társai irában zeged idi-ucca 1. I* 10—<5 I SZEGED. Szerkesztőség: Somogyi ucca lem, Telefon: kOlcaHnhítnyvilAr éa tegylroda - Aradi ucca S. Telefon : 13-OA. - Nyomda r LBw I SoOí ucca 10. Telefon r 20-34. TAvIrntl ** levélcím • Deimagyarorszáa Szeged Vasárnap, 1932 jullus 17 Ara 24 fillér VIII. évfolyam, 162. Nem fizetünk! Pár hét múlva ül össze az a konferencia, amelyiknek az a feladata, hogy a középeuró­pai államok gazdasági együttműködése fel­tételeit állapítsa meg s Ausztria megüzente a vám háborút Magyarországnak. Soha nem­zetközi gondolattal, nemzetközi törekvéssel ilyen kihívóan nem szálltak még szembe. S ha ezt a világ valamelyik ura tenné, valamelyik nagyhatalom, amelyik mögött ott áll az arany fedezete, vagy az Óceán bizton­sága, vagy a messze távolság védelme, — még meg lehetne érteni. De hogy a moratóriu­mokért esdeklő, váltókon nyargaló, kölcsö­nökért futkosó s minden kérését a könyörü­letre és irgalomra alapító Ausztria teszi ezt, azt se megérteni, se megmagyarázni nem le­het. A világ urai csak az Anschluss ¡ellen kí­vántak garanciákat, amikor a kölcsönök kő­nyőradományaival nyúltak a tántorgó ország hóna alá. Nem elég azonban ez a garancia, Ausztria kell, hogy biztosítékot adjon arra is, hogy a nemzetközi békét s a nemzetközi közeledést nem fogja megfontolatlanul a gye­rekes okvetetlenkedéssel megzavarni. Auszt­ria, ugy látszik', már a mindenét elvesztett játékos hazárdériájával irányítja nemzetközi viszonyainak alakulását, Ausztriának már nincs veszteni és nincs félteni valója, meg­játszhatja magát, egyszer felboríthatta Európa békéjét a csatlakozás bejelentésével s máskor vámháboruk felidézésével fúrhatja meg azt a törekvést, amelyik mégis csak az emberi­ség békéjét és közeledését tűzte ki a legköze­lebbi jövő megvalósítandó feladatává. Nagyon rosszul számítanak azonban akkor, ha azt hiszik, hogy ilyen zsaroló melódussal közelebb jutnak céljaik eléréséhez. Magyar­országnak méltósággal és eréllyel kellene meg­adni erre a kihivó lépésre a választ. Ha a nagyhatalmak az európai egyensúlyon alapuló béke fenyegetését látták az Anschluss beje­lenlett tervében^ akkor a nagyhatalmak is­merjék fel most is a felidézett vámháboru európai veszélyét, a nagyhatalmak lássák meg cs lássák be, hogy egy évtizedes fáradozás, egy évtizedes törekvések és a legjobb szán­dékú kísérletezések eredményét fuÚasztja ho­mokba ez az ausztriai megfontolatlanság. A nagyhatalmak lépjenek fel ugyanazzal az ereivel, amivel a bejelentett csatlakozás vég­rehajtásai megakadályozták, a nagyhatalmak bizonyítsak be hogy az európa ibéke védelme náluk nemcsak ürügy a beavatkozásra akkor, amikor rajuk nezve kényelmetlen eredmé­nyek létrejöttét akarják meghiúsítani. Ha pedig a hatalmakban nem volna meg ez a belátás, akkor Magyarországnak ezt a belátást meg kell teremtenie, s íía ehhez a felvilágosiló szavak elegendők nem lennének akkor a felvilágosító tények majd meg fogják teremteni a kívánt eredményt. Amit a hatal­mak nem értenek meg, azt majd megértik a — hitelezők. Elvégre Ausztriának ugyanazok a hitelezői, mint Magyarországnak. Ha a ha­talmak nem segítenek rajtunk, majd segí­tenek 3 hitelezők. Nem vagyunk hajlandók azoknak a hitelezőinknek fizetni, akik eltűrik azt,_ hogy egy nlásik adósuk és lekötelezettjük y?,™ % bánik el. Hogyan tudjunk mi a 10 dunk terményeivel eleget tenni külföldi hi­telezőinkkel szemben a kötelezettségeinknek, na a hitelezőnknek egy másik adósa bele akar berniünket fullasztani' a magyar iöld termé­ELOFIZETÉ»! Havonta helyben 3.20 vidéken és Budapesten 3-60. ktllfOIdMn 0--40 pengd. * Egyes izém Ara hétkdz­nat> 1«. va«Ar> es Ünnepnap 2-4 Ulti. Hlr­detéiek felvétele tarifa szerint. Megfe-j leni« hélll Mv*telévf>l naoonta rege keibe? Ausztria ujabb kölcsönt kapott a mi hitelezőinktől s talán csak abban a biztonság­ban, amit ez a kölcsön teremtett meg szá­mára, merte felidézni a vámháborut, hogyan tudjunk mi most eleget tenni a hitelezőnk­kel szemben fennálló kötelezettségeinknek, ha a hitelezőink Ausztria magatartásának tűré­sével lehetetlenné teszik számunkra a fize­tést. Nem játszhatjuk örökké a lovagias népet a nemzetközi politika parkettjén, ahol a szent önzés minden gáncsvetést megengedhetőnek tart Az egyes államok a büntetőtőrvényköny­veikben sorolják fel azokat a cselekményeket, amiket az államok a nemzetközi politikában megengedhelőeknek, olykor még erkölcsösök­nek is tartanak. Nem fizetünk és nem transz­ferálunk azoknak az országoknak s azon or­szágok hitelezőinek, amely országok eltűrik azt, hogy Ausztria megrohassza a magyar föld termelte kincseket s tönkretegye fizetőképes­ségünket. A hatalmaknak úgyis, mint a hi­telezők politikai reprezentánsainak, módjuk van ahhoz, hogy Ausztriát megrendszabályoz­zák s nemcsak tisztességes vámszerződés kö­tésére kényszerítsék, hanem arra is, hogy meg­fizesse azokat a károkat, amelyeket Magyar­országnak s a magyar termelőknek okozott Ha nem teszik meg, akkor az önvédelemnek azt a módját alkalmazzuk, amelyik számunk­ra adva van Ha Ausztria most a mi kezünkbe dugta a fekete Pétert, akkor mi majd tovább­adjuk s majd meg látjuk, kinek a kezébe marad a játék végén s ki köszönheti meg Ausztriának, vagy a hatalmukat éreztetni nem tudó hatalmaknak a ronggyá vált adósleve­lekét s a gyujtópapirnak alkalmas váltókat. A világr urainak meg kell érleniök, hogy a sa­ját érdeküket szolgálják, ha Magyarország vé­delmére kelnek. A népszövetségi kölcsön súlyos belpolitikai válságot okozott Ausztriában (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bécsből jelentik: Az esti lapokból kitűnik, hogy az osztrák kölcsön ügye súlyos bel­politikai válságba sodorta Ausztriát, valószí­nűnek látszik, hogy a parlament nem fogja ratifikálni a kölcsönt A Neue Freie Presse azt irja, hogy a két legnagyobb párt, a szo­ciáldemokrata párt és a nagvnémet párt el­lenzi a javaslatot és miután ezek 85 szavazatot képviselnek, a többi párt 83 szavazatával szemben bizonyos, hogy a javaslat a szükséges többséget nem érheti eL Hétfőn összeül a vámpolitikai bizottság — kedden Pestre érkezik az osztrák delegáció Budapest, július 16. Az osztrák—magyar vámháboruban három napig szünetelnek a bé­ketárgyalások. Az osztrák delegáció kedden érkezik Budapestre, hogy újból felvegye a tárgyalások fonalát és a keddig még rendel­kezésre álló három napot mindkét delegáció a tárgyalások előkészületeire fordítja. A ma­gyar delegáció egyik vezető tagja a követ­kezőket mondotta: — Az osztrák tárgyajók kézzel fogkató bizto­sítékokat akarlak elérni arra nézve, hogy az osztrák—magyar árucsere, amely eddig te­temes passzivitást mutatott Ausztria rovására, lényegesen meg fog változni az osztrákok ja­vára. Ezeket a biztosítékokat közelebbről nem jelölték meg. Az ebben az irányban tett ma­gyar kezdeményezéseket és javaslatokat mind elégteleneknek minősítették. Ugyanakkor pe­dig semmi módon nem voltak hajlandók ki­jelentéseket tenni az osztrák delegátusok, ame­lyek a leglényegesebb magyar kiviteli érdekek­nek egész sorát a jövőben messzemenő káro­sodásoktól megóvni alkalmasak leltek volna. Az egész komplexum részletes tárgyalására az osztrákok időben sem adtak módot, metl a részükről junius végével felLontott szerződés lejártával csak kétheti provizóriumra vcltak hajlandók és ennek további meghosszabbítása elől mereven elzárkóztak. A kormány pénteken este gazdasági mi­nisztertanácsot tartott, amelven Purgly Emil földmivelésügyi miniszter és Nickl Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott minisz­ter beszámolt azokról a tanácskozásokról, amelyeket Bécsben a kereskedelmi szerződé­sek megkötésére vonatkozóan folytattak és amelyek egyelőre Ausztriával meghiúsultak., A kormány arra az elhatározásra jutott, hogy megvárja a keddi napot, amikorra az osztrák delegáció Budapestre érkezését jelezte. A hely­zettel csak akkor kiván foglalkozni és akkor akar represszáliákkal élni, ho a keddi ta­nácskozásokon az osztrákok részéről ismét merev magatartást tapasztalna. Ebben az eset­ben el van határozva arra, hogy a magyar gazdasági érdekek megvédése szempontjából ugyanolyan elvi álláspontra fog helyezkedni, mint az osztrák kormány tette velünk szem­ben. Nem lehetetlen, hogy a magyar kormány az intézkedések során első sorban arra gon­dol, hogy meg fogja nehezileni az Ausztriá­ba utazó magyar közönség nyaralását, ami Ausztria szempontjából jelléilsnül éreztetné hatását. ... A kormány ezt természetesen csak az eset­ben fogja tenni, ha a keddi tanácskozások során az osztrákok eddigi magatartásukon nem változtatnak. Elhatározta a kormány azt is, hogy össze­hivatja a vámpolitikai bizottságot. Az erre vonatkozó meghívókat már kézbesítették is a vámbúottság tagjainak. A bizottság ülését hét­főn délután hat órára tűzték ki. Az ülésen megjelenik Walkó Lajos külügy­miniszter Is, aki ismertetni fogja a bécsi ese­ményeket. Ugyancsak megjelennek az ütésen a magyar delegáció tagjai is, akik Magyar­országot képviselték az osztrák—magyar szer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom