Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)

1932-07-16 / 161. szám

m i« A magyar Ipar diadala GFB harisnyák SiüS&SÄ61 Pollák Testvéreknél Kedden együttes ülést tart a szinügyi és a jogügyi bizottság A polgármester szerint a várost nem terheli kártérítési felelősség GSröggel és hitelezőivel szemben £á Délmagyarország munkatársától.) A színház kérdése nem kerül le a napirendről, s szinügyi bizottság ismeretes döntését még most is élénken kommentálják városszerte. Igen élénk visszhangot keltett Görög Sándor fellebbezése is, arait — mint a Délmagynror­szág már megírta — főleg arra alapit, hogy dr. Somogyi Szilveszter polgármester öt még februárban megbízta a szinház vezetésével. A polgármester ezzel szemben azt mondja, hogy ö Görög Sándort nem bizta meg feb­ruárban a szinház vezetésére!, csak annak a kijelentésére szorítkozott, hogy imáid meg fogja bízni«. A polgármester ettől függetlenül julius 19-én, keddien délután együttes ülésre hívta fcsze a szinügyi és a jogügyi bizottságot A két bizottság a dr. Szedő Miklóssal kötendő szer­ződés pontozatait tárgyalja le. A szerződés egyes pontjairól most folynak a megbeszé­lések dr. Szedő és dr. Szekerke Lajos ügyész között Kérdést intéztünk a polgármesterhez, hogy Görög Sándor fellebbezéséről lesz-e szó a srin­ügvi és jogügyi bizottság keddi ülésén. Dr. Somogyi Szilveszter a kérdésre kitérő mlnszt adott és csak annyit mondott hogy »majd megbeszéljük a színházi eseményeket«. Gö­rög Sándor ismeretes fellebbezésében arra is utalt, hogy elejtésével súlyos anya<ri káro-odás érte és ezért ugy ö, mint a hitelezők kár­térítési pereket fognak indítani a város el­len. A polgármester szerint a kártérítési pe­rek sikerére semmi kilátás sincs, mert Görög­nek elsősorban koncessziója nem volt, tehát már ezért sem kaphatta meg a színházat ezenkívül szerződésbontó okot is szolgáltatott ázzál, hogy a színészek fizetésével adós ma­radt. A várossal kötött szerződése világosan kimondja, hogy amennyiben nem teljesít' va­lamennyi kötelezettségét a város a vele kö­tött szerződést azonnali hatállyal is felbont, hatja. Kényszeregyességet kért a két szegedi Winternltz-Uzlet azt az Országos Hitelezői Véd­egylet elárvereztette és az árverésen befolyt pénzből a két kezes­téget vállaló Winternitz-testvér envetlen fil­lért sem kapott Ez a körülmény rendkívül nehéz helyzet ®Ié állította a Winternitzeket, akiknek sze­gedi üzleteik a legkitűnőbb hirnévnek ör­vendtek. A Széchenyi-tiri üzlet több, mint husz esztendeje áll fenn, a Klauzál-téri korr fekciős üdét pedig negyven "éve közismert cége Szegednek. A Winternitzck a pesti gyár Bégebbl kezességekből származó követelések okozták a két régi cég fizetési nehézségeit pá ÚÜmagyarország munkatársától.) A hivatalos lap két régi, érdemes szegedi cég esődönkivüli kényszeregyezségi kérelmét köz­li. A két Wintemitz-cég. Winternitz Izidor Szé­chenyi-téri és Winternitz Márton Klauzál-téri kereskedő sem tudóit tovább megbirkózni a gazdasági viharral. A nagy és tisztes keres­kedői múltra visszatekintő két céget is fizetési nehézségek támadták meg. Nem mindennapi oka van annak, hogy a Winternitzck a esődönkivüli kényszeregyességi eljárás megindítását kérték. A két kereske­dőnek 'árutartozása egyáltalában nincs. Az adósságok egészen más természetűek és ab­béi ered*ek, hogy Winternitz Izidor és Win­ternitz Márton még 1930-ban személyszerinti kezességet vállalt a Wínternitz-féle budapesti konfekciógyár egyezkedési tárgyalásai alkal­mával. A hitelezőkkel szemben fennálló kö­veteléseknek 25—25 százalékát vállalta Win­ternitz Izidor és Márton azzal a kikötéssel, hogy a gyár 150.000 pengő értékű áruraklára az ő tulajdonukba megy át. Az ámraktárt azonban a két Winternitz nem kaDta meg. mert ;irura!<tárának elá-verezése után azért, hogy jóhiszeműségüket bizonyítsák, két és félkvó­tát ki is fizettek és ez a gavallériájuk eben­ként 20.000 pengőbe került. De fizettek a gyár vámtartozásaiért külön még 21.000 pen­gőt és még bankkölcsönt is vetlek fel, .csak­hogy hitelezőiket kielégíthessék. , A szegedi törvényszék Winternitz Izidor és Winternitz Márton kényszeregje:>ségi kó­relmének helvt ado!t. a S'é-be^vi-téri üzlrt vagyonfelügyelőjéül dr. Entre! Tmre ügyvé­det, a Klauzál-téri üzlet vagvon'elügyelőjéül pedig dr. Lőbl Sándor ügyvéde! rendelte kL A hitelezőknek julius 81-ig kell a követelő­seiket az OHO-nál be'elunton?, a magán­egyezkedésre irányuló tárgyalásokat pedi^ augusztus 3t-ig kell befejezni. Ha n^m jön léire az egvesség, akkor az iratok visszike­rüTnek a törvényszékre és megind '1 a kéry­szeregvességi eljárás. Mindkét cégncl a passzívák, mint már fen­tebb emiitettük, nem áruhitelből erednek, ha­nem szókból a követelésekből állanak, am<* lyek a Winternitz konfekció-gyár tartozásai­ból hárultak Win'ernjtz Izidorra és Winternitz Mártonra. A Széchenvi-téri üzlet akiivái 23.700 petw gőt, s passzívák (77 hitelező, kőztük két pénz hitelező 10.600 pengő erejéig) 47.800 pengőt tesznek ki. Az áruraktár érték-e 20 300, a kinn­levőség 7800 pen^ő. A cég őhensiázaléko« kvótát ajánlott fel nyolc_egyenlő havi rész­leiben. A Klauzál-téri flzVne!?. mely Winternitt Márton tulajdona, 32.000 pengő az aktivuma és 55 000 pengő a passzívuma. A hitelezők­nek itt is julius 31-ig kell követeléseiket be­jelenteniük az OHE-nél és augusztus 3 l-ig a magáné gyessé gre irányuló tárgyalásokat be­fejezni A Winternitz Márton-cég szinlén 50 százalékos kvótát ajánl fel az egvesség meg­kötésétől számított 8 hónap alatt. Viharmentesen folyl le az iparkamara nagy izgalommal várt teljes ülése Mozi a terem Jéggel van hOtve! Siómba Ion és vasárnap, Julius hó 16 és 17-én Repríz! Repríz! Kipróbálom az urama! énekes, zenés bohr'iaf 9 katonásban. Irla: Nölt Károly Főszereplők: Maid, Szőke Szakáll, Huszár Puffy E1«M»»o|j hMkfliTiipolcon S, 7, <1 iSr»kor. T»»irn«p , 3, 5, T, 9 IMH— III III — (A Délmagyaror*zág munkatársától.) A szefjedi -kereskedelmi és Iparkamara péntpken délelőttre összehívott rendkívüli telje« ülése várakozás ell®. nére a legteljesebb csendben, minden vihar nélkül folyt le. A telje» ülés napirendjén szerepelt töb­bek között dr. BlcMtz Béla vásárhelyi bankigaz­gató és társainak előterjesztése a teljes ülések tar­ggoluSj rendjének biztosításáról. Ennek a háttéré­ben a kamara legutóbbi ülésén történt levelezö­tagok megválasztásának ügye huzódott meg. Dr. Blantz Béla és társai azt kifogásolták, hogy Wtm­mer Fülöp elndk szavazás nélkül megválasztottak­nak jelentette ki a bizottság álla; jelölt levelező­tagokat. A pénteki teljes ülés tárgysorozatában er a pont érdekelte leginkább a megjelenteket Az ülést Wimmer Fülöp elnök nyitotta meg. majd dr. Blantz Béla beszélt. Elmondotta. Kogy a leg­utóbbi ülésen, amikor a levelezőtagok megválasz­tása szerepelt a napirenden, az ügyrend sulvos megsértését fátta abban, hogy a fit tag jelölésére kiküldött bizottság által összeállított névsort az elnök határozatként elfogadta. Az ügyrend e*­presszis verbis kimondja, hogy minden kirr.irai tag megválasztásához a gyűlés kétharmad több­sége ízükseges. Ezután reflektált Wimmer Fülöp­nek a Délmagyarországban megjelent nyilatkoza­tára és megállapította, hogy ők nem képezik a rendbontó Fiatalságot, mert valamennyien hiva­tásuknak és intelligenciájuknak megfelelő pozí­cióban vannak. Arra kérte az elnököt hogy a jövőben 6 is intenzíven ápolja azt a kölcsönös tiszteletet, amely a kamara eínfike és a kamara tagjai között kőtelező. Kívánatos, hogy az elnök ne veszítse türelmét az ülések vezetése közben T'kdcs Ferenc (Hódmezővásárhely) arról be­szélt, hogy egyesek részéről olyan václakat hallott, mintha a kamarába olyan elemek került, k volna be, akik a kamara nívóját rontják Elismeri, hogy ő abból a rétegből származik. ímelvnek nincs e'cg kenyere és túrelöjc, de m*g • em ismeri cl, hogy ez a kőrütm'm/ rr>-.c<*ná u ki inra nívóját. Wimmer elnök itt megjegyezte, hogy téves fel­fogás az, mintha a kamara nívóját akárki is rontaná: aki a kamarába bekerült. az százszatfl k. ban megfelel a követelmény knek. Simon Sándor (Vásárhely) arra kérte az elnök­séget, hogy mindenkor adia meß « tagoknak az őket megillető jogokat. Ezután bástyái Holtzer Tivadar állott fei szó­lásra és elmondotta, hogy ő volt az, aki a kamara nivócsókkenéséről beszélt. Használt ilyen kifejezést a nivöcsökkenést azonban nem látja állandó jel­legüne'". és aimak tulajdonítja, begy a kimara feladatai a múlttal bemben most egészen más iránvuiik. Holtzer Tivadar felszólalását a jelen­lévők állandó közbcszólásokkal zavarták. — Hogy lehet ilyet mondani! — kioltották feléje, amikor a nivócsökke.iésről beszélt Dr. riantz Béla szólalt fel ismét. Kijelentette, hogy ert i* ügyet nem bolygatja tovább, de ismétel­ten kéri ar elnökséget hogy a történteket a jövőre nézve vegye figyehneztetésnek. Bejelentette égyéb­ként, hogy tudomásai veszi a level^zötagok meg­választását. Boda Bertalan felszólalása után Wimmer Fülöp beszélt és válaszolt az elhangzottakra. Az ügy­rend megsértéséről szó srm lehet, mert csak a­tfirténl, hogy a plénum, hogy ne kelljen az egyen­kénti szavazással bíbelődni, a választás jogát át­ruházta a bizottságra. Ezt pedig az ügyrend nein tiltja. A te'jes ülés az felvilágosító szavait tudo­másul vette és rátért a napirend többi pontjá­nak tárgyalására. K* *.v- kisebb ügv után dr. Rlontz Béla indítványát ismertette Török József adóügyi előadó. A javaslat azt kivánja, hogy az utolsó három esztendő alatt fizetett adóbírságok, kamatok kétharmadnyiét a tőketartozásba tud­ják be. Az ügy elintézéssére, min. végső fórumra, egy bizottságra M!-:io L»izni. ame'.vn^k elnöke a polgármester lenne PícV Jenő zzel äz indítvánnyal kapcso'atban a végfchci'ásck államosítására, tíletve

Next

/
Oldalképek
Tartalom