Délmagyarország, 1932. június (8. évfolyam, 123-147. szám)

1932-06-12 / 133. szám

1 VI. u. ALFÖLDI CIPŐÁRUHÁZ Károlyi UCCA — Szenzációs cipőárai: NŐI fehér antilop, latrajabb divat I Minden pör )Ö anyagból ké- 9 Férfi fehér antilop, barna din* .Tt|in- pp V**"11 szüli kézimunka. - Nézze ] . legújabb p 14-so meg árat kirakataiakai! f fekete barna ra* ivaa I a barna box 15- P 11 ••O-tól „ TUIDO P — ssandalattak, legújabb forma éa asin P V.50 1 fekete «pf ml«. erfli l«lfl T CHILE Irta: TONELLI SÁNDOR. Senki se higyje, hogy én most hirtelenében magyarázatát nyújtom a chilei forradalomnak. Becsületesen éa őszintén megmondom, hogy • távirati ügynökségek és lapok rövid és ellentmondó jelentéseiből nem nagyon tndok tájékozódni Ha mégis egyes szél jegyreteket vetek ahoz, ami az utolsó napokban Chileben történt, annak a magyarázata az, hogy előttem fekszik egy angol könyv, amely ennek a délamerikai köztársaságnak utolsó huszonöt esztendős gazdasági és politikai fejlődését ismerteti. Az a könyv sokat érthetővé tesz abból, ami Chilében mostanában történik. Mielőtt azonban belemennék a forradalom előzményeinek vázolásába, inkább fcrőgzítésképpen szeretnék egyetmást megírni, ami el szokta kerülni az európai olvasó figyelmét, aki csak aránylag kis méretű térképeken látja Délamerikát és nem nagyon van tisztában az ottani méretekkel és távolságokkal Éppen azért az, aki ezeket a sorokat olvassa, mindenekelőtt képzeljen el magának egy olyan furcsa alakú országot, amelynek hossza északdéli irányban 4500 kilométer, tehát jóval több, min^a távolság Norvégia északi csúcsától Szicília déli végéig, a szélessége ellenben mindössze 80—400- kilométer között váltakozik. Egyik oldalát az országnak végesvégig a tenger mossa és nagy részében olyan fjordos alakulatokkal szaggatja meg, mint aminők Norvégia, vagy Dalmácia partjai, másik oldala az országnak belevész az Andesek égbenyúló hegyláncaiba, amelyek gazdagok hófödte ormokban és állandóan működő tűzhányókban. Egyiknek kitöréséről néhány hét előtt bőséges részleteket lehetett olvasni a lapokban. Hogy az időjárásnak milyen szélsőségei lehetnek egy ilyen országban, amely az örök meleg hazájától lenyúlik a déli sarkkór tájáig, könnyű elképzelni. Végletek vannak a hőmérsékletbea és a csapadékban. Szinte elképzelhetetlen, hogy északon, Aricában, a tenger partján huszévi átlagban az évi csapadékmennyiség nem volt több másfél milliméternél, viszont az ország déli része, különösen a Tűzföld, a világnak esőben és hóban leggazdagabb vidékei közé tartozik. Itt voltak helyek és esztendők, amikor évi 5379 milliméter csapadékot mértek meg. Ami azonban e két véglet közé esik, az megfelel az európai állag klímának. Éppen ezért Chile, Argentína egyes részeitől eltekintve, Délamerikának az az országa, amely a legmegfelelőbbnek látszik az európai település számára. A kiterjedése ennek a szokatlanul hrsszu és szokatlanul keskeny országnak kerekszúmban 751.000 négyszögkilométer, tehát valamivel keFotóanyag...? Angol IMPERIAL Lemezek, tekercs és csomagfilmek, angol S. C. P. géilény és SILTONa Anszlnasöpaplrok. Kapható: I IBRMAMM fotékaraakadónét, LlEOrlHnrf Kelemen ucca IS. vesebb, mint a békebeli osztrák-magyar monarchia és Olaszország együttvéve. A lakosainak száma ellenben nem több négymilliónál, vagyis ötnél valamivel több lélek esik egy négyszögkilométerre. Ez a népsűrűség az európai viszonyokhoz képest rendkívül kevés, de Chile még Így is Délamerikának a legsűrűbben lakolt országai közé tartozik. Nem szabad azonkívül elfelejteni azt sem, hogy az ilyen statisztikai számadatok alapjában véve mindig hamisak. Figyelembe kell ugyanis venni azt a körülményt, hogy Chile északi részei, különösen az Atacama sivatag, valamint az ország egész hosszában a magas hegyvidék, délen pedig a zord tengerpartok majdnem teljesen lakatlanok és a lakosság legnagyobb része az ország termékeny, középső részein tömörül. Itt az életviszonyok teljesen európai jellegűek és igen komoly, megbízható tudósítások szerint Chile Délamerikának az az országa. amely Argentína mellett európai mértékkel leginkább mérhető Ennek kétségtelenül a klimatikus viszonyok mellett néprajzi okai is vannak. Délamerika valamennyi országa közül Chilében a legerősebb a tiszta európai elem. Annak idején, mikor a spanyolok Délamerikát meghódították, Chilében találtak a legnagyobb ellenállásra. Az araukán indiánok csaknem két évszázadon keresztül védelmezték függetlenségüket A spanyol kormány ezért állandóan ujabb meg ujabb csapatokat volt kénytelen Chilébe szállítani, ahol valóságos katonai kotoniák keletkeztek. De az araukánok is keményebb fajták voltak a többi indiánoknál és igy még a kevertvérü elem is ellenállóképesebb és erőcebb a többi délamerikai köztársaság basztard lakosságánál. Az utolsó években erős volt Chilében az angol, német és főleg az olasz bevándorlás ls. Azok, akik faji alapokon nyomozzák a koloniális alapitások történetét, nem minden ok nélkül ezeknek a körülményeknek tulajdonítják, hogy Chile fejlődésében a XIX. század folyamán bizonyos állandóság tapasztalpató és a köztársaság mentes volt a többi délamerikai ország állandó megrázkódtatásaitól. Most természetesen Chile is válságban van; a világgazdasági krízist Chile sem kerülhette eJ és valószínűleg ennek a válságnak a szele korbácsolta fel a forradalmat is. Chile ki\i elében hosszú éveken keresztül három cikk játszott nagy szerepet és ezek tették állandóan aktívvá az ország külkereskedelmi mérlegét. Ez a három cikk a salétrom, a réz és a qu--.no, va^y madárlrágya. Olyan gazdag saléttomtelej.ek, mint amilyenek Chilében vannak, sehol .náshol a világon nincsenek. Az ország déli részei, különösen pedig a szisjetek, tele vannak az úgynevezett madárhegyekkel, amelyeken millió és millió madár tanyázik. Szinto elképzelhetetlen, hogy ezeknek trágyája milyen rétegei-ben borit nagykiterjedésű területeket és válik gazdagságoknak a forrásává. Mikor a háború kitört, Chilében nagy konjunktúra kezdődött. Főterményei közül kettő: a salétrom és a réz a háborúnak legfontosabb aayagát szolgáltatja. A salétromtermelés, amely már e háború előtti esztendőkben értékben elérte az évi százmillió aranydollárt, a duplájára szökött fel. A réztermelést az ántántállamok majdnem teljes mennyiségében felszívták. Az arany és a gazdagság szinte özönlött az országba. Mindenfelé nagyban folytak a gründolások, eme" fedtek a munkabérek és az araayinfláció következtében az árak szokatlanul magasra szöktek tel. Amig a nagy setek tartottak, ezt természetesen senki ma érezte meg A háború befejeztével azonban bekövetkezett a nagy szüret böjtje. A nagy fa. reselek egyszerre megszűntek, a tisztán kon. junkturára alapított vállalkozások, akárcsak Európában, Chilében is sorra buktak és ások az angol és amerikai tőkések, akik a chilei vállalkozásokban érdekelve voltak, értették a módját, hogy a maguk befektetéseit megment, sék és a veszteségeket az ország lakosságira hántsák át .:v JIgy kezdődött. meg 1921-ben Chile belső válsága A helyzet bizonytalanságát legjobban jellemezte, bogy Alessandri elnököl, aki 1921 január 1-én foglalta el elnöki ssékét, a kon. gresszus mindössze 177 szőval 179 ellen választotta meg. Alessandri erősen radikális programmal került a köztársaság élére: szodáti* törvényhozás, tőke megrendszabályozása, agyház és állam szétválasztása, az elnök és ald. nők választásának átruházása a kongresszusról a válaszbök összességére. A gazdasági nyomorúság azonban állandó bizonytalanságban tartotta a politikai életet És míg a politikai pártok egymással harcoltak, a katonaság, illetve a tisztikar egy része a cselekvés laréte lépett 1921 szeptember 5-én a tisztek egy csoportja Luis Altamtrano tábornok elnöklete alatt a latin államokban szokásos recept szarint Juntát alkotott és az elnököt kormányával együtt lemondásra kényszeritette. Altamirano tábornok et'ől kezdve olyan diktátori szerepet kezdett játszani, mint Primo de Rivera Spanyolországban. Dicsősége azonban nem tartott- soká, mert a következő esztendő februárjában jött egy ujabb katonai forradadalom, amely visszahozta Alessandri elnököt Ennek a katonai forradalomnak egy Carlos Ibanez nevü fovas&gi őrnrgy voit a vezetője, aki forradalmi érdemeinek jutalmául meg. kapia a hadügyminiszteri széket. A következő esztendők folyamán ö volt sz egyetlen állandó pont a chilei politikában. Az elnökök és kabinetek váltakoztak, de Ibanez Sllandó maradt 1927-ben átmenetileg még elnöknek is megválasztatta magát Vaskézzel teremtett rendet az országban, de hogy milyen volt ez a rend, arról nem szól a krónika A legjellemzőbb eseménye ezeknek az esztendőknek az volt, hogy 1927-ben Chile áMtólag szabad elhatározásból meghívta Kcmme• rer princeíoni egyetemi tanárt több amerikai pénzember társaságában pénzügyi'szaRórtőnek és tanácsadónak. E meghívás mögött alkalmasint az Egyesült Államok "befolyása rejlett és a szakértők chilei utja tulajdonképen az északamerikai tőke védelmét célozta Ez lehetett a mostani forradalomban kitört elégedetlenségnek egyik forrása, amely igen jellegzetes módon az országnak a külföldi tőke alól váló felszabadulását tűzte ki célul A meglehetősen zavaros hitek szerint a győzelemre jutott forradalom vezetői egyúttal messzemenő államszocializmust is ákarnak Chilében megvalósítani. Ugyanakkor azonban Dnvila tábornok, a győzelmes forradalom vezére ugy nyilatkozott a külföldi sajtó képviselői előtt, hogy az uj kormány el van határozva, hogy megóvja az élet- és vagyonbiztonságot és respektálja ugy a bel-, mint külföldi vagyonokot Ezekből az egymásnak ellentmondó hírekből arra kell következtetni, hogy a chilei forradalomban is, inint minden más forradalom'.j n történni szokott, nagyon ellentétes erők találkoztak és a belső küzdelem a forradalom győzelmével még nem jutott nyugovóra Magasabb nézőpontból szemlélve pedig a chilei forradalom is csak egyik láncszeme annak a világgazdasági és világpolitikai válságnak, amely immár kiterjedt az egész földkerekségre és hol itt hol ott lobog fel lázas tű netek formájában. \