Délmagyarország, 1932. június (8. évfolyam, 123-147. szám)

1932-06-02 / 124. szám

/ A > , • ! t ' ! J DÉLMAGYARORSZÁG üzeOED. ScerK lt.L«m. Telelőm KMeMkikOiirrM' neea 8. Telefon»1 UpAI acca IV. Teleion • leveleim • iMlmaoyaroi Csütörtök 1932 junlns Z Ara 16 Hllér VIII. évfolyam, 124. s*. ElOriZETÍS' lATMita helrbe® 3.20 Tldeiien e* BadapeKanX*. k«l!Bld«n 0*40 pengO. - ÍOT®* mp M, rMAf- r« Ilnnepn»pl4 m L Htr­detéiek lelrételr tarifa •nertnl. Meofe­leniu héWS Ulr^lelérel nxmntn reggel A telepek halála A keddi kis gyűlésen a telepek felett meg­húzták a lélekharangot. A lélekharang kötelét « Somagyi-telepről elnevezett polgármester tar­totta a kezében. (A város polgármestere ugyanis a Somogyi-teleptől kapta a vezeték­nevét a a Szilveszter-majortól — a város gazdaságát ugyanis a lojalitástól és szerviliz­mustól irtózó közigazgatás Szilveszter-major­nak keresztelte el, — kapta a polgármester a keresztnevét) A polgármester neve igy épült bele — kortörténeti dokumentumként — a város történetébe a vannak már olyanok is a fiatalabb nemzedékhez tartozók között, — a szegedi csikók kőzött, — akik azt hiszik, hogy a Somogyi-ucca is a polgármester ne­vét hordozza. Somogyi polgármester ur meg is érdemli, hogy a város első telepe a város első polgár rának nevét viselje, de megérdemli a Somogyi­telep is, hogy a polgármesterről nevezzék el. A város polgármestere eddig valósággal kul­tuszát űzte a telepeknek. Ha három ember házat akart emelni magának, akkor már a közigazgatás ajnározó támogatása folytán meg­született az uj telep. Már alig van el nem haszrált keresztnév a telepek jelzésére s fel­merült már annak a szüksége is, hogy — mint Budapesten a rendőröket, — római számmal különböztessék meg egymástól az azonos nevü telepeket. Így van Somogyi I. telep és Somo­gyi II. telep, (régi Somogyi-telep és uj So­mogyi-telep,) végtére is, ha a futballisták kö­rött lehet Korányi I. és Korányi II., miért nem lehet a telepeket is római számokkal megkülönböztetni egymástól? A tegnapi kisgyülésen a polgármester ki­jelentette, hogy a telepekről pedig ezután több szó ne essék. A baj csak az, hogy Kálmán király is ugyanezt jelentette ki a boszorká­nyokról s utána még éppen elég ideig fog­lalkoztatta a magyar életet és a magyar igaz­ságszolgáltatást a boszorkánykérdós. Ugy gon­doljuk: a polgármester kijelentése sem vet­het véget azoknak a problémáknak s azok­nak a kötelességeknek, hogy a város a telepek szerencsétlen lakóival törődjön s a telepek szerencsétlen lakóiért áldozzon, amig egyszer eleget nem t*-sz majd annak a kötelességének a várossal s a telepek lakóival szemben, hogy — visszatelepíti őket a városba. Mert, hogy a végső megoldás ez lesz, abltan nincs semmi kétség. De a végső megoldásig sem lehet el­hanyagolni a telepek lakóit, akiket vétkes kőnnyelmüsséggel dobtak ki a körtöltésen ki­vüli területekre A város polgármestere a közgyűlésen egy­szer >tóredelmes vallomás* tett a telepek ala­pításáról s azt mondotta, hogy a bolseviz­mus elleni védekezés késztette a várost a te­lepek alapítására. Akinek van háza, — mon­dotta akkor a polgármester, — az már nem érzi magát hazátlannak s attól már nem kell félteni a nemzet érdekeit. Károlyi Imre gróf­nak most megjelent könyvéből idézünk, ami­kor azt mondjuk, hogy a bolsevizmusnak a nyomor és az elégedetlenség a leghatalmasabb uálláscsinálói. S van-e városrész, melynek lakói elégedet!enebhek és szerencsétlenebbek, mint a telepek lakói? Emberek tömegeinek elégedetlenné tételével a bolsevizmus ellen küzdeni nem lehet, — a pestis ellen sem lehet 'Jtgr küzdeni, hogy a pestis baktériumait ter­jesztjük s a peslis baktériumainak táptalaját trfisitjük. De ezenkívül: a bolsevizmus elleni küzdelem lehat rendészeti feladat, lehet kul­turkötelesség, lehet állambiztonsági cél, de városrendezéssel, városfejlesztési programmal még sehol a világon ae a bolsevizmusért. se a bolsevizmus ellen nem küzdöttek. A város­építésnek komoly tudománya van már, de ez a széleskörű, technikai, szociálpolitikai, köz­igazgatásjogi és szociológiai tudomány ágakkal gazdagított tudomány egyetlen egy széljegy­zetében sem ismeri a kapcsolatot a városfej­lesztés és a bolsevizmus elleni küzdelem kö­zött Ami kezdetén káros volt, azt az idők mú­lása nem hozza helyre. A téves elgondolás, káros eredményekre vezetett s minél tovább tartolt ki a közigazgatás a téves program mellett, annál tóbb kárt okozott a város fej­lődésében s a polgárság ellátottságában Ami­kor a város közmüvekkel nem tudja ellátni a nagykörúton kivül eső városrészeire*, akkor egész övezetet alkot a város körül a városias­ság minden feltételét nélkülöző telepeknek. Amikor volt vállalkozás és volt valami kis pénz is az építkezésre, akkor a váron vezetői nem azzal törődtek, hogy a tulnagyra mérete­zett város kereteit töltsék ki, hanem komoly temek és komoly megfontolás nélkül exportál­ták ebből a városból az építkezési hajlamot s az építkezés képességél Ki törődött ekkor azzal, hogy a város milyen mérhetetlen anyagi és erkölcsi kötelezettséget vállal magára, ami­kor sárba és sötétségbe fulladásra itélte eze­ket a szerencsétlen telepeseket Ismerik az óvsömör kelemetlen betegségét? Kezdenek már fájni a városnak ezek az óvtelepek. De ezt a fájdalmat a polgármester későn jött erélye és időntúli határozottsága, fájdalom, inkább fo­kozza, mint enyhíti Hindenburg szerdán Uineveszte a reakciós Papén kormány tagjait Feloszlat/áh: a blroáalmi gyUlést - A szoclalbídk éles obmtrmIc­ciót Qlráetnek ax u/ kormány ellen (Budapesti tudósítónk teCefonfeuntéseJ Berlin­ból jelentik: Hindenburg elnök minden eddigi káslót eltérően már szerdán aláirta a [a >enu kormány egyr^szenete a kinevezését. A kancellá­ron kivüi öt minisztert nevezett ki Hindenburg. Ezek: birodalmi kancellár Papénf hadügyminiszter Schleicher tábornok, gazdasági és postaügyi minisz­ter Warmboldt professzor, közélelmezési miniszter Brr.un báró, közlekedésügyi miniszter Edz v. Rübe­nah, belügyminiszter Gagc báró. Csütörtökön ne­vezi ki Hindenburg külügyminiszterré Neurath báró km doni nagykővetet és munkaügyi miniszterré fíoedeler doktort A pénzügyi és Igazságügyi tár­cának még nincsen komoly jelöltje. A nemzeti szocialista párt hajlandó a papén­kormáng jóakarmtm támogtásŐM, ha hány követelését, igy eísősorhaai a Ista roham oszlop beii. túsznak hatálytalanítását és a birodalmi ggüés uuu.öbbi fetoez&tásái. A szociáldemokrata párt parlamco* hteH> a Cegéiesebb obetrnketói hirdeti as s| kömény ellen, amelynek méködése elé a legnagyobb bi­zalmatlansággal néz és bizalmatlanságának pérte­meoti következményeit is levonja. Politikai körökben most mrir biaoayoawi veszffc, bogy az uj kormány e teg»*rgöoebbm feioez­tatja a birodalmi gyűlést. Kincsen kizárva, hogy az aj választásokat már jeli* elejáa, vegf tos elején megejtik. Eles vita a képviselőházban Turchányi Egon és Klebelsberg között A szegedi egyelem! építkezések es a passziójátékok A Nemzett Színház, az elemi Iskolák és a tanítók — Eckhardt feltűnést keltő Mer­pelláclöja a Ltchtenslelnbe vándorol! magyar vagyonokról IftKtapest, jtmius 1. A képviselőház mai ülésen a kultusztárca részletes vitáját kezdték meg. Pintér László volt az első felszólaló. A szociaüs­ták — mondotta — azzal vádolták a katolikus egyháza', hogy a kor szavát nem érti meg. XIII- Leo és XI. Pios enciklikái ennek cllenke­zöjét mutatják. Klein Antal a szocialistákkal polemizált At egyházi vágjon kezelése körüf lehetnek hibák, de a nagy célt mindenkinek saem előtt kell tar­tani .A közalapítványi vagyonokkal foglalkozva, kijelentette, hogy ezrk kezelése Sőrü' súlyos hlbak vanmk. M?skó Zoltán a helyettes tnitók fizetésének rendc z'séi kivánta. Nyomorgó helyzetükben fel­tétlenül segiteni kell rajtuk. Anv a fiatalság prob­lémáját illeti: az öregek sajnos n<'m látják be, hogy fiataloknak helyet keli r íni Mal..s|ts Géza Véget kell vetni an.iak a k'illiif­botrá*.i\nak, hogy a tanítók fiseU-Hel nem i«l\o jutottak. Ej, a hci>zet tarthatatlan. Téglássy Béla helyesli Klebelsberg Ktaoó gfof­nak azt a politikáját, amellyel 5000 népiskolát létesített. Turchányl Egon beszéde elején Klebefcber; Kunó gröf volt lajt'usnmnisztert támadja. A je­lenlegi kultuszminiszter _ mondotta — két saem­pontból tér eí elődeitől. Az egyik az, hogy ba­rátja a takarékosságnak, a másik, hogy szívesen veszi a kritikát. Elődje fcrlani nyilatkozatban je­lentet* ki, hogy politikai ellenfeleit egyszersmind ellenségeinek ls tekinti- Szé-vátct'e, hogy a s»^di passiójátéKok 3J.0G0 pengős ráfizetéssel jártak. KtobelsfK-rg Kunó gróf válaszolt Turchányi Egon­nak. Turchányi olyan kijelentéseket .nlajdonit neki, amiket ö sohasem tett. Turcháuyi beszéde nincs összhangban az igazsággal. Az 'cdíntezöje Iga* ónnak, amit Turchányi monttolt Amikor az Er­zsébetvárosi Körben tö'tént homb:iirveréoylet után mint belügyminiszter messzemenő rendőri fcitézke désekel fellelt foyanato i'ania, Turchányi hallat lan szövegezésű plakátot szerkesztett elleoe. A bi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom