Délmagyarország, 1932. június (8. évfolyam, 123-147. szám)

1932-06-11 / 132. szám

DHMAGYABORSZA szeorn »Ewke«rto>«oi M.L«m. Telefon i 25-M. ^ KladAhíratal, kOleaOnJk HnrviAr é* leoylroda « Aradi ncca 8. Telefon > 13-00. - Nyomda t LOw U»<M ncca ÍO. Telefon« MU34. Távirati Szombat 1932 Junlus 11 Ara lo fillér ELŐFIZETÉSI Havonta helyben 3.20 *1d«k(m «• ZudnpMlen 3-00, klllftSldttn 0*40 pengd. * Foye* tsAm Ara hétkltc nap Ift, ratAr- e* Ünnepnap 14 fill. Htr.T"™1*! VIVT ^Vfnltram ll? deteaeít felvétele tarifa a*erlnl. Megfee« leveleim • PélwaByMwmág S*eqed • CVIOlyam, lv>Z. SZ. lenik hdtiA Kivételével nwnonln reggel Színház Sok minden történt az utolsó napokban a szinház frontján. Jutalomjáték. Búcsúzkodás. Kapuzárás. Szinészküldöttsé£ Pénztelenség. Gázsielmaradás. Városi pénz kérelmezése. Indítvány. Interpelláció. Városi pénz megtagadása. Ülés a szinügyi bziottságban. Segélykérés. De nemcsakhogy akármelyik különkülön, hanem valamennyi együtt se szolgálhatott volna okul arra, hogy bármilyen vonatkozásban a színházzal foglalkozzunk ma ezen a helyen. Elhangzott azonban egy nyilatkozat A polgármesteré. *Nincs kizárva, hogy a /Őw5 sze/ionban nem lesz színháza Szegedneks — mondta a város ehö tisztviselője, aki annakidején meg tudta csinálni, hogy egészen váratlanul, szinte máról holnapra bevezes aék a házikezelést, akiel tudott költetni másfélmillió drága városi pénzt a szinhízra, aki tehát azt fe meg tudná csináltatni, hogy a szinház kapuit a város és az egész lakosság minden érdekének raegbocsájIhatatlan sérelmére zárva hagyják. Ez már komoly dolog. Életbevágóan komoly. Itt már nem babra megy a játék. Nem is a segédprimadonna fizetésére vagy segélyére. Ezrei már kell foglalkozni Hat héttel ezelőtt a legillusztrisabb szegedi polgárokból és díszpolgárokból alakult küldöttség járt el a kormányzónál és miniszterelnöknél és egyes szakminisztereknél, mert arról volt szó, hogy az államépitészeti hivatalt és a tanfelügyelőséget áthelyezik Szintesre, az erdőhivatalt megszüntetik és Szegedet a gödöllői kerülethez csatolják. Most ki és Idkböl alakítson küldöttséget, hogy a polgármestertől a íilharmónikus zene Szegeden való feltámasztását és országos hirüvé való fejlesztését kérje, hogy a szegedi szineket div csőségesen reprezentálni tudó futballcsapat megalakításához a támogatását sürgesdo és hogy kegyelmet esdekeljen a szinház számára? Már rámutattunk arra, hogy a kapkodás és kishitűség várospolitikája, amely maga is leépit, alkalmatlan arra, hogy eréllyel és eredménnyel lépjen fel kormánykörök leépítési tervei ellen. Vagy azt hiszi a polgármester ur, hogy csak annak van erkölcsi jelentősége, Iia itt marad az államépitészeti hivatalból egy asztalka, ha már maga a hivatal nem máradhat itt, annak azonban nincs az ország minden részébe kisugárzó kulturális és reprezentáló erejs, hogy a Nemzeti Szinház és az Operaház nem mentek el más vidéki városba, csak Szegedre, igaz, hogy más vidéki város nem is hivta meg őket? Aztán minden tiszteletünk a derék közhivatalnoki karé. Dc mit gondol a polgármester ur, tehertétele a szegedi kereskedelemnek és iparnak az a pénz, amely a szinház révén kerül a vérkeringésébe ? A szinház révén, amely 70 szinészt és színésznőt, 28 tagu zenekart, 30 tagu műszaki személyzetet, 30 jegyszedőt és ruhatárost, öszszesen léhát mintegy 160 embert foglalkoztat, aajely kilenc hónap alatt elköltött 150 ezer pengő bevételt, 60 ezer pengő szubvenciót és 70 ezer pengő ráfizetést, tehát összesen 271 ezer pengőt? Ma világkrizís van. A vidéki színészet azonban sohase tudott boldogulni Nagy-Magyarországon se. Kitfár lelkű igazgatókban — voltak mellettük lelkes művészemberek is — és a rendszerben rejlett ennek az oka Xem való a közigazgatás kezébe a szinház. Kz a legfontosabb. Ezen kell változtatni. Éneikül a reform nélkül nem kaphat szárnyakat a színészet. A szegedi közgyűlésen azok a városatyák növik ki magukat valósággal állandó jellegű szinházi felszólalókká, akik színházba nem járnak, könyvet meg csak hirböl ismernek. A város lakossága ma sem tudja, hogy mért kellett rongyos aszfaltú, kevés vizű, nyitott csatornájú, nedves lakásu. pores és sáros Szegednek négy éven át házi kezelésben tartani a színházat? Igaz, azt sem tudja, hogy most meg mért kell esetleg zárva hagyni? Ha rosszul megy, ne gondoljanak mindjárt a városi pénztárra. A házi pénztárra se. De a bezárásra se. Van a városnak kulturtanácsnoka. Viszont arra, hogy a közigazgatás ne bénitólag hasson a színházra, csak egy mód van. Ellenőrzéssel, szervezéssel, eszmékkel, lenekkel, agitálással segítse megelőzni a kulturtanácsnok — akit nemcsak engedni, hanem kötelezni kell a város javát szolgáló minden irányú kulturmunkára — a nézőtér ürességét és a színpad nivótlansáf it. A szinügyi bizottság ma sem tudott segíteni a színházon. Enyhitc körülmény, hogy máskor se tudott. A konzorcium kényelmes elintézési mód. Nem a segítésre szoruló színész, hanem a segítés produktív eszközeinek megtalálására hivatott szinügyi bizottság szempontjából. Most aztán nemcsak színházat, hanem konzorciumot is játszhatnak a színészek. De mi lesz a jövő szezonban? Amely szeptemberben kezdődik. A krízis enyhülésének reményo nélkül és jóval kevesebb szubvencióval. Tévednek, akik azt mondják, hogy az ignzgató feje fájjon e miatt. A város dolga ez első sorban. Nemcsak a város kulturális, hanem gazdasági életének, presztízsének, városiasságának, versenyképességének, kiemelkedésének vagy visszamaradásának és idegenforgalmának a dolga. Érdekelve van itt munkás, kereskedő és iparos. 1 zért szeretnők jobb belátásra bírni a polgármestert, aktiWá emeltetni a kulturtanácsno*kot és alkotó munkára felrázni a szinügyi bizottságot. Valamennyi társadalmi erő megszervezésével a város nagymérvű igénybevétele nélkül lehet biztosítani a szegedi színház fennmaradás 'i, boldogulását és nívóját. 12 órás ülés éjszaka 11 óráig viharokkal és üres padsorokkal Sztranyavszky: „Az egész közélet kövefen a titkos választójogot" Pallavlcinl: „4 mai helyzetben a restauráció megvalósítható" — Gál Jenő: „UJ választásra van szükség" Ruriaprst, junius 10. A képviselőház mni ülésén az appropriációs javaslat tárgyalásán Pékár Gyula vo't az első felszólaló, aki Vázsonyi János tegnapi beszédére válaszolt. Tisza a forradalomkor nem akart elmenni és azt mondotta: »Tndom, mi a kötelességem: a katona őrhelyén marad.* Az igaz, hogy Tisza temetésén mindössze negyvenötén voltak J»Ien, de akl:or a munkapárt tagjainak nagyrésze vidéken volt. Egyesek életük kockáztatásával lekísérték a tetemet Biharba Sztranyavszky Sándor a kővetkező felszólaló. Tudatában van annak, hogy egyrészről a mult megtagadását kívánják tőle, másrészről pedig azt. hogy azonosítsa magát a múlttal, miután annak részese volt. Ha az eísőt tenné, az inkorrekt volna, ha a másodikat, az férfiatlan. Azonban az elkövetkezett válságot meg kellett volna látni azok nak, akik ma a esalhatattanság jegyében intézik az ügyeket A helyzet ma *utyo*ahb, mtnt Károlyt eljövetel* Idején volt Nagy hibának tarja, hogy Károlyi hosszabb id' n át nem töltötte be a pénzügyminiszteri tárcát. Az egész gazdiségpoM'ikának arra kellett volna törekednie, hogy az állam életének Iegbizlosabb fundamentuma, a nép nyugalma megmnra«IJ<>n és keserűségben ki ne törjön. ITlatn Ferenc: Csakhogy • képvftetff or *«!telte beltoznl ett a társaságot! Ezt a szemrehányást meg kell tenni önnek. Sztianyavszky Sándor- A felelősséget én vállal tam és ha tévediem, a konzekvenciákat ezért le is vontam. Ulain Ferenc: Elismerem, korrektül járt el. Sztranyavszky: Ennek a költségvetésnek esak kiadási oldala helytálló, bev«e/i o/da?a tevés, mrrt nem fog befolyni es nem lehet behajtani Sajnálja, hogv- n^m rendelkezett azzal az rlőrelaüissal, amellyel a mai viszonyokat mrglatlViMa vo/na Elismeri, hogy a nyílt választójog hive volt. Ha azonban *gy politik s azt látja, hogy MtejJásál megcáfolja at r,em lehet neki szemrehányást tenni azért, mert revideálj 1 álláspontját Az efléMt magyar kflz«M követe* a tftkea választójogot A titkos választójog elől Wémt és azt a. nemzet érdekeinek megfelelően kell megcsinálni. liláin: Szémnn tartjuk ezt a kíiefentését, államtitkár nri Sztranyavszky Sándor: EgywJ"ftM> ?s az ország érdekének megfelelő közigazgatást kell innururálni. Szűkség van a mezőgazdaságban a t rvflardálkodnsra FJhibánntt volt • mezőgazdasági politika eddig rendszere. Az a stílus, emellvel a tisztviselők fizetését csökkentették, elhibázott és a legszerencsétlenebb dolog volt Saját pártja bizalmatlansággal viseltetik a kormány fránt és ennek lépten -nyomon letagadhatatlan tanújelét látjuk, t kormány iránt nemerak elvi okckból bizalmatlan, tehát a megajánlást nem szavazza meg. Pintér László arra kérte a kormányt, ho<íy készüljön elő a termés értékesítésére, különben katasztrofális viszonyok fognak bekövetkezni Sándor Pál az appropn'ációs javaslatot nem főpadja el, mert kizártnak tartja, hogv Korányi keresztül tudja vWni azt, amit költségvetési beszédében bejelentett. Azt hiszi Korányi, hogv a krlfö!d nem tudja, hogy mi képtelenek vagyunk fizetni? Miért nem jelentelte ki — amit már régen ntg kel'ett volna tenni —, Iiogy fizetésképtelenek vagyunk? Más államok r,e»n tudnál-' fizetni, • em<,<: k mi Minél később jelen'iük ezt fre, annál rosszait > lesz a helyzetünk. Az appropriáeiót nem lordja el. KágT Artal és Görgey István után p-jltavlrlnl György őrgróf szólalt fel. Külpolitikai kérdésekkel foglalkozik. A jelenlegi európai helvzellxn azt hiszi, Magyarország részére clkii etkcze'l az "z •Ikalom, hogy aktive b*lckapc-olói:j k a külpn/I11!. a be. A maí kedvező kilátások ino'leii « restauráció megvalósítható- Ez lehetőség volna ar;a is, hogy kezet szoríthassunk elszakított testvéreinkkel. Az osztrák—magynr monarchiának régi form.ij.i. ban való visszaállítása elképzelhetetlen de elképzelhető, hogy a Duna merteneéjeben lakó nípi-i széles autonómiával Szint István koTo:iaJi al t egyesüljenek. A/a futóbolon<taak tekiuthelő ar, - &