Délmagyarország, 1932. június (8. évfolyam, 123-147. szám)

1932-06-29 / 147. szám

IMr0K.D. SterkeizlOtégi Somogyi necA lt |,«n. telefoni OnlitlnyrfAr e# teoylroda * Aradi „(Mi (*. Telefon » 13-O®. - Nyom<l« t LOw I tpOl nr.rn Itt. Telefon t TAvIrntl leveleim • Délm»nr®ror»»Aa Szerda, 1932 junius 29 Ara M fillér Vin. évfolyam, 147. ClAFIZCTCSi Havonta Helyben 3.20 vidéken «É Budaprtlen KUlfOlcmn 0-40 pengd. - ror«* nao ÍO. vn*Ar- et Ünnepnap SS «»'«- »"r­det««ek felvétele tarifa wertní. Megle­lenik netfA uiveteievol '""O" Péter-Pál napján Hová lett a régi Péler-Pálok derüji és ro Jinntikája? Ennek a főidnek »ta!pköwe és támasza* a buza volt. Jelképben és valóságban a buza |dta a kenyeret, a buza volt az élet és az lldás, ennek a íóldnek népét a buza tartotta ^ a magyar főidnek és magyar munkának tz volt aranykamnta, ezt adta a főid cse­féhe a munkáért, amelyik feltörte s a verej­ért, amelyik porhanyóvá és engedelmessé liditette. A magyar mezőkön tengerré sző­ültrk a kalászok s mindenfelé elringatta a ménység meleg bitét és puha kenyerét S ezt a népet még a buza is cserbenhagyta, lött Kanada s az agrár-műhelyben majdnem Imheri erő néJkúl termelt buzatömegével meg­jav a rl-a a magyar főid és magyar buza ter­í^keny és elégedett nászát A föld fizetett pvább, de a buza a nemfizetés világepidémiá­pnak áldozata lett, a buza is megtagadta a Jzetést Munka, verejték, áldozat, türelem és retet éppen 'iunyl kell ezután is, -mint yit a buza boldog uralkodása idején lít az embertől, az ember még egyfor­án áldoz a földért, de a buza már nem há­ilja meg az áldozatot A föld és a buza ví­ya európai, sőt világbórzék játékszere tt, a magyar bnza árát nem az isten tün­(öklő napjában bronzzászil. magyar paraszt íótoIhatatLin munkája szabja me* hanem Wlnntprci tőzsde. Tln VCnmíVilio-n iplcropvo­odnak a mezei pockok, akkor a iszcf^edi lalbőr Fórgelegék is többet kapnak a búzáért, e ha Amerikában a petróleumtröszt lejebb ngedi a petróleum árát s ezzel a kanadai >uza termelési költsége kisebb lesz, akkor dába verejtékezett és hiába szaggatta szét cmait a magyar földmunkás, a buza $ra i bolelta mentőkötelére szorul. A magyar gazda eddig a felhők szállását ízsgálta s felbámult az égre, lesz-e jutalma umkájának? Mo6t a — hivatalos lapot há­tulja ugy, mint ahogy eddig vizsgálta a fel­eket. Termésérté kesitési rendelet és bolelta, szt forgalmi adő és főldadómentesség, — ezek ttek a magyar buza értékesítésének tényo­)L Szinte eltörpül már annak jelenlősége, mi a magyar mezőkön történik a mintha lár nem is a munkának fáradhalatlansága, fivóssága s a nap hevével dacoló kitartása, ( századok tapasztalataiból leszűrt tudás s I szürkülettől napáldozásig tartó keménykaru s keményperineü munkavégzés szereztek meg z imádság mindennapi kenyerét, hanem a ormány .rndeleiei. S a Péter-Pál lassankint lár nem Ls arról lesz nevezetes, hogy az falás ezeresztendős tradícióként ezen a na­tm kezd<*lik, hanem arról, hogy Péúer-Pál apjáig meg kell jelenni a kormány termés­fende leiének. 1 A termésrendelet már itt van s lassankint lt van már a termés is, de ezzel a terméssel terem a magvar népnek? Bort, búzát, bé­"s^Pet, — mondogatták valamikor, amikor ékessége volt annak, akinek búzája és bora olt De ma a földnek népét leheti-e más nyug­ilanabbá, mint a buza és a bor? A buza rtékesitésének világválságán nemcsak hogy » nem jutottunk, de talán .nég a kulminá­lj ponthoz sem jutottunk e! s a lizf.lléies or mellett a husz filléres borfogyasztási adó *** a reménységet sem engedi meg, hogy y> termés legalább közelebb viszi a megoi­** a magyar föld szörnyű méretű vál­ságát Rt nem segít bolelta én nem segít • lisztforgalmi adó. Mint ahogy a takácsok nem versenyezhettek a szövőgyárakkal s a fuva­rosok nem versenyezhetnek az expressel, ép­ugy nem mérkőzhetik meg a főidnek két kézi munkása a gépi termeléssel. S nemcsak a termelés kétféle módja, hanem a termelés anarchiája, a fogyasztás szükséglete fölé nőtt termelés ötletszerűsége ássa egyre mélyebbre a válságot s a föld és • buza között tátongó szakadékot Hol itt a segítség? Egy nemzedék életén belül le lehet-e vetkőzni évszázadok tradícióit s évszázadok tapasztalatai bslyébe lehet-e ten­ni ióretlen és próbálatlan kísérletezéseket? Van-e arra mód, hogy egy világgazdasági terv szabja meg a termelés rendjét s a várható fogyasztáshoz szabja a termelés eredményét is? Országhalárokon belül nem lehet már megfékezni a járvánnyá fajult válságot. Va«y tudunk rendet teremteni a világtermelésben, vagy — hiába próbá'Lozunk boleltákkal, kü­lön terheknek és külön kedvezményeknek leg­alább annyit sérelmet, mint orvoslást jeleniö szétosztásával. Ki tudja s ki fogja véghez vinni art a cso­dát, hogy a magyar föld népe necsak gon­dokat arasson s ne kelljen az éhenpusztulr.s­tól félni azoknak, akik nem régen még a vi­lág legjobb búzáját termelték. Szörnyű éhez­ni annak, akinek nincs semmije. Dc nincs annál tragikusabb, nincs annál síratnivalóhb botorság, mintha a lelt magtárak mellett kell viaskodni az életért Nincs megegyezés Lausanneban Szerdán aégyszemkOzOttt tanácskozásra 01 Össze a német és francia delegáció Patotaforradalom Herriot pórijában (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Lau­sanne ból jelenük: A konferencia kilátásai ked­den némileg javultak. Délelőtt MacDomfd közvetítésével hatos tanácskozásra ültek össze az angol, francia és német delegátusok. A tanácskozások eredményéből következtetve, remélhető, hogy a hét rgjére elfogadható megoldást találnak a delegálások,' A konferenüd 3 felóra lius&zat tartott, de mindössze azzal az eredménnyel zárult, hogy a franciák elálltak attól a szándékuk­tól, hogy szerdán ultimátumban közlik vála­szukat a németek hétfői előterjesztésére. Szerdán dél titán néggsremkőzti tanácsko­zásra ál össze a német és a francia pénz­ügyminiszter, valamint Papén és Herriot. Kedden az esti órákban ismét rosszabb hi­rek jártak a tanácskozások eredményeiről, ál­lítólag sem a franciák, sem a németek nem hajlandók engedni eddigi álláspontjukból. Párisi jelentések szerint Herriot pártjában, a radikális pártban, palotaforradalom ülött ki. A párt baloldala erősen támadja Herriot a genfi és lausannei poofitikáért. Pertinax az Echo de Parisban azt fejtegeti, hogy !'Herriot feltétlenül et van határozva a tárgyalások megszakítására, ha a francia mi­nimáfis programot nem fogadják el. Ha Mac­Donaldnak nem sikerül Németországot eddigi magatartásának megváltoztatására rábírni, ak­kor nem marad más hátra mint két bizottságot szervezni, egyiket Európa újjáépítésére, a má­sikat a londoni konferencia előkészítésére. Eb­ben az esetben valamennyi tanácskozást őszig elnapolnák. Az Exchange Telegraph Lausanneból közli, hogy az angol miniszterek éjfélkor tanácsko­zásra ültek össze. A helyzetről már olyan hi­rek kerültek forgalomba, hogy a konferenciát elnapolják. A képviselőház többsége megszavazta az ^alkotmányjogi botbüntetést* Viharos Jelenetek kOzOtt tárgyalták az Összeférhetetlenségi Javaslat konoksági szakasrAf Budapc*, junhi« 28. A képviselőház njftl itfésén Almasy László elnök jelentést tett arról a táv­iratról, emelyet a Ház nevében a kormányzónak küldött, szerencsés kimenetelű autóbalesete alkal­mából. Jelentette továbbá, hogv- lord Rothermere levelet intézett hozzá. Pakots Józaef ugyauis a junius 14-iki ülésen szóvátette Rothcrmereneír a •Haily Mail«.ben megjelent cikkét A képviselőház megnyilatkozáséért most a lord levélben mondott köszönetet Ezután elfogadták a n*»!córas 610­aekre vonatkozó indítványt Az 9»zFférh««>Ueuiéi0 törvényjavadat részletes rftáját fclytetva, a ffefelős szerkesztőkre vonalkozó szakasznál elószór Maláta* Géza szólalt feL Amig politikai perekben ac*n cekadtbéréság ítélkezik, a •Burkeezlé képviselőknek valami védelmet keh oyx.J­tanl. A szakasz törlését kéri. BüchW József: A paragrafus a *zoc*kkJ»ilvok/-at i pá)1 (4Kn frényut HtT^Í Ki« Pál: A politikai megnyilatkozás egyik fontos eszköze a sajtó. Eszerint a ja oslat szerint Kossuth Lajos sem lehetett volna kép­visel*. A ioormánv szubvencionál* saf.óvai küzd as ellenzék ellen, fejelemesek az i-yen intdzkvdér-lc Brédy Ernő: Kossuth Lajos, Saaluy László, Csetujery, Jókai, Holló Lajos, Gajárv ödön szer­kesztők voltak és disz** a képviselőháznak. Ha van összeférhetőség, a képviselőség é.s a felelős szerkesztőség az. Ez a szakasz nem raió Ide Zsttmy Tibor igazságügyminiszter: 'gen sokszor előfordul, hogy a felelős szerkesztő nsm jelölte meg a cikk szerzőjét hanem az immunitás védel­meg alatt hónapok!*? elhúzta a? eljúra«, ez er­kölcstelen dolog A miniszternek erre a kijelentésére. óriási zaj támad a szocialisták pa lsoraiban. Kórusban kiált­ják: — A rendszer erfeftiu-tekm! Farkas István: Somogyi Béla gyilkosát még min­dig nem büntették meg. Az igazságügy miniszter a szocialisták állandó kózbeszólásai nteJlett folytatta beszédét. ZsRvay; Nincs nagyobb tekintélyrombolás mint ha az igazságszolgáltatás kezét akár pártérdek­ből, akár egyéb szempontból megkötik Propper Sándor: Hamisítatlan orgoványi szel­lem. Farkas István: Csak imádni szal-ad a zsarnok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom