Délmagyarország, 1932. június (8. évfolyam, 123-147. szám)

1932-06-25 / 144. szám

DELM AGYAKOKSZAG •zEoea Sa.L«m.Ti t 2V33. - KbukMUvalal, jrtroda i Aradi Telefon t IVOA. - Nyomda t LOw ucoa 19. Telefon* ««04. TAvtrall — lerOlciw • MlmaayaroncAa Stegeri Szombat, 1932 Junius 25 Ara IC fillér VIII. évfolyam, 144. sz. ELŐFIZETÉSI HaTonta helybf n 3.20 vidéken «• BndnpMten>«0, kUlföldnn 0*40 pengd. - Fgyne »«Am Ara hetkHanap W, rntdr- Ünnepnap H,r_ de««tek felvétele larlla a* ertoí. Meplelen*« hAMA követeiével nnponln renqel Gazdameniés Azt hisszük, hogy akik figyelemmel kisérték, amit ezen a helyen a legutóbbi betek folyamán elmondottunk, éppen eléggé meggyőződhettek róia, hogy szivünkön viseljük a magyar mezőgazdaság érdeke't. Tudjuk nagyon jó!, hogy ennek az országnak lakossága nagyobb részében a mezőgazdaságból él és a többi társadalmi osztályok jóléte is a legszorosabb módon összefügg a mezőgazdaság boldogulásával. Az iparosnak és kereskedőnek az agrár lakosság szolgáltatja igen nagy részben a vevóit és ha elapad a búzának az aranyfolyama, akkor az aszály levegője üli meg a kereskedő boltját és az iparos műhelyét ia. Éppen azért a legnagyobb aggodalommal kell látnunk, hogy most junius vége falé, mikor már fenik a kaszákat, sőt, mikor már egyes helyeken látni lehet a rozskereszteket, még teoretikus viták folynak a termésértékesités mikéntje felöl és hadállásokba sorakoznak a különböző csoportok a ki sem bocsájtott rendeletek frontja előtt. De mikor igy a legnagyobb súlyt helyezrük arra, hogy a gazda idejében tudja, miként és milyen módon lesz neki lehetséges terményeinek értékesítése, ugyanakkor az elmuH" esztendők tapasztalatai alapján a legsúlyosabb aggodalommal kell elébe néznünk • gaadaraentés olyan módozatainak, amelyek nem számolnak más termelő osztályok érdekeivel, a gazdasági élet törvényeivel, de főleg a magyar gazdasági életnek nagyon súlyos és igazán megoldásra váró problémáival Mert mit szóljunk hozzá, ha a bolettával tett szerencsétlen kísérletezés után, amelyből vajmi csekély haszna volt annak a kisgazdának, aki csak kevés, vagy éppen semmi busát nem termelt eladásra, ismét azt halljuk, hogy bizonyos mértékig lesz szerencsénk a bolettával ismét megismerkedni. Bolettával és lisztforgalmi adóval fogják megdrágítani a munkáé, az iparos, a kereskedő és a városi lakos kenyerét és bolettával fogják a nagygazdát búzatermelésre ösztönözni egy olyan időpontban, mikor a búzatermelés a tengerentúli fojtogató verseny miatt a legnagyobb válság állapotában van és mikor minden fele1Ö6 tényezőnek hangos szóval kellene hirdetni, hogy mindenkinek, aki csak teheti, a szemtermelésről más, a viszonyoknak jobban megfelelő, jövedelmezőbb és a jövő szempontjainak jobban megfelelő termelési ágakra kell áttérnie. Azt még meg lehet érteni, bár a következmények súlyát és jelentőségét nem lehet előre lemérlegelni, ha a kormány julius elsejétől október végéig egy, még nem ismert terhelési határon belül permentességet akar biztosítani a gazdáknak, mert a mezőgazdaság termelési viszonyai hozzák magukkal, hogy a gazdának rendszerint csak ősszel van élő pénze és csak az őszi hónapokban tudja tartozásait rendezni. Éppen ugy meg tudjuk azonban érteni, ha ennek a részleges moratóriumnak hallatára, — moratóriumnál egyébnek ugy anis ezt a tervezett rendelkezést tekinteni nem lehet, — a kereskedő, aki hitelezett a gazdának, de aki a másik oldalon szintén a saját hitelezőjével találja magát szemben, felveti a kérdést, hogy ki törődik az ő tartozásával és kihez fordulhat védelemért, ha öt von iák perbe köielezctisé^skek teljesítéséért? És mit szóljunk a kormány jóindulatának mértékén is túlterjedő olyan követelésekhez, hogy a gazdák karaatterhét négy százalékban maximálják? Mit szóljon az ilyen követeléshez a kereskedő és az iparos, ald amúgy is csak hosszú haladékkal kapja meg pénzét a gazdától és a saját személyében tiz-tizenkét százalékos kamattal dolgozik? Hogy tartsa fenn pénzügyi egyensúlyát az a bank, amely folyószámla és takarékbetétek után öt és hat százalék kamatot fizet, ha viszont gazdakliensei egyszerre abba a kellemes helyzetbe kerülnek, hogy tartozásaik kamatterhe leszáll négy százalékra? Az ilyen elgondolásnak csak a moziban van párja, ahol Zoro és Huru a pénzforgalom fellendítése érdekéljen újszerű bankrendszert vezetnek be, amelynél a kihelyezések kamatja alacsonyabb, mint a betétek kamatja. Ismételjük: a lehetőség határain belül mindent meg kell tenni a mezőgazdaság felsegltése érdekében, már csak azért is, mert aki a mezőgazdaságot alátámasztja, az közvetve •égit az iparon és kereskedelmen s az egeas közgazdaságon is. De a segítés nem történhetik más osztályok, más társadalmi rétegek rovására és a mezőgazdaság támogatása cimén nem Vehet elszívni a többi rétegek levegőjéből az oxigént. Éppen azért elhibázott az olyan kormányzati politika, amely a kétségtelenül válságban levő mezőgazdaság terheinek könnyítése cimén szaporítja a szintén válságban levő többi osztályok terheit. És csak a végzetes egyoldalúság szülhet olyan terveket, amelyek pillanatnyilag tetszhetnek ugyan a gazdáknak, de az igazi megsegítéstől nagyon távol állanak. Az ilyen tervek nem alkalmasak arra, hogy velük a kivitelt fokozzák és a belső fogyasztóképessépet növeljék. Már pedirr az igazi gazdamentésnek csakis ez lehet az utja. Minden egyéb nem gazdamentés, hanem mások áltatása és vészes önáltatás Sorsdöntö órálc Németországban A bajor kormány elutasítja a Papait-kormány követeléseit Ostromállapot I (Bodapestl tadósfóónk MefonptaUéte.) Berlinbői jelantik: A birodalmi kormány ós a délnémet államok konfliktusában szombatra várják a döntést Papén kancellár is azért szakította félbe a lausannei tárgyalásokat, hogy résztvegyen a szombati berlini minisztertanács fllésén, amelyen dón teni kell, hogy rnUgen intézkedéseket foganatosít « birodalmi kormány a délnémet álto.nok ellen, ha továbbra ls ragaszkodnak ahoz az álláspontjakhoz, hogy az egyenruha viselési tilalom kérdésében a saját belátásuk szerint cselekednek és nem tartják magukat a Papen-kormány rendeleteihez. A bajor kormány pénteken egész nap tanácskozott és egyes berlgai lapok ssertat már et j§ rendelte Bajorország terükére az ostromállapotot, hogy megelőzze a bf rodatom hasonló intézkedését. Ezt a hirt később megcáfolták. A bajor kormánykoa4ció verető pártja, a néppárt pénteken este hivatalos Jelentést adott ki és bejelenti, hogy a bajor minisztertanács elutasító állás, pontra helyezkedik a biroda'mi 'kormány követeléseivel szemben. A nemzeti szocialisták most már nyíltan kővetélik az ostromállapot kihirdetését és a kommu(lista párt sűigős betiltásét Azzal fenyegetőznek a nácik, hogyha a kormány nem teljesiti követeléseiket, jöjjön, aminek főnni kell. ' Döntő tárgyalás előli a lausannei konferencia Hétfőn folytatták a német és francia delegáció tanácskozásait (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) I.ausannebői jelentik: A lausannoi konferencia a pénteki napon döntó stádiumba jutott A francit és német delegáció tárgyalásait délután fofytalták, majd Papén elutazása miatt hetjSre halasztottak. A délutáni tárgyalások során a francia pénzügyminiszter a francia álláspontot ismertette Este Herriot is visszautazott Párisba A budapest-szegedi autóut Ugye a felsőház előtt Gról Széchenyi Aladár a Bethlen-kormány felelősségre vonásáról, az álparlamenlárlzmusrói és a titkos választójogról Budapest, junius 24. A felsőház mai ülésén a költségvetési vitában dr. Mnezích István volt az első szónok. Azt mondotta,, hogv a felsőházat egyenjogúsítani kell a képviselőházzal Bízik abban, hogy a miniszterelnöknek lesz annyi ereje, hogy a közéleti tisztaságot megvédje. Gróf Széchenyi Aladár: A képviselőházban megerdtwlt szigorú kritikával illették Bethlen fizéves pénzügyi politikáját. Csak csodálkozásának tud kifejezést adni, hogy BHhlent a felhatalmazás nélkül elkötött összegekért miért nem vonfák felelősségre. minden paflanenUrts államban hasonló ésr*bea mefArléf* vohia. De végeredményben nem szabad csodálkozni ezer, mert hiszen Magyarországon mfalegy negyven <:r óta Slpa/lamentái-izmus „ralkodik. Az utolsó időben minden ellenzéki megi,lozdulást a legcsekélyebbet is. le. törték, elsősorban * vidéki hatalmasságot es Kiskirályok. — Becsületes választójogi tőrvényre un szükrfg, hogy megnyugodjék az ország kőzvéleméqye. üa a gazdasági helyzetben nem következik be javulás.