Délmagyarország, 1932. június (8. évfolyam, 123-147. szám)
1932-06-24 / 143. szám
VI. 24 Megérkezett e Buvártó feltöltéséhez szükséges 35 ezer pengő, a töltési munkaiatokat csak augusztusban lehat folytatni (A Délmagyarország munkatanát ól.) Gróf Klebelsberg Kunó a mult hét végén értesítette dr. Algner Károly főispánt, hogy • népjóléU% miniszter végre kiutalta ad a 35.000 pengő államsegélyt, amely a rókusi Kisbuvártó töltési munkálataina* befejezéséhez kell és amelynek kiutalását még a mult évben ígérte meg a kormány. A harminoótezer Pengő, mint állami segély csütörtökön délelőtt érkezett meg Algner főispán dmére, ald a pénz megérkezéséről azonnaf értesítette Somogyi polgármestert. A polgármester érdeklődésünkre kijelentette, begy a pénzt egyelőre tartalékol fa a város, mivel • töltést munkálatok megkezdésének fizika akn. ddlgat vannak Azok a Tisza árterületén fekvő kobákgödrók ugyanis, amelyekből a töltéshez szükség* földet kellene bányászni, még tele vannak visTeJ és |gy a kuhikolás lehetetlen. Meg keli tehát várni a kobikgödrök teljes kiszáradását, arai aagmztas előtt nem igen következik be. Akkor azután megkezdik a munkát Klebelsberg legutóbbi szegedi látogatása alkalmával többször ese ttazó a most kiutalt harmincötezer pengős államsegélyről. A volt kultuszminiszter állandóan azt hangoztatta, hogy Szegea mst a pénzt esak előlegnek tekinthe.tr, mert lényegem. többre, nagyobb segítségre van jogciroe az állammal szemben. — Az állam nem veheti te Szegedről *' kezét, mart as a város sohasem juthat abba a helyzetbe, hogy a királyi biztosság által ráoktrojált városkereteket betöltse » saját erejéből — mondotta Klebelsberg Szeged sohasem lehet annyira gazdag, bogy |>éldáu! megvalósítsa a királyi biztosság által meghatározott eszményi nívót, pedig ennek megvalósítására feltétlenül szükség van. Az árvíz után a város az eszményi nívó figyelembevételével épült fei, aszerint készült el csatornarendszere, vízvezetéke, ebez kell tehát igazodnia ezentúl mindig Szegednek. A probléma megoldása azonban a város teherbíró képességét sokszorosan mégha alfa, tehát elvitathatatlan joga van a városnak ahoz, hogy ezeknek a kérdéseknek a megoldását ax államtól követelje, illetve megfelelő aitamsege yi követeifen a kormányfőt. Lehet, bogy a mai viszonyok ennek a jogos követelésnek a hangoztatására nem alkalmasak^ ami azonban nem csökkentheti a követelés jogosaágát, viszont Tu arra goudotnak a szegediek, bogy Budapest éppen a mai súlyos viszonyok között kapja meg a lényegtelen jelentőségű Boráros-téri hidat, amelynek felépítése a Lágymányos rendezésével együtt több, mint negyvenmillió pengőbe fog kerülni, minden okuk meg lehet arra, hogy jogosnak tekintsék az állam szegedi kötelezettségének sürgős teljesítésére vonatkozó követelésüket. Mert az vitathatatlan, hogy sokkol szükségesebb éS sürgősebb lenne az a'győi al tiszahld megépítése a budapesti Boráros-tén hídnál és sokkal nagyobb érdekek fűződnének a szeged—bajai müut hiányzó hatkilométeres szakaszának kiépítéséhez, mert ez az ut Szegedet és az Alföldet kötné össze a Dunántuf déli felével Fontos indítványok, érdekes interpellációk a ssombati közgyűlésre A íexillfdxla, a népkonyQal ebédelt, ax ufsxegedl Inkola, a téli munkaalkalmait, a xdlogfrts, a népünnepélyek, a lésgyJfítík, a ianórképxöftílakola Ugye (A Délmagyarország munkatársától.) A szombat délután négy órára összehívott juniusi rendes törvényhatósági közgyűlés napirendje az utolsó órában igen sok indítvánnyal és interpellációval bővült kL Ax indítványokat és az interpellációkat a bizottsági tagok csütörtökön délben nyújtották be a városi iktató hivatalba. Igen érdekes és kereskedelmi szempontból nagyjelentőségű dr Kertész Béla indítványa a Jexflllázls rendelet Hetbelépésével kapcsolatban. Indítványában többek között ezeket mondja: »A pénzügyminiszteri renddel értelmében fizetendő texUikészietváltságot az ezt kiegészítő rendelet érteimében jogositva voltak a textiláruk árusításé, vai foglalkozó kereskedők 1931 november—1931 évi február havában esedékessé vált és ezen időben elért nyersfbrgalmuk után járó általános forgalmiadónak megfelelő összegben lefizetni és ezzel "mentesültek a leltározás kötelezettsége alól. Utóbb megjelent a kaucsukipari termékekre vonatkozó adóváltságrendelet és ezzel kapcsolatban oly rendelkezést adott ld a pénzügyminisztérium, mely szerint ázek a kereskedők, akik textiliákat és kaucsukipari termékeket vegyesen árusítanak, a texti'készlct.váltságot a meglévő árukészletük után leróni, árukészletüket leltározni tartoznak és nem vehetik igénybe'a kedvezőbb lerovási módot. Mivflf csekély kivételiéi" az összes textilkereskedők foglalkoznak egészen jelentéktelen kaursukipari termékek árusításával, a kedvező lerovási módot egyikük sem veheti igénybe Ennek a hátránynak további súlyos következménye az, hogy az érintett Széchenyi Mozi Pénteken és szombaton A terem J«|f«l van hOhral u Lcángoh ai intézetben 25. "Tu-ia. l».o» ueuiii/ii.ifuKuu 6, i. » uruor. Utazási és Menetjeuyiroda B. T. Mm*, Mriitf a n. az utazóközönség figyelmébe ajánlja kedvezményes isszeköttetéseit minden számottevő 371 bel- és külföldi fürdőhelyen a legjobb szállókban és penziókban igen jutányos árakon. Vízumot, devlzAl beszerez (törvényes keretek között), szállodai szobát biztosit, az egész utazást előkészíti, prospektusokkal és minden felvilágosítással dlflalanal szolgál a szegedi vezérképviselet: Neu Ernő bnik- is vilttlzlfe Kígyó ucca 5. t«mm u-ae. nagyszámú kereskedők árukészletüket a városi forgalmiadó-hivatal utasításának megfelelően rövid néhány napon belül* tartoznak leltározni, amely kötelezettség fizikailag is megvalósíthatta. Határozza el tehát a törvényhatósági bizottság közgyűlése, hogy sürgőnyi felterjesztéssef fordul a pénzügyminiszterhez es kérje, hogy mindazok a kereskedők, akik textilárukat és kaucsukipari árukat vegyesen árusitanak, de ahor a kaucsuf'áruk leltári értéke elenyészően csekély a textiláruk értékéhez viszonyítva, fogositva tegyenek a leltározás mellőzésével a tcxttlkészlet.váffságot «z mt. évi november—1932 február . havában esedékessé vált forr/dlmiad6 összegekkel eggentö összegben megfizetni.« Számos inditványt és interpellációt jegyeztek be a szociáldemokrata városatyák, akik miután megtörteit a Munkásotthon visszaadása, ismét megjelennek a tőrvényhatósági bizottság közgyűlésén. Lájer Dezső eiső Jhditványában a Szitléri-sugárui rendszeres öntözésére kér rendelkezést, második indítványában kifogásolju, hogy a szegénységi bizonyítványok kiadásánál a havi 90 pengős ker«»setininimum a főszempont é:; az érvényben lévő rendelkezések szerint a hatóságok az iskola, köteles gyermekek számát nem veszik figyelembe, írjon fel tehát a köigyülés • kormányhoz és kérje, hogy módosítsa rendeletét és engedélyezze a szegénységi bizonyítvány kiadását bairalási dij és tandíj elengedése céljából mindazoknak, akiknek havi kfríflftc nem haladja meg a 150 pengőt; azoknál viszont, akjloiek több Iskolás gyermekük van, a havi keresetminimumot 200 pengőben átlapit-a meg. Horváth József inditványában azt kívánja, hogy a város ne vonja meg a népkonyhai ebédel azoktól, akik szalagmunkán dolgoznak, mert a szükségmunka di/Ofása nem elég egy-egy csatáa eltartására. Második indítványában azt kéri Horváth, hogy a város tartsa nyitva a nyári szünet- i ben is a napközi otthonot.a', mert a munkanélküli, vagy a rosszul kereső szülök nem gondoskodhatnak gyermekeikről. Lájer Dezső három interpellációt intéz a pol- ' gármesterhez. Elsőben azt kérdi, hogy nem lenne-e helyesebb, ha az njszegedi iskolát az épület megfelelő áta akilá. a u!án réai hcivén hagynák mec. mivel a szerb fcrternátus épülete, ahová át akarják helyezni, messze esik Újszeged leglakottabb részeitől, az utak rosszak te a gyerekek téíviz időjén nem igen juthatnának keresztül az utakon az iskolákig. Második interpellációjában azt kérdi, hogy a szegedi ipari, gyári te Kubikos muntlsságj amelynek nagyrteze most is, a legnagyobb munkaszezon idején, munkanélküi tengődik, számithat-e olyan intézkedésre, amely keresetet biztosit számára a téten, vagy amely a munkáscsaládokat a régpnsii-iiástói megmenti. Harmadik interpellációjában azt jelenti be, bogy amig a város rendszeres tisztviselőinek fizetését 18 százalékkal csökkentették, addig a város üzemeiben a k omázott munkások Illetményeit 25—53 ezázalékkU szállították le. Kérdi, hogy hajlandó-e a polgármester ezt az aránytalanságot megszüntetni Otcjnyi* József a városi zálogházban uralkodó viszonyokról" interpellál. Az árverések előtti napokon a zálogházi ai életveszélyes torlódás van\ kifogásolja továbbá, hogy a zálogház nevetséges összegeket folyósít a zá fogtárgyakra és ezzel maga segíti elő az árverési hiénák garázdálkodását Három interpellációt jegyzet ba dr. Landesberg Jenő iparkamarai ügyvezető-titkár. Első interpelládójában azt 'terdi, hogy tud-e a polgármester a megrendelésgyOjlök Szegedi garázdálkodásairól és bejelenti, hogy ezt egyes hivatalos méf elő is segítik. pedig súlyos károkat okoznak vele a város legális kereskedefmének es iparának. Második inter^WáclSjáfcan a gyakori népünnepélyek ellen tiltckozik, kifejtve, hogy ezek a népünnepélyek, ameíyek rsa't jelentéktelen ősszegeket eredményeznek Jóu'konvcélra, súlyosan megkárosítják a vendéglői ipart Kifogásolja azt is, hogy a népünnepélyek idejére a vtirosnak éppen a legjor(,a masabb részeit zárják <* a közforgalomtól. Harmadik interpellációjában dr. Landesberg a sé'inyok rendszeres öntözését és ápolását sürgeti, érdeklődik az kán' hogy miért hagyták abba a tápéi kapu é. a Csaba-ucca közötti rész és a Mátyás-tér parkosítását, a gyermekjátszóhelyekké kijelölt terek ápolását kérdi ezzel kapcsolatban, hogy tud-e a polgármester a szegedi 'gyermekhalandóság 10 sza-a'ékos arányszámának /* százat .-ki a történt emelkedéséről, hajlandó-e gondoskodni arról, hogy a tervbevett gyermekjátszótereket a költségvetés adta keretek között ápoltassa és gondoztassa a hatóság? Interpellációt intézett a polgármesterhez Wolff Miksa, aki azt kérdi a oolaármestertőf. tud-e arról.