Délmagyarország, 1932. június (8. évfolyam, 123-147. szám)

1932-06-18 / 138. szám

•I n SZCOEU. ll«rkMilO*ég: SomoflT' ucca SZ. I.om. Telelőn: 23.33. - KlndAhlvatal, kdlsadaktlnyviAr legylrmlii t Arndl nem A. Telefon : I.T-OO. - N romcin i L«w Llpóí UCCA 1U. Telefon > ÍO-34. TAvIrntl Invélclm • n/lm«ovnror»iAn Irfigpd Szombat, 1932 junius IS Ara ÍO fillér Vm. évfolyam, 138. sz. rLAFIZETÉSi llnvnnln Helyben 3.20 vtd«l:en «• Budnp««(en 3-00. UUlfMIrtítn 0-40 pengd. - rgye* »ldm ArB nap IA, vnuAr- ünnepnap " l!,rrieteselc lelkiéin fntifn azerlnf. Meoleleniu h#f(A ií)vA(rMvr1 ""'H*"' ü I II ——— a Az „iskolaváros és az ujszegedi iskola Ha egyszer össaeállitanák a mérlegét enm k C Tárosnak kulturkötrlességeirŐl és kullurhivatásáról, ha a követel oldalra írnának mindent, amit a város a kultúra szolgálatában elvállalni és véghezvinni köteles s a tartozik oldalra kerülne az, amit a város már pénzben, dologi szolgáltatásban és kőlelezetlségTállaláfshan már lerótt, akkor a város tartozásait rendkívüli mértékben duzzasztanák fel azok az adatok, amelyek a szegedi fclemi iskolák állapotáról a közigazgatási bizottságon keresztül nyilvánosságra jutottak. Az ssgyik iskoláról kiderül, hogy az épüJete kivülröl botrányosan elhanyagolt s hogy • — franciák okozták ezeket a rongálásokat. Tizenkét éve annak, hogy a franciak elmentek • teljesen eltekintve attól, hogy az általuk okozott károkat hadikároknak minősitelték s az állani ezeknek megtérítésére szavatosságát nemcsak elismerte, de ebből eredő kötelezettségeit teljesítette is, — tizenkét év óta nem volt arra pénz, nem volt mód és nem volt alkalom, hegy ezt az iskolát rendbehozrák? 'Azóta keresztül mentünk nem egyszer a pénzünk eiértékte enedésén s ertéktelen papírokból értékálló müveket hozhattunk azóta keresztül mentünk olyan korszakon, amikor a közmunkák elvégeztetése rmnvira elpőrenriü feladattá v.ílt, hogy nem tudtak kitalálni elvégezhető közmunkákat, több pénz volt, mint közmunka. S ha ugy végignéznénk az ulolsó tizenkét évnek a zűrszámadásait s a költségvetéseit, hogy mire szavaztak meg és mire költöttek pénzeket, kicsit groteszknek találná ik azt a magyarázatot, hogy pénzhiány miatt nem tudták rendbehozni az iskolákat Erre nem volt pénz, ha pénz volt is de erre nem volt, mert se cécó, se hűhó, se bankett-hangulat nem alakulhatott ki egy külvárosi iskola tatarozása körű' s az utolsó tizenkét évben minlha a cécók és hűhók alkalmai is beleszóltak volna a közmunkák kiadásának és elvégeztetésének programjába. S az ujszegedi iskola! Másutt, — az egész •rilágon, — városi iskolák viszik előre az iskolák módszereinek és típusainak fejlődését. A modern pedagógia a városok kulturérzékéfiek és áldozatainak köszönhetik az uj lipue.u s a mai gyerek értelméhez és lelkéhez elérő iskola megteremtését. A városok iskolái mindig modernebbek, mindig haladottabbak, a kor szükségleteihez mindig simulóbbak voltak. mint az állami iskolák. Szegedről valamikor, — Lázár György idejében, akinek azonban nemcsak szellemét tagadják meg, de nevét is lekaparják a fogadalmi templom előtti térről, pedig ezt a teret az ő nevére keresztelte a közgyűlés, — ugy beszéltek, mint iskolavárosi ól. Az iskolavárosból egyetemi város lett, ámde ez az előlépése nem jelentheti azt, hogy a város meglazilsa nz iskolákkal szemben fennálló kötelezettségét. Elvégre ez a kőtelezettsége nem is az iskolákkal szemben áll fenn, hanem a gyerekekkel szemben. Már pedig annyit elvárhatunk a várostól s elvárhatunk attól a köztől, amelyért mi felnőttek annyi felmérhetetlen áldozatot hozunk, hogy a város legalább az iskolákban vigyázzon a gyermekeinkre. Gyermekjátszótereink nincsenek, az éhező gyerekeknek tejet adni nem tudunk, napközi otthonaink nincsenek, gyermekfoglalkoztatóink nincsenek, ha már nincsenek olyan iskoláink, melyek a pedagógia tudományának mai követelményei szerint lennének megépítve és felszerelve s ha már ezek miatt a hiányosságok miatt a legkitűnőbb tanitók is csak korlátozottan tudnak ele<net lenni hivatásuknak és missziójuknak, legalább olyanok legyenek a városi iskolák, hogy a gyerekeink testi épségét és egészségét ne veszélyeztessék. Ha már a gyerekek egészségét nem szolgáthatják, legalább ne is veszélyeztessék. Ha adni nem tudnak, ne vegyenek eL Mindig meghatott hálával néztük a tanítók munkáját, akik mostoha körülmények s mrg nem felelő viszonyok között teljesitik nemzetépítő hivatásukat Lecsökkentett fizetéssel és lecsökkentett létszámmal végzik legnemesebb kötelességüket a szegedi tanitók, tanítják és nevelik a jövő nemzedéket. Ebben a szent kötclességte^jesitésbrn a város legalább azzal vegye ki a részét, hogy megfelelő isk<v laépületel bocsát a tanitók és a gyerekek rendelkezésére. Az iparfel ügyelő lezárathatja azt a műhelyt, amelynek levegője, vagy berendezése a munkások egészségéi vészéi .ezteti Amit az i partei ügyelő megtehet, azt megteheti a tanfelügyelő Ls. A városnak arouban, ha van morális kötelessége, akkor elejét kell vennie annak a Imtránynak, ami az iskolájának bezáratása okozna. Hogy jobban tudjunk hatni azokra, akiket ebben a kérdésben hivatali és lelkiismereti kötelességük kötelez, azt mondjuk, hogy — Klebelsberg Kunó városában többet kell törődni az iskolákkal, a gye rekekkel és a tanitókkal, mint amennyi törődésről az ujszegedi és az alsóvárosi iskolák állapota bizonyságot tesz. Károlyi Gyula elkedvetlenedett és a parlamentben elterjedt híresztelések szerint visszavonulni készül Kombinációk Kereszler-FIscher Ferencről és Rftday Gedeonról (Budapesti tudósítónk tele fart jelentése.) A Délmagyarország budapesti munkatársának jelentése alapján két héttel ezelőtt megirta, hogy Károlyi Gyula miniszterelnök elkedvetlenedett és az appropriáció felsőházi letárgyalása után bejelenti lemondását. Azóta az események igazolták a Délmagyarország értesülését. Ma már ténynek tekintik Károlyi viszszalépését, amit az egységespárti képviselőknek Károlyi és Korányi ellen vezetett sorozatos akcióira vezetnek vissza. Természetesen arról nincsen és nem Is .ehet komoly és megbízható hir, hogy Károlyi lemondása után a politikai helyzet miképpen fog alakulni. A közvélemény csak kombináriókra van utalva és ezek között sokáig Károlyi Gyula szerepelt elsó helyen, aki ujabb, de szélesebbkörü meghatalmazás alapján fog ismét kormányalakításra megbízást kapni. A legutóbbi napok eseményei folytán ennek a kombinációnak a' valószínűsége gyjen^ült, mert a miniszterelnök közvetlen környezetéből kiszivárgott hirek is megerősítik azokat a politikai körökben már régebben terjesztett hireket, hogy a miniszterelnök helefáradva a küzdelmekbe, lisszavonulni készül. Ennek az eshetőségnek a bekövetkezését eszkomptálják azok a politikusok, akik a: uj miniszterelnök személyében Keresztes-Fischer Ferencet. a jelenlegi belügyminisztert látják. Keresztes-Fischernek az egységes párt csütörtöki értekezletén Bethlen Istvánnal és Pesthy Pállal folytatott megbeszélését már ezzel a kombinációval hozzák összefüggésbe. Természetesen a politika mindentudói Keresztes-Fischer mellett másokai is emlegetnek. Ráday Gedeon neve szerepel :ürünt de beszélnek másokról is. Maiusteái Bécsben 6 évi súlyos börtönre iiéliéU A büntetés kitöltése után örökre kitiltják Ausxtrla területéről Bécs, Junius 17. A Matuska-per pénteki tárgyalásán először a védő indítványozta, hogv a törvényszék Mézzé meg rsantavérről Dér Ferenc nép'anitót, Mohirtt* apóját. Kérte továbbá Berau?r Károlynak, a kalocsai tanítóképző intézet egvik tanárának megidézését, aki állítólag jelen volt Matuska vallomása szerint, mikor megjelent neki a süliem. Az űgvész a védő indítvánvának elvetését kérle, mert Matu«ka ka/aktere tisztán aii a biróság előtt. Az osztrák szövetségi vasutak képviselője ezután bejelentette, hogy a va<»ui társaság 4200 ecWllng kártérítést ka vet <4. Ezután felolvasta az elnök a bécsi polgári biróság Végzéseit, amelyekből kitűnik, hogy^1020 óla kisebb-nagvobb összegek nüatt folyton foglaltak Matuskánál Az elnök felolvasta Schniolenskt bécsi lakos vaj. lomását. Schmolenski a biatorbágyi katasztrófa után a következő este egy vendéglőben ta'álkozott Matuskával. aki elmesélte neki, hogy ő is a biatorbágyi halátvonaton utazott. Kimentem a folyosóra, kinyitottam nz ablakot, egyszerre ória*l fényességet láttam, olycui volt, mintha percekig tartó villámlás lett volna, — beszél's akkor Ma tuska. — Arra a kérdésemre — folytatta a iann —, hogy miképpen történt a szerencsétlenség, Mituska igy felelt: — Nagyon egyszerű a dolog, az ember vesz három méter drótot, összeköti egy zseblámpabatérriával, a drótot a sínre erősiti és mik<»r a mozdonykerék a dróthoz ér, az aLatt levő ekrazli felrobban. Ezután Mataskfiné kihallgatása következett. Ma tuskáné mereven néz maga elé szinte öntudatlanul megy az elnöki emelvénv felé* Matuska clfordu', kezébe temeti arcát és' rázza a zokogás. Maluskáué néhány pillanatnyi gondolkodás után