Délmagyarország, 1932. június (8. évfolyam, 123-147. szám)
1932-06-01 / 123. szám
DÉLMAGYARORSZÁG 02 EGED. SacrkMSUMg t Somooyl wco tf. L «a Telefon: 2M3. - KladAhlratel, tMWnhBnyrlfcr é* lefiytrodo » Aradi ncca a. Telefont 13-OA.^Nyomda1MMw UpOtucco IV. Telefont 2ft-M. TAHraN «a leveleim - nélmaoyaroniAa Heged Szerda, 1932 Junius 1 Ara ÍO (Illér Vffl. évfolyam, 123. ELŐFIZETÉSI Havonta helyben 3.20 rlMkea «• Budapeclan XK>. kUimidtSn «MO pengd. - Bgyec Mám Ara hélklla. nap M, ratAr- «• ünnepnap aa BIL Hlrdeteaelr felvétele tarifa a*erlnf. MegtelentH hátid (elvételével wep«w»t«« re igei Játék a szinház kfiriil Megint a szinház, njra a szinház s attól tartunk, megint olyan idők következnek, ami. kor a színházi tárgyalások zajosabbakká Tálnak, mint maga a szinház. A legutolsó kőzgyűlés napirendjén szerepelt a szinház szub* vendójának kérdése, ezt a tárgyat azonban akkor a közgyűlés megkérdezése nélkül a napirendről levették. Azt a törvénymagyarázatot propagálták, hogy ha a színigazgató ötvenezer pengőnél kevesebb szubvenciót kér, akkor nem a közgyűlés, hanem a kisgyu jogosított a kérelem felett határozd. A k gyűlésről tehát lekerült ez a tárgy a a kis gyűlés napirendjére tűzték ki A >sós kútba vetlek, onnan is kiveszlek'-sors teljesedik be ) s kérelem felett Mert a színházi szubvenció ügyét a polgármester a kisgyűlés napirendjéről is le akarta venni, a kisgyűlés azonban N. nem hagyta magát Ez a mai helyzet Dehát minek ez a nyárvégi játék a szubvenció körűi? Vagy komoly megfontolás alapján veszik le a kérdést a közgyűlés napirendjéről s akkor a kisgyűlés hatáskörét kell elismerni e kérdés feletti döntés számára, vagy nem volt átgondolt ez az Intézkedés s akkor valakinek mégis csak kell a felelősséget vállalni azért, hogy a szinház kérdése még mindig az elintézetlen problémák kőzé tartozik. Mert a kisgyűlés határozatával legalább is a közigazgatási jog szerint ez a kérdés még nyugvópontra nem jutott Kerüljük ez alkalommal az állásfoglalást nemcsak a személyi kérdésekben, hanem ab. ban is, hogy a város milyen összegű szubvencióval járuljon hozzá a jövő évi sziniszezon biztosításához. Most csak azt tesszük szóvá, hogy a városi közigazgatás milyen késedelmesen látott hozzá ennek a kérdésnek ^elhatározásához s mennyi felelősséget vállalt ' ok nélkül magára ennek a kérdésnek közgyűlésről kisgyülésre, kis gyűlésről közgyűlésre való tologatásával. Joggal kifogásolj.ik azt, hogy csak most határoztak ebben a kérdésben s a szinház sorsát eddig még biztosítani sem igyekeztek. A kisgyűlés határozatát meg lehet majd fellebbezni s ha majd e hó végén a fellebbezési fel is terjesztik, a belügyminisztériumba, mikorra szabad remélni a fellebbezésnek elintézését? Közben meg kell kezdeni a sziniszezont s lehet, hogy közben Le is kell majd fejezni s a belügyminisztérium még mindig nem intézi el a fellebbezést Mennyi khaosz, mennyi bizonytalanság, mennyi jogvita származik majd ebből a rendezetlenségből! A színigazgató nem tudja majd, hogy hogyan kalkuláljon, mire számiihat s miről kell lemondania. Olyan szituációban, amikor tiz pengőn felborulhat a helyzet, szabad-e ilyen bizonytalanságnak kitenni nem a színigazgatót, hanem a színházat? S ha majd « belügyminisztérium, — tegyük fel a legjj jobbat — januárban vagy februárban érvényt szerez a törvény rendelkezésének és — kénytelen lesz vele — megsemmisíti a kisgyűlés határozatát. A kisgyülésnek majd a belügyminisztérium feloldó határozata után, jó esetben : a jövő év tavaszán kell majd afelett döntenie, hogy az előző év szeptember habtól kezdve mennyi szubvenciót adjon a vátfc a színigazgatónak. Nem gondolják, hogy * kisgyűlés hatásköri túllépésével sokkal több kárt okozott a színháznak, mint amennyit használni szeretett volna? Amikor taktikai okok győzedelmeskednek a törvény felett, akkor még mfndlg bizonytalanságot és zűrzavart teremtett a törvény rendelkezéseinek negligálása A közigazgatás újra játékos kezébe vette a színházat s talán nem is gondol arra, hogy exlsztegciák sorsán kivül a város színházának élete is függ ennek a játéknak sikerétől. Ez a játékos hazardéria még soha jóra nem vezetett Egyesek tevékenységi szenvedélyét ez a játék kielégítette, de a kielégülés mellett a város komoly s nem az egyéni kedvtelések szolgálatára rendelt érdeke* kielégítetlenek maradtak. Ha a közigazgatás kenyeret és munkát nem tud adni, legalább játékot igér. De ebből a játékból még • játékosoknak sem lesz se kenyerük, se nyugalmuk. Cemondoil <r Jorga-Kormány • ixgalmaa mínisxícríanöcs a romdn Iclrútynál mtt tudósítónk flefonpienuse.) Bakarest. uói je al'k: A Jorga.kormány kedden dflntán Oi-AKNk t. Előzőleg Károly királynál minisztertanács ült össze, amelyen megvitatták az ország pénzügyi helyzetét A k|rá<yl a?m elégítették ka a mtatsztorek információi éa elhagyta az üléstermet. Már a miniszterek is távozóban voltak, amikor a király a lépcsőről hivta vis?r> Jorgát éa azt kérdezte tőle, hogy tud-e nyolc nap alatt olyan laka. rékossigl programot kidolgozni, amelyek keretében biztosítani lehetne, hogy • Mztisafvtseldk meg. kapják hátralékos fizetésüket A király olyan erélyes hrn^on beszélt Jorgával, hogy a minrz'erelnök a király részéről bizalmatlanságot látott és nyomban beadta as flssskonaány lemondáséi, amit fl kfá'y elfogadott. Valószínűleg Hhdesea kap megbízást koncentrációs kabinet alaki fására. A régi rezslm» a közgazdaság, a numerus dausus, kenyér és kultura a kultusztárca vitájában Peyer Károlyt egy napra kizárták a parlament üléséről , Bmtopeat, május 31. A képviselőház mai ütésén folytatták a kultusztárca költségvetésének vitáját Cher Antal; A nemzeti jövedelmek több mint 40 százalékát veszik igénybe a közterhek. A jelenlegi kultuszminiszter kétségkívül eredményt produkált a költségvetés csökkentésénél,- de meg keU állapítania, hogy aa ehna/t rezsim nem kadott különbséget (enni •álkOlözhelö éa fclIéUenA/ szűkséges alkotások között Elismeri Klebelsberg érdemeit, de ha a . zükséglet sorrendjét figyelembe veszi, felmerül az a kérdés, vájjon közgazdaság! kunom nem létesik? Azoknak, akik a dolgokat intézik, a közgazdasági kulturáról nem vott fogalmuk. mert enaek legfőbb szabálya az, hogy as •Iko'ásokat az «rs«ág teherblréképesságtvel aránybe keli hozni. — Nagy meglepetés, hogy nafivéizeU tjnfoiéze. tétre 600.000 penaő van felvéve a költségvetésben és 57 mrzOgazd ,ságl népiskolára szintén 600.000 pengő. Ilát a mezőgazdasági szakoktatás nem kultúra? Vagy helyes e az, hogy a kereskedelmi Ipari szakoktatásra annyit kőit as aitam, mint amennyit egyedül az Operaházra? Klebelsberg az alföldi bizottság ülésein olyan problémákkal hozakodott elő, amelyeket éveken át egész.n elhanvagoltak. Miből akarunk megélni? Zonébő!, sportból, gyűjtemény-egyetemből, vagy a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi kultúrából? — Magyarországnak hat egyeteme van, ezek között egy közgazdasági. És ez van a legszegényebben dotálva. Ugy látszik, közgazdasági tudományra nincs tzükség! Olyan nagy elmék példája mutatja, mint a volt kultuszminiszter, hogy közgazdasági tudás nélkül nem lehet az állami élet egyetlen fontos terén sem komoly eredményeket el<5Tn|. Szükségesnek tartja, hogy • közgazdasági tanítást a középiskolákba bevezessék. Radikális intézkedésekel kiv;in a kultuszkőltséjjvetés leépítése terén. Andreettl Károly szerint a művészi célok számára a kormány keveset irányzott elö a költségvetésben. Szóhoz keli enjedm a legmodernebb iranyza!ok t Is. Béek Lajos a színházi válságnál beszélt Az Operaháznál alapvető hibát követett el a kormány, mert két év bőkezű beruházása során nem tudta as Opera technikai berendezését feluiitanl és a nyugdíj kérdést rendezni. Kócsán Károly a tanítók s^xnoru helyzetéről beszélt Eckharff Tibor as állásnélküli diplomás ifjúság elhelyezkedési lehetőségeiről és problémáiról beszélt. Majd az álláshalmosások rendszerének meg. szüntetését követeli. A fővárosnál felületes vizsgálódás után 700 áüáshafajozót találtak, de legalább 1500 álUshalmozót lehetne talá'ni a városnál. Az ifjúságnak pedig erTő! a helyről azt mondja, hogy vis.<xi a faluba. Meg kell szüntetni azt, hogy mimen magyar ifjú a fővárosba törekedek. Előbb kenyér kett, esak csután letna magamM? knlfaráUs törekvésekre gondolni. £ szomszéd népek nyJvét kell tanítani az iskolák, ban! Meg kei! ismerkedni a szomszéd népek kultúrájával. Az elmúlt tiz-tizenőt év alatt módfelett! megnövekedett a diplomás nlk elhelyezkedési lehetősége. Ahogyan a magyar fiatalságnak azt kiáltja, hogy vissza a faluba, a magyar nőknt-tó azt mondja: Vissza a családhoz! Ezzef nsm azt akarja mondani, l«ogy a nők ne tanuljanak, do rámutat arra, hogy minden nő. aki kéz;>ályáit van, egy férfin ik veszi el a kenyeret. ' N'err< mondja, hogy má.-ól-ho'n.ipra lehet és kell < zt megvalósítani, de a mellékkeresett'ni űzött nof műnk* helyett a magyar fiatalságot kell munkához juttatni] A kultusztárca költségvetését uemt fogadja el. '' Söpkés Sándor után Sándor Pál a színházakról beszélt Az Operát elsőrendűen vezetik, minden dicséretet megérdemel. Ezután a közgazdasági egyetemről beszél és kéri, hogy ne szüntessék meg. Hivatkozik a kormányzó kőszegi beszédére: az ifjúság menjen termeiőpályákra. A költségvetést nem fogadja el. FItz Artúr szerint a rostavizsga n-im megfelelő, mert a pubertás korában még nem dönthető el a telietség kérdése. Szünet igán Kéthiy Anna megállapította, hogy még mindig ellenforradalmi ren-1 serben vagyunk, amely csak hódolatot vár, bírálatot nem túr et Ha a volt kultuszminiszter biz< n os sokat támadott pénzeket nem kultur célokra költött vo'n.*, akkor <zck az ösz-