Délmagyarország, 1932. május (8. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-10 / 106. szám

fentért tolna a ml siámunkra, izintén OUacorttág baktatta el Londonban, anélkül azonban, hógy helyett® tudott volna adni valami más megoldást. A magyar gabonafölösleg eiidhatatlanul hever a raktárakban «s Olaszország ahelyett, hogy gabona­szükségletét tőlünk szereznú be, Orott dömping* taöonát vásárol. Ezekután előáll Bethlen, bílsikftrü külpolitikáját állítja elénk követendő példaképen éa parlamenti beszédéül meg*k*ázt4a • francia orientációt — De nemcsak gazdasági vonatkozásban állunk llt taoláltan, igy vagyunk • békerevlzló gondolatával Is. A kormányul, amely góndatlln volt pénzügyi és gazdasági téren, elgyöngitette a MDftió gondolatát 11. Néhány éwei eielőtt taég a r«vizló problémájától volt hangos a világpoli­tika és a revízió vágya elevenen élt az egész nemzetben, n a azonban a UoHussorbi Juttaott nem­let nagy gondolatokért nem tud harcolni olyan átfltő erővel, mint ahogyafi harcolni Itellma. — Csúfosan megbukott a B'thlen-kotmány pénz. Qffyi politikája lt, mert hiszen neffl Jelentettek semmit azok a számok, amelyek as állátnházp tartás stabilitását látszottak igazolni, stabilitásról nem lehet beszélni akkor, amikor a stámok igaz­ságit nem támasztja meg a magángazdaság prosperitása. Evekkel efeifltt, amikor sürgettük a feltornászott költségvetés lefaragását, a kormány oldaláról gú­nyos leinlésben volt részünk és most Bethlen Ist­ván meghajtja az elismerés zászlaját a pénzügy­miniszter előtt, aki 150 millió pengőt le tudott faragni at államháztartás Költségvetéséből. Sz a leg. frioolabb politikai fótfk. 1927-ben Smith Jeremiát megállapította, hogy az ország pénrügyi egyensúlya helyreállítottnak mondható, ha a kormány óvako­dik a kiadáro't szaporításától és a külföldi kölcsönök felvételétől, Ennek éppen at ellenkezője történt Nem lehet azt mondani, hogy a mai helyzet ssás százalékosan a világválság következménye, mert abban, hogy az ország benő váltága ehy\h nyíre klmeiyüH, nagyrétté van a kormányzati rendszernek. BetAlen István most megállapítja, bogy a katasztrófát a buza áresesése idézte ató. Furcsa dolog az, ba a volt kormányelnók utó­lag állapltja meg a diagnózist, de kormányzása idején semmiféle élÖr«látá»t ü«m tanúsított. Az el­lenzék évek óta Ugv«lme»l*tt« a kormányt arra, hogy a buza ára taíög esni, mert a lakodalom nem tarthat soká és az állam életét nem lehet a 35 pengős búzára alapozni — As egyetemen nem tartják ezeket a dbtgókatf — nólt közbe valaki a közönség sóraiból. — Tanítják, de Ck nem járnak ódat — válaszolt Rassay. Magyarországon nem a miniszterelnökség •lőtt, hanem utána mennek az embérek k köz­gazdasági egyetemre. (Derültség.) Rassay azután a Bethlen-rezsim alkotási lázáról beszél, örül, hogy a parlamenti éllénzék Vezérei lejöttek most véle Szegedre, mert igazi ellenzéki képviselő csak az íehet, aki végigmégy érén a vám­son és látja, hogyan őr&kitette meg önmágát a a tízéves rendsear kőben, ércben, márványban. Néhány lépéssel távolabb pedig « kultúrfölény nagyobb dicsőségére rongyos aszfaltburkolatokat, tengeiytörő kátyúkat láthat. A rendszer hívei azt mondják, hogy itt nem történt tékozlás, mert as elköltött pénz meg van a nemzeti Va­gyonban. Furcsa helyzetbe kerülne Szeged, ha k akarná árulni az alkotásokbői á beléjük költött péazt, ha «1 akarná adni például a szobrokat, vagy az állam, ha el akarná adni Lillafüredet, a csődbe, jutóit borházakat, a külföldi követségek pompásan berendezett palotáit, a Saent Márk-térei Megbukott a kormány gazdasági pOllflkála ls, mert a kormányzat mesterségesen csinált itt ipart és azt körülbástyázta védővámokkal, akkor meg­teremtette a mezőgazdaságot a boléttáVal, de a boletta ls megbukott. Az állam 38 millió pengőt fizetett rd a botettára és most, amikor a kón­mánvzat bevallja, hogy a módszer megbukott) el ejtette, de behozta helyette a másik abuszurdu­mot, a lisztadóval kombinált földadó-eiengedést. A földadó-elengedés bizonyos vonatkozásokban he. lyes, de csak akkor, ha' « ktn exislenciák szdy mára jelent könnyiltst. Meg ke'i szüntetni a gaz dastgi életben kifejlesztett privilégium, k i! és a protekcionizmust. Rassay ezután belpolitika! kérdésekkel ­foglalkozva hivatkozott Károlyi Gyula miniszteri­elnök egyik régebbi kijelentésére, amely szerint ezzel a válasz tó joggá' nem lehet mégegyszer vá lasztt ni — Kulturáltamban, ha a kormányéinak lly«n kijelentést tesz annak csak egy konzekvenciája lehet' meg kelt alk'tni at uf választójogi tön­vényt és a lehető leggyorsabban ki keUl ím <u uj Pdlasstást. Károlyi Gyula megállapítása azt jeléét!, hogy es a Választójog nem alkalmas a nemzeti akarat kifejezésére, tehát olyant kell al­kotni, amely alttalmás rt — Kérdem, honnan veszi'a kormányzat azt as öüérzetet, amellyel Szembefordul a nemz-ti össze fogát gondol atáftl. Alt hirdetik, hogy azért nincs szükség a koncentrációra, mert az egységes párt Kompakt többség. As egységes párt ma olyál­félé, tnjnt egy árokbafordult, össtrtört autó taré tál yá ban lévő benzin, amely csak arra való, hogy felrobbanjon ás pusztítson. Uj motor keli ét meg tittiiatnt á motorba való benzint. Azt mondjak hogy az egységes párt erő, ml aeonbsn tudjuk hogyan jött létrt ez as érő. Szuronyok^ kii, a nemiét megtévesztésévé/* hoztál létra. Mi lett azóta S fényes válasitáü Ígéretekkel, mi lett a pompás Városkapukkal, áe üreá telkekkai, ame* lvekre már ragyogó palotákat áálmodott a félre­rezetett flkösiág. A választás után hat héttel bekövetkezett at összeomlás, amüor kiderült nogy minden büMka Ígéret osak silány válásztásl hazud­ság volt • Politikai pályám legegyenletesebb emléke a 33-as hlaottsághoi fülődik, - folytatta beszédét — Ugy ültünk ott, mintha agy vagyonbukolt cég hely­setét viisgáltuk volna- Csak. a legkétséabeejtőbb harcok, huzavonák után leetett megtudni, hogy menny ' ^ magyar állam költségvetésen kivüll ádós­Nekünk nem Imponál az " *í Irfayláai, amit az egységes párt kirohanása jelent a nemxéti ösz­szefoágs gondolata ellen. Hiába öltik magukra szefogás gondolata Sltaa. Hiába öltik magukra a népjólétitől kölcsönvett díszruhákat, hiába gu­rjtiák fol a bástyafokokra á mmhlkéhdrdókat és hiába töltik meg zsebeikét a piosmák aranyaival, tzeuge Deit kívánnak tőlünk a válsíg Idejét* és á nemzet érdekére hivatkoznak, mim mindig, ami­kor bajba kerültek. Hát ml s kiragadtuk a nemzetet a kezük-' Ml, nem engedjük, hó v Játékszernek komálják még tovább Ii~ MmlyT Gyula Werté meg iflrtéaefná feladatát, vagy hagyja el a hefjH. \ politika mai dzsungeljében csak ­a báifekMtlatás fegyveréül lehet járni. Hiába küzdenek a kon­centráció ellen, ez a koncén ráció m'«r létrejött a nemzet lelkületében. Ml nem BethkBOrf Zfuiük kooeenlrldél, hanem a bünefkot megbánt eube­rekkd A felelősség most elsősorban Káfplyi Gy»­láé, mert a hatalom as ö kezében van, ha ő kés­lekedik, akkor a mentés egyetlen lebatfcéflft om­lasztja el. — Sokszor megvádoltak azzal, hogy nem va­gyok pártember, — fejezte be Rassay a beszámolói —, lehet, hogy ez igy van, de én Jé hízáfl «• Jó polgár akarok elsősorban lenni. Lehet, hogy nem vagyok jó ellenzéki sem, de egy eflott vsa. A tapssal, éljen léssel fogadott beszéd után a közönség a helyén maradt, bár as emelvényen ülő politikusok már megindultak a kijárat felé, - Halljuk Nagy Emilt, halljuk SlgAytt - Mo­tozták a nézőtérről. Nagy Emil az ügyeletes rendőrtiszt Jelé feltett és harsánv hangon kiáltotta: — Nem fchet. A tömegben a nyugtaiináig csak akttr szűnt még, amikor Rassay néhány sióval nyugatomra kérte M-s beszámológyülés kőlönségét A töOrtg sz uocán ls éljenezte as ellenzéki poltUratokat Rassay vasárnap délután Alsótanyára ment kt ahol a Domaszék! Gazdasági Kér köz­gyűlésén megköszönte disaelnökké való megváltas­tását. Rassay bos»iabb bestédben vásolta as el­múlt Idők politUai és gazdasági eseményeit, rá­mutatott azokra a súlyos hibákra, amelyeket a rendszer elkövetett Itt Is hangsúlyozta, hogv a nemzeti összefogás az egyetlen járható Ut i Jövő­ben, az sddlgl pazarló, elhibázott gazdaságpoli­tikává! izemben Komoly produktív gazdálkodása van szükség. A gazdák nevében ittspétarPá! gazdakört ebók mondott köszönetet Rasáfty Károlynak. Gróf Károlyi Gvuláné pere a szegedi törvényszéken 167 vásárhelyi gazda ellen (A ÜHtnagyarórszág tndnkatáfától., Érde­kes perben hozott ítéletet a Szegedi törvény­szék. Gróf Károlyi Gyuláfté és 167 vásárhelyi gazda peréten, amely régóta folyik a szeRedí törvényszék élŐtt Gróf Károlyi Gyuláné, Károlyi Mélinda gtfőf­nő 1920-21. években több «ücr hőldas Nagy* sziget-dülől Ingatlanát áruba bocsátotta. A föl­det 167 vásárhelyi kisgazda vette meg. A vétel után jó idő múlva, 1929 éléjén 50.000 pehgó eréjéig pött tndltótt a föld vásárlók el­tén azon á elmen, hogy öert akarják megté­ríteni a vagyonyáltság haszonbérét, melyet helyettük fizetett be aü államkincstárba. A pör bevont gazdák védekeztek a kereset ellen, mire a grófnő azt kívánta igazolni, hogy t£nyUá ő fizette be a nyíregyházi pénz-, ügyigazgatóság által kirótt vagyonváltságot és! hsseonhérékat, mélyeket tulajdoflkéfeftm ai vásárlóknak kellett volna lerónL A gazdák azzal érveink, hogy a gr^nő ál­tal módosított, az eredeti szövegtől sokban el. térő szerződést kényszerhelyzetben fogadták el, ugyanis akkor már birtokában vfeltak a földnek és egyébként is csak a vagyonvált. ságot vállalták magukra, amit ftzétVk eddig is & fizetni fognak ezután ls. A törvényszék sokáig foglalkozott a perrel Több tárgyalás volt és most hirdetett Ítéletei a,törvényszék. A grófnőt keresetivel elutasítót­ta a bíróság és arra kötelezte, hon a perkőH* séget fizesse tneg. Hogyan halt meg Szabó Pál a dorozsmai országúton A törvényszék (elmentette az emberöléssel vádolt Csikós Antalt (A Délmagyarország munkatársától.) A mult év november 23-án hajnalban egy borzalmasaíh ősz. szeroncsolt holttestet találtak a járókelők a donozs­ma-forrásknti országúton. K vizsgálat és a bon­colás adatai arra mutatlak, hogy az éj sötétjé­ben autó gázolta háláim Szabó Pál gazdálkodót. Csak később merült fel az a (tvanu, hogy Szabó Pált meggnitkoltck. A gyilkost lázasan ke­reste a rendőrség, rövidesen letartóztatták C.sktt Anlal gazdálkodót, aki a bűncselekményt ergo* tel­hetetlen gyü'ö'JbCl elkövette. Még egy terheltje'volt az ügynek: Gyuris Vince, aki ellen késrtbb az eljá'ást megszüntették. Gyuris Vince rendki­vül ierhelő vallomást tett Csikós ellen. A vád a gyilkosság előzményét és lefolyását a köve ke/őképen rekonstruálta a tanúvallomások és az ujabbi szakértői vélemények alapján. A két em­ber a Sándor-féle kocsmában iddogált. Csikós An­tal az íj folyamán többek előtt kijelentette, hogy még az éjszak* meghal valaki. Amikor SzaLó l\'il ittas állapotban eltávozott a kocsmá­ból, Csikós ul.iiu sietetl, liitulról a földre rán­tana es addig ututle-uertc, amíg élet volt benne. Gyuris látta messziről, ap-.ikor a tettes utolérte Szabót a földre rántotta és többször betern|btt Csikós Antalt hétfőn vonta felelősségre ttándhs emberölés büntette miatt a szegedi törvén /szék Viftf.tanácsa. Csikós tagadta s vádat Pllaowte, hogy a távozó Szabó után sietett, de csak azért, hogy valamilyen munka miatt néhány szót váltson vele. A biróság ftözef husz tanút hallgatott Id » délelőtti és délutáni tárgyalás során. A fiatal legé­nyek arról tettek ingadozó vallomást bogy Csi­kós fenyegető kijelentéseket tett. Gyuris vallotok sának éppen azt a részét változtatta" meg, amelyrt az orvosszakértők véleményüket alapították. Dr. Szarvas János ügyész után dr. Dettre Jáno< mondotta el védöbeszédét és főleg a zzakértál véleménnyel és Gyuris vallomásával foglalWzv« felmentést kért­A bíróság rövid tanácskozás után C'íkb felmentette a vád ától, azzal az indokolással, MJ; a vád nem nyert kellő beigazolást Az ügyész az ítélet miatt fellebbezést jelet!let'. W ••••MaBHHHaBMiiM^^^ - Olcsóbb ár, nagyobb forgalom es dece**** , ben takarékossági T|sszat«fllés|

Next

/
Oldalképek
Tartalom