Délmagyarország, 1932. május (8. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-08 / 105. szám

UJ o'on »CTor1, ót»selofva. Ax igazság veíüA »lti ós velünk lesz • győzelem i«l (Hosszao lartá íape.; Gróf Sfgray Anfal rolt a következő felszólaló. Két évvel ezelőtt Sze.etlen már megmondta, hogy Bethlen kormánya az országot a hínárból kivezetni nem hídja. Megmondta azt ls. hogy Bethlen után zűrzavar és káosz marad azért, mert későn megy el. A jóslatok igazzá váltak. Nem támogatják a Károlyi-kormányt sem. mert egy ftr nák és elferdített választón rendszerrel összehívott parlament áll a háta mögött. A költségvetésről teszélt ezután Sigray és klje'eitette. hogy amikor a pénzügyminiszter az agyonterhelt lakosságot ujabb adókkal sújtja. ugyanakkor a költségvetéslen olyan téle!ek vannak, amelyek még leszállít hatók A mii politika tönkreteszi a nemzetgazdaság erejét és tönkreteszi az adózót. — Tegyen a kormány erélyes lépést abban az irányban, hoqy ez az ország a külföldnek többé fizetni nem tud. Ennek kapcsán te kell szállítani a gazdát, a kereskedőt és az ipart suftó nagy kamatot. Ha ez sem elég. kővttelnl kell a moratóriumot. Optimista nyilatkozatok helyett tényeket ét cselekedeteket vár az ország. Olyan helyzetet teremtsen a kormány, amely lehetővé teszi minden flszt"sséges ember megélhetését. Adjon végre programo* Károlyi Gyula, amely erélyes lépéseket mutat a gaz. dasági kérdések megoldásában. A Dunamoríence nagy kérdéseiben meg kell találni az összhangot. Ezt érti a nemzeti koncentráció alatt és erre az összefogásra — aminek be kell következni, ha nem akarják, hogy a nemzet felforduljon — üríti píoharát A tapssal fogadott. beszéd után Gróf Apponyl György állott fel szólásra. <3 még azokat képviseli — mondotta —, akik biznak abban, hogy Károlyi kl tudja veretni az országot a bajból. A mnlt hibáit éppen ugy elitéli, mint Friedrich, Sigray Cs mások. Aláirja azt a megállapítást hogy ha lelietséges a nemzeti összefogás, akkor szaki, tani kel! a múlttal. Az ő részére nem őrök. életű egy pártkeret, annak csak tömörülésnek kell lenni valamilyen nagy cél érdekében. A pártieret nem lehet a haladás kerékkötőié. A nemzeti összefogás kérdésében nem szabad különbségnek lenni magyar és magyar között. Ha felnőtt nemzet felnőtt tafiaival állunk szemt-en, akkor ezekre miért nem lehet klterjttzleni a inJatzt&jogot, a szabadságjogokat? Károlyi azonban csak akkor lehet a nemzeti koncentráció vezére, ha szakit a múlttal, amely bennünket egy szomszédos balkáni állam erkölcsi nívójára tüli/etztefl. — Koncentrálni kell — folytatta —, nogy polgár és polgár között a jogok és kötelessécelc tekintetében ne legyen különbség. fCövrte'l a titkos választójogot nemesik a városok részére, han-m u falu minden fakójának. Az izgatók el'e 1 egyetlen hatásos PSTKÜZ van: az igazi becsületes demokrácia. Ezután dr. Bokor Pál ké! táviratot olvasott fel. Az egyiket Éber Antal küldte dr. Pap Róberthez és együttérzését fejezte ki Rassayval. A másik távirato' gróf líunyndy Ferenc agrárcsoportja kűldt- Fassaynak. »Beth!e;i elbizakodott beszédére az volna a méltó válasz, ha minden magyar összefogna ellenei, mondotta a távirat. A következő szónok Nagy Emil volt. Ezelőtt két éwel — mondotta — tréfálkozott ezen a helyen, most lelke mélyén aggódik Hogy hihelik emberek, hogv az agyonnyomoritoU orszdg ilyen nagy íiUnu életet eibjrjoa. kétszeresen mcoNagy pUwhösdl női kalapvés ír! 24S Fehér hét! KHITTEL-nél botránkoztatja az, hogv fényűző politikit folytattak, amely nagy Kárt csinált sz országnak. Revíziós politikus, de mit szóljon s mozgalomhoz a külföld, amelv azt mondja, minek ide revízió, am kor jólétben és fényűzésben tobzódik az ország? Az egy-jk oldalon leszállítják a költségvetést, a másikoldalon olyan bevételeket irányoznak elő. amelyek sohasem folynak be. Soha nagyobb szükség nem volt az összefogásra, mint most. A nemzeti összefogásnak az az első jelentősége, hogy a pár kerrtek leomtanának. Angliában is megteremtették a nemzeti összefogást, mert egy párt nem vállslhatja a felelősséget. Az egész ország pártkülönbség nélkül vigye keresztül az országban azokit a módosításokat, amiket nem lehet elkerülni. Aki nem akarja a nemzet• összefogást, nem akarja a nemzeti tisztességet. Rassay: Panamát akar... » • Nagy Emii: Tiszta kózétel, Úszta választás, becsületes szabadságjogok ®zok a szempontok, amelyekért meg kell csinálni a nemzeti koncentrációt. A végzet adott ennek az országnak egy embert — folytatta —, aki tiz éven keresztül kormányzott. Alkotmányos országban nyugodtan besztihet egy volt miniszterelnök. De Bethlen dik'útor volt, aki mást nem engedett szóhoz jutni. Az ő helyzete egészen más, mint egy megbukott alkotmányos miniszteré. Károlyi Gyula azt mondotta nehéz a munka, támogatás kílT hozzá. Akkor felállott a félreállott minisztereinők és azt mondta: neki nem keli koncentráció, csak a saját pártiával akar kormányozni... i Az országot nem tehet másképen megmenteni, mint a pórt szempontok fetrrtevésiuel. — Bethlen vissza akarja csempészni magát az ország élére. Ez olyan merénylet, hogy az ország megérdemli Bethlent, ha visszaengedi Bethlenek igaza tesz, ha az ellenzék nem tud összefogni. Ennek az estének ugy lesz jelentősége, ha itt Szép geaen megszületik a nemzeti összefogás. Ha az ország férfias megmozdulást lát akkír az ország a megmozdulás mellé áll. Hogy a szélsőséges elemek tért foglaltak, az csak azért van, mert nem volt ejjjy homogén polgári párt Az önzetlen, becsületes koncentráció keresztelőjére üriti poharát. Bokor Pál felolvasta gróf "Etzlerházy Móric üdvözlő táviratát, majd őrgróf Pallavicini Gvörqy mondott beszédet Nem «zért jöttek Szegedre, hogy a politikai kérdések részleteiről beszéljen^, hanem, hogy a nemzeti összefogás szükségességét hangoz, tassák — moudotta. Meg van győződve arról, hogy ennek a gyűlésnek országos fontossága les*. Ti7enhárom évvel ezelőtt Károlyi Gyula Szegeden alakította meg a nemzeti kormányt Károlyira isen su'yis fe'e'ő^séí; háramlik most amikor magyar nri kövességének érezte, hogy átvegye a hatalmat. Károlyinak az a kötelessége. "hogy mer/törje az uralkodó klikk uralmát. Most mégis megnyilatkozik az a törekvés, hogy a nem?e; visszaszerezze azt a halaimat, amelylycl élni nem tudott. Bethlen azt hiszi, hogy a lerongyolódott adójiz'-tők koponyáiból gutákat emelhet saját dicsőséqére. Lehetetlen, hogy Bethlen Maoi/arországot saját külön vadászterületének tekinthesse. Lehetetlen, hony ha kimerült i e :re ds/erének pihenésre v íj szük sége. akkor csőszt állithasson a maga helyébe, akit azután tetszésszerinti időben el is küldhet, ha visszatérésre támad kedve. Ha Károlyi nem tud megküzdeni azzal a rablánccal, amelyei a kormánypárt rakott a kezére, akkor kény. te'en leszünk ellene fordulni. — Senki se tucjja — folytatta —, fcc mi a kormányzat külpolitikai célkitűzése, felnőtt nemzet nem tudja, hogy mi az álláspontja a kormányzatnak a Tardieu-terwel szemlen. Talán még maguk a miniszterek sem tudják. Ez a rendszer csak az alkotmányoséin télies hefureállitásával szüntethető meg, de akik azt állilják. hogy a mai rendszer továbbra is fenlaríható, azok panamisták. A legszebb virág is, ha elfonnyad, szemétkosárba kerül. Mindazok, akik a nemzeti összefogást meg akarják gátolni, a nemzet sírásót LÁZÁT Miklós tartott ezután beszédet. Huszonöt évvel ezelőtt - mondotta — mint diák. több társával együtt gyalog jött Szegedre, hogv koszorút tegven Kossuth szobrára, annak a koszorúnak a helyére, amelyet az akkori hadtestparancsnok eltávolíttatott róla. Másodszor 191í)-ben volt Szegeden, amikor az ellenforradalmi kormány programiát olvasta fel Ez a program választójojfot. közéleti I|s7tessé*et, demok -áriái ígért. Azt kiáltjuk most Szegedről Károlvl felé. hogy vagy tartsa be programját, vagy álljon rétre a fejlődés útjából. Ha a parlament ötven ta«ot számláló ellenzéke összefog, maga mögött érezheti az egész országot ." A következő szónok Klein Antal volt. — Nekem futott a legnehezebb szerep — mondotta —. mert megterhelve egv tízesztendős kormányzás, minden ódiumával, m'n' vádlott állok itt és védelmemre csak anrMt hozhatok M, hogy hittem, bíztam és — csal i kotam. Azért Jött most Szegedre — folytatta —-, hogv mint aerárképviselő, hitet tegyem a Rassay által felvetett koncentráefő* gondolat mellett. Bízik benne, hogy az eDnuékS összefogás terve rövidesen megvalósul Tauffer Gábor ezeket mondotta: —r_.. — Két nappal ezelőtt azt látták hogy kísértet vissza akir jönni- Az ellenzék Szegedről kiált vétót ez ellen Az ország nem akarja, hog^ Bethlen visszajöjjön, mert ttz év alatt sokat szenvedett, <fe tovább szenvedni nem akar. A következő szónok Pakois József volt — Jobb nem emlékezni arra — mondotta ——« hotry itt valamikor bombák robbantak, sötét al« kok veszélyeztették a közrendet bogy megszégye. nitették a kulturviláüot amikor bélyegét ütöttek homlokára a numerus clausussal hogyan vertél béklyóba a magvar sajtót, hogyan osztályozták a polgárokat első és második osztílvokra. Ápol. gári társadalomnak érezni kell, hogy Itt az Idd a becsületes összefogásra, el kell takíritani a romon kat és ujjá kell teremteni az országot Most, ami* kor minden összeomlik, őrömmel kell üdvözölni az eayetlen politika? koncepciót: a remzett össze« fögást, amit Rassay már Bethlen aratt is hirdetett El fog köve'k-zri a feltámadás, amely odúikba kergeti vissza a sötét szellemeket. Az utolsó felszólaló Brődy Ernő volt aki arról beszélt, hogy nem 'ehet megengedni egv uj for. radalmat, mert az nem kivezető ut Art k:ri a pot gárságtöl: iöjjenek utánuk és alkossák meg önmaguk jövője, családjuk é* e^istenciájuk érdekében s magvar polgárság erős táborát. Végül Ottovay Károly köszönte meg a felszóld lásokat és ezzel a politikai vacsora véget ért Rassay Rárolg beszámolóját vasárnap délelőtt fél 11 ómkor mona'ia et a Belvárost Moziban. Hem kerül pénzbe a DÉLMAGYARORSZÁG, meri elköltött pénzének5°;0-át viszszatériti a Kiadóhivatal, Qa takarékossági szervezetének Üzleteiben szerzi be szükségleteit.