Délmagyarország, 1932. május (8. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-08 / 105. szám

# *.*ér.M fenyegeti EuröpSban már a mind n napi k<n\értül ran azó, amrly»'k elveaztáee Euró na népeinek a forradalmosltávára vezet — Kerctkedelmt szerződéseink nem biztosítják • magyar nép kenyerét S'ovjet-OrosTorazág buráját «á>árolja a fa»i*z<a OUszorzág. amely gépeket szállít a szovjetek. Kóxben «iég Jó üzletet kót Fr»ndaor-.-á? tv Ha vizsgáljuk, hogy mi marad |t» a flzévea Be hl n rezemből, ugy m ndenekelfitt taltanlk a külföldi piacok teljes hiánya. A vidéken aR>«n kall útid aa újszülött borjut, mert már tudják, hogy felnevelése többe kerül, mint amennyit érte kapni lehet Hogy mi maradt itt aa elmúlt tUáves reuim uralmából, azt mindenki láthatja, ha végigmegy Budapatt utcáin. — Minden közüzemben bénulnék magasrangu tisztviielők — folytatta —, akik állami javadalmazásukon kivül még külón fizetést kapnak. A költségvetésben le vannak szállítva a tisztviselői fizetések de • dugsegélyek teljes egészűkb n megmaradt; fc Mivel «em iát rtndasarvákosáai a költségvetést nem fogadja el. A kővetkező felszólaló Peíreváez Gyula volt, majd T*rehányl Egon beszélt. Kifogásolta azt a gazdasági szellemet, amely a költségvetésre! kapcsolatban a pénzügyminiszter beszédében megnyilvánult A pénzügyminiszter expozéjában tul kapitalista volt — A legutóbbi évHsedrklxn kisütötték, hogy a magyar nép nem érett a titkos választói jogra, bogy a titkos választói Jog a demagógiának nyit tág ImtMK**".' Xállay Miklós: Egy szó ieaz nem volt abban, amit mondott TBuMbjI Egon: Szóval azt állítja, hogy hatudtam. MIlay Miklós: • 1 ALFÖLDI CIPŐÁRUHÁZ Károlyi UCCA 3. « Ajánlja fó mlnőségtl »aját gyárjímányu clptfltt női dpOk: fekete. r I Minden darab kézi- f Férfi dp«k: Andiep . . . . p lito munka. - Nézze meg • • l JSJJ S2S.1SSt : : : £"3 áras klrakalaínkai! | . ! í iSS Gyermekcipők rendkívül olcsón. Csak kószpénzértáruslhinkt Nagy zaj az egész HázbanTUrrhányl: Teljesen érthetetlennek tartom, hogy egy papot lehessen megsérteni,' aki nem vehet magának elégtételt. E« gyávaság! (óriási zaj.) • pukv elnök rendreutasítja Tnrchánylt Tu re hányt: Másodszor történik meg velem, katolikus pappal, itt a Házban, hogy megsértenek és as elnék'fli nem kspok elégélelt. (Nagv zaj.) Utána Craí* Gusztáv beszélt • Korányi politikáját megfelelő gazdaságpolitikával kell alátámasztani- Optimizmussal tekint az ország gazdasági jövője elé. Bethlen biNyilttér Minthogy Sieted város aranyos közönsége annyi szeretettel keresett fel bennünket örömmel és boldogan értesítünk mindenkit, hogy Ketten egy autón a legaranyosabb és legderüsebb vígjátékunkkal még ma, hétfőn éa kedden la itt maradunk a BELVÁROSI moziban. MAGDA SCHNEIDER és CARL LUDWIG DIEL zonyos mértékig ellenezte a Tardieu-tervet Ezt a térvet azonban csak a^kpr lehet visszautaaUaaÉ, ha helyébe jobbat hidunk. Volt Idő, amikor lett volna alkalom arra, bogy megszervezzék azt a; piacot, amelyre a magyar terményeknek szükségük van. Ma ugyanolyan mértékben visszaszerezni az elvesztett területeket, teljesed leheteflM. Puky elnök ezután Kállay Miklóst utólaf Wnd-; reutasitja. A délutáni ülésen Propper Sándor beszélt, aki a munkanélküliség megoldását sürgette. Károlyi Gyula ül a bakon — mondotté —, de a gyeplő ma as 6 kesében van. Bethlen zsákuceába vezeti Károlyit akinek vissza kelltne lém! a szagedt programhoz. A mai politikai viszonyok között bp ábr** koncenWciőról beszélni. Ezután Jánossy Gábcr és Rakovszfcy Tibor beszélt. A költségvetési vitát hétfőn folytatják. Az ülés végén Gál Jenő interpellált a belügyminiszterhez a tulnagy .rendőri gondviselésről*; Kérdezte, miért nem engedik Ady Endre és Gyáaí Géza verseit szavalniAz ülés félhét órakor ért véget aa •u r EZÜSTÖT, ÉKSZERT" DEirU IAAACADD ánDAM 1ICC7 LEGMAGASABB ARBAM VESZ ékszeréig Kelemen o. 11 mm ' Már megint a Mars. , r. WtMá» r*c»* A minap irtam már róla, őe az tréfa volt Ez nagyon komoly tanulmány lesz, mert tudományos dolgokbea nem értem a tréfát, különösen ely«n attgaru Időkben, m|nt a mostan'ak. A régi «ó háborús világban egész máa veit Akkor mindenki jókedvű volt, ald itthon volt és órült a vidám (főtereknek, a szép nagy győzelmeknek, a nagyszerű konjunktúráknak és annak a kilátásnak, bogy a háborn legalább ötven évig fog tart«a|. Akkor lehetett figurázni, mert megvolt a hozzávaló érzék minden Jó haeafiban. Hát esekben a felejthetetlen daliás Idókben én b megengedtem magamnak azt a 'tréfát hogy avatatlan tollal nyaltam a Mars-problémához. Nem a hadisten Marséhoz mert az olyan avatott kézben volt mint a Poőoreké, hanem a Mars bolygó-csillagéhoz, amit vóröa képéről bárki fölismerbet az égi mezőkön. (Talán erről kapta a hadisten la a aavét, akit, ugy látszik, a rómalak vór*!képü ás mérges ábrázata SimpUassimua-gene. ralissimusnak képzeltek.) A Mars-bolygóról, amely az utóbbi években él. vezeti népszerűségét leginkább Wells regénveinsk köszönhette. 1916 óta keringenek aaok a biz n os fantasztikus hírek a sajtóban- Ekkor támadt oz sz ötlete Marooninnk. hogv a f*1di dróttalan távírók semmi fóldi fonásból ki nem magyarázható zavaraiban benne van a régen gyanús Mars keze Ezek a zavarok végeredményben rendszeres |«- I lek, amikkel • Mnrs-lakók akarnak valamit üzen ni a föld-lakóknak. Persze azokban az időkben 1Í)JÖ körül a Föld .foglalt, volt, .mással beszélt., stb- s .nem jelentkezett, senki okos ember a hívásra. fin megpróbáltam kitalálni a Mars-beli üzenetet, de cikkem .rajtunk kívül álló okokból, retn jelenhetett meg. Persze ba a/t irUm volna, hogy a'Mars-lakók hadikólcsönjegyzésre biztatnak, vagv azt üzenik, hogy .államférfiak, diplomaták, emberbuamészáróeok, kitartást., akkor cikkem nie* jelenhetett volna s talán valami fityegöt is kaptam volna érte- De én abból a feltevésből indultam ki. hogy a Mars-lakók sokkal óregehh em berís^g lévén a Föld lakóknál, bizonyos, n sokksl okíJ'ebbak lt, azt taanUMtam velük a földnek ír 7áa .ló kopt. twtyírefc, U ftfajékre térnit ~ tek és idejében befejeznétek a háborút mert áztán Ugy a fejetekre nő, bogy még a békében se tudtok szabadulni tőle! Mindig áldani fogom azt a derék oensort, áki Vörös plajbászt rántva, hősi halált halatott a cikkemmel. Mert ha keresztül engedte vólna holtig jzélyenlonem kellene, hog • n olyan defetista voltam, aki már lfli6-ban is fél'em 1918-tól. Márpedig mindig az előrelátás volt a legmegbocsátbatatlaoabb destrukció. Ellenben abból nem lett voI«?. semmi baj, sőt tán javamra is íródott volna, ha azt állapítom meg akkor, hogy Marconi vén szamár, aki már a Marsban is makarónival álmodik. Ne tessék elfelejteni, hogy ez abban az időben volt, mikor az olaszt csak taljánnak hivtuk s megfogadtuk, hogy a világ legyőzése után mindenkinek megkegyelmezünk, de a taljánnak soha ki n^m bocsátunk. Még tán a rókabögvösi kukoricacsősz ls mepliilclt akkor rá, hogy soha tőbhet nem megy nászútra Velencébe. fin is fogadtam ilyesmit s azt hiszem, meg is fogom tartnni, hanem olyan szégyentelen már még se tudtam lenn , hogv Mircon;t lepocskiljam. Belátom, hogy ez nem volt tőlem hazafias dolop, de ugylátom, most már általános az elhazafiatlanodás, mert a nagv Mussoliniért most már még a kukoricacsőszők is megbocsátottak az olnsz nemzetnek, sőt Marconi is örvrn'l már némi tiszteletnek. A titkos jelek ugyanis tőbb-lcevesebb rendszerességgel azóta is jönnek a világűrből s a Marste'ria ls még mindig k-sért. Még a sznkkö 'V: is azt mondják, hogy elvileg lehetne bein- valami, csak az a kár, hogy a leghíresebb obszervatóriumok nem gyürkőztek neki teleszkópszomükkel, hogy kivizsgálják, mi van benne, — akkor, níkor még lehotelt volna- Mikor a Mars földközelben volt, ahogy a csillagászok mondják. Ezt ugy tessék érteni, hogv a test érplanéta néha négyszázmillió kilométerre \ :n hozzánk pái" éve azonbin ; >lom h;itvnn;nillió kilométerre közelített meg bmnünket. F.r. persze még Diinug túlságos távolság arra, hogy álkiibálhassunk J Marsba, »hej, brúder, HNGV állsz a valutával?«. vagy hogy a Marsbelirk' kurjnn hatnának át Ide egy kis földi konsziílidácjóérl. Különben is azóta már elhngvta a Mars a földközelt nyolc, tízmillió ki-ainélerkével. L>c aí<rt méiQJiQS. veszve minden remény. Valami Collins nevü angol csillagász most olyan teleszkópot «*z*lt kt amivel utói lehet érni a Marsot Legalább ő bizík benne, hogy a Jungfrauról a jövő hónapban tud egy-két fényjelet váltam a testvérrel, ba ugyan most meg ő nincs elfoglalva egy kis világháborúval »a szebb és Jobb Jövőért* Bizom benne, hogy sikerül a dolog, sőt si4vből kivánom ls, hogy sikerüljön, mert bizonyos egyéni érdekem is fűződik hozzá. Nem akarok hazugságban maradni a feleségem előtt akinek megígértem, hogy a tiz éve tervezett igazi n»gy nyaralás most már csakugyan nem marad eL Amint a fényiratozás megindut szakbizottságok mellőzésével rögtön megállapítják a Mars és föld közötti közlekedés tarifáját s juliusra már meg is indulhat a csillagközi F^Oéres gyors-légvasot a mehetünk Mars-Almádiba. A feleségemnek ugyan vannak némi aggodalmai. hogy protekció nélkül még ebbe a rongyos Mars-almádiba se tudunk eljutni, én pedig protekció-szerzésben soha se voltam valami kantáros legény. Ezúttal azonban jogom van fölényesen mosolyogni. — Kóvesligethy Radó világlürü csillagász és w világon a legjobb ember. Azt a MTsban bizonyosan sokkal jobban tudják, mint itthon, mert a legtökéletesebb csillagász se próféta a maga hazájában. — ennélfogva a Marsban sokat adnak a szavára. — Dc hát hogy futsz te ehhez a Radóligeűhez, vagy kihez— kérdi megdöbbenve az asszony. — Van neki egy háromszáz oldalas csillagászati földrajza és azt én elejétől véjjg elolvastam minden algebrai levezetésével együtt. Mit szólsz ehhez? fi lelem hcn először ismerte el rólam a felev*gem. ho'v élelmes ember vagyok s magára vállalta, hogy Medárdkor sráraz időért imádkozik. Most már csak őbenne lesz a hiba, ha Medárdtól negyven napig ugy zuhog az eső, hogy a Jungfrau is elázik bele. A Mars felhős időben is csak rohanjál tovább s mire kiderül, akkor olyan messzire viszi az ördög, hogy a leghuncutabb teleskop se éri utói. Szóval ha esős lesz a Junlm, akkor nem fénviratozgntunk és n m nyaralunk az idén se. Várnunk kell 1997-ig, Mars-almádi csak akkor less mcűiat /öldkózel^p.