Délmagyarország, 1932. május (8. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-21 / 115. szám

DÉLMAGYARORSZÁG szeoea ScerketsUMgi Somooyl uccu •Z. Lem. Telefon t 2V33. - Kladáhlvalol, kdlctOnkilnyytar «* fegylroda - Aradi ucea 8. Telefon t 13-OA. — Nyomda t LOw LUMtt ncca l*». Telefon > ZO.M. láHratl é* levélcím bélmaararoitcaa Sieqed Szombat, 1932 május 21 Ara 10 fillér Vm. évfolyam, 113. sz. ELOriZBTtai Havonta helyben 3.ZO «M«ken «• BttdapertMiW ktumidttn nap tO. vatAr. é* Ünnepnapig aiumrdetétek fel-vitele tarifa a»e*tn». M«o»elentu h«HA kivételével napona reggel A balok főforrása A bajoknak, már * városokra zúdult bajoknak, tóbb főforrása van. Az egyik főforrás kétségtelenül, hogy a képviselőház ala. posan, behatóan és eredményesen mé^ soha nem foglalkozott a városok dolgaival. Tisztában vagyunk a képviselőházi munka rendsaerével, szellemével és természetével. Ahhoz sem füzünk tehát vérmes reményeket, ha egyezer beható vita indulna meg városépítésünk hibás alapjairól, pénzügyigazgatásunk és adópolitikánk káros kinövéseiről és meddőséget tenyésztő tévedéseiről, Budapest kivételével valamennyi városunknak pénzügyi, termelési és kulturális kiskorúságra való kárhóztatásáróí. De a bajok egyik főforrásának részben való megszüntetése is bizonyára termékenyitóieg hatna közre, azonkívül a közszellem egészséges irányban való alakulását jelentené, ha az. hogy valaki a városok bajaival foglalkozik a képviselőházban, nem fog olyan élénk feltűnést kelteni, mint most Már abból is, amit eddig elmondtunk, logiku&an következik, hogy nincs igaza szerintünk Éber Antalnak, amikor azt mondja, hogy a városok pénzügyi kérdései nem egy tárcának a keretébe tartoznak, hanem megoszlanak több tárca közólt s ez a bajok főforrása. Tegnapi' felszólalásával lekötelezte Éber á városokat. Az a néhány eset, amelyet eljnondott, megdöbbentő. De nem általánosítható. Határozottan tudjuk például, hogy a szegedi közgyűlésnek minden pénzügyi természetű és vonatkozású határozata átkerül a pénzügyminisztériumba. Ha nem igy lenne, nagyon rosszul lenne, hiszen enélkül nincs módjában a pénzügyminisztériumnak megállapítani, ha egyáltalán kíváncsi rá, hogy egységes pénzügyi koncepció szerint dolgozik-e a hatóság, el van-e adósodva a város, tul van-e terhelve a lakosság adókkal, bár adók hiánya miatt a legnyugalmasabb időkben sem igen merült fel panasz. Legalább is a lakosság részéről nem. Az ellenőrzésnek a.", ilvcn hibás rendszer mellett előálló hiányait legföljebb a költségvetés és zárszámadás fölülvizsgálatánál lehetne pótolni, de már nem olyan közvetlen hatással és eredménnyel, mint amilyennel a felülvizsgálati rendszer egységesítése járna Azt, hogy a bürokratizmusnak ez az oktalan szétterpeszkedése lenne a bajoknak egyetlen főforrása, olyan éleseszü ember, mint amilyen Éber, csak azért mondhatja, mert egész életében távol állt * városi közigazgatástól A bajok főforrása, hogy a kormányoknak nincs várospolitikájuk. Nemcsak ennek a kormánynak nincs. Egyetlen egynek se volt 67 óta. II. József többet törődött a városiassággal, mint 67 óta akármelyik belügyminiszterünk. A bajok főforrása, hogy mindenki — a kormányok is — tudta ebben az országban, hogy a főváros Budapest. Dc Klebelsberg Kunó kivételével senki, kormányok se, tulajdonítottak fontosságot a városiasságnak. Az árviz után fölemelték Szegedet. De már a mult század kilencvenes éveiben háttérbe szoritot ták. S amikor a század elején az uj egyetemek elhelyezésére került a sor, mellőzték az ország második városát, mert a protestáns Debrecent a miniszterelnökön kivül olyan hallási szempontok ajánlták, amelyek méltánylása elől nagyon nehéz lett volna kitérni, Pozsonyt vi^zonl minden nemzeti szempontnál — mert ezek közül egy sem szólt mellette — erősebb protektor, Frigyes főherceg ajánlotta. Arra senki se gondolt, hogy • főváros mellett ki kellene szemelni egy-két várost erőteljesebb fejlesztésre, hogy rákényszeritsék a városokat közmüveknek mindenek előtt való emelésére, hogy a legkisebbtől a legn^gy óbbig minden állami intézménynek licitáció utján való odaítélésével ne kényszerítsék s ne kergessék adóssá gcsinálásba valamennyi városunkat Arra se gondoltak — s a bajoknak ez is egyik főforrása —, hogy munkában fáradhatatlan, elkötni tudó, tehetséges főtisztviselők kerüljenek a városok élére. Szeged ezen a téren is kivétel. legtöbb főtisztviselőnk tehetséges, csak nem mutathatta meg, hogy mire képes. Nem hibák el követé, sében, passzivan-maradásban és a bürokratizmus megcsontositásában, hanem alkotások létrehozásában, a lakosság bizalmának és jö\«. delmének gyarapításában, a város nevének, te. kintélyének, vagyonának és erejének nőve. lésében. De majd megmutatják. Nem is Sz»ged, hanem a többi város miatt aggódunk. A többi város miatt, amelyek főtisztviselőik megválasztásánál nem mutattak olyan emelkedett szellemet, pártatlan intelligenciát és elfogulatlan városszeretetet, mint a szegedi közgyűlés. Pénteken megalakult a jobboldali osztrák kormány Két Helmwetpr-mlnlsxier (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bécsből, jelentik: Hosszas vajúdás után az osztrák kormány pénteken délután megalakult. Kancellár, külügy- és fóldmivelésügyi miniszter Dollfats, helyettes kancellár és kereskedelempolitikai külügyek Winklef, belügy Ba. chinger, közbiztonsági ügy Ach, igazságügy Schaschnlgg, pénzügy Wiedenhoffer, kereskedelemügy Ja kontók, hadügyminiszter Tiw goin, közoktatás Rintelen, népjólét Rtseh. Az uj kormány tagjai közül hatan keresztényszociálisok, ketten gazdaszövetségnek, egy Heimwehr-párti, a közbiztonsági ügyek minisztere hivatalnok. Hefanwehr-miniszternek számit Rintelen is, akinek kapcsolatai a stájer Heinmehrrel közismertek. Váratlan házkutatást tartottak Dréhr Imre lakásán A népfóléfl ügyekre vonatkozó iratokat magokkal vitték a detektívek (Budapesti tudósítónk telefon Jelentése.) Dréhr Imre volt államtitkár lakásán pénteken rendőri bizottság jelent meg. Felszólították Dréhr Imrét, hogy minden nála lévő iratot, vagg okmAngt, amelg a népjóléti ügyekkel kapcsolatos, ad fa át a rendőri közegeknek. Dréhr tiltakozott a házkutatás elten, ameJylyel mentelmi jor/ának megsértését tátia. A volt államtitkár tiltakozását jegyzőkönyvbe foglalták, majd Dréhr Imre átadta mindazokat az iratokat, amelyek a népjóléti ügyekre vonatkoznak. "Nincs arra mód, hogy az autonómiák helyzetén segíteni ludjunk«, mondotta a belügyminiszter A választójog, a gyülekezés! atrocitások, a próba szivási ügy — A képviselőház letárgyalta a belügyi és a miniszterelnöki tárca költségvetését Budapest, május 20. A képviselőház mai ülésén először Keresrtes-Ftscher Ferenc belügyminiszter válaszolt az általános vitában elhangzott felszólalásokra— A kormány kénvtelen volt a gyülekraéM éa szervezkedési snabadség korlátozására vonatkozó rendeletet kibocsátani — mondotta —, mert az ország mai helyzete megköveteli a relatív nyugalmat, ?z', hogy az izgatásnak gátat vessenek. Esztergályos János: A hatvan filléres napszám izsat. Keresztes-Fischer: Iparkodtam a gyülekezési és szervezkedési szabadság korlátozására vonatkozó rendelkezést a legliberálísabban kezelni- A hatóságok ál'alában ebben az értelemben kezelték a rendeletei, de elismerem, l;ogy vel-ak eRCU:k, amikor annak fn'enrlóii etvéírilék. Egyes esetekben • h jtésagok nem helyesen értelmez ék a rendelet tnUnclótt. Esztergályoz; Ha tíz ember összejön, jelentse be a főszolgabírónak T Kereszies-Flscher: A pártok belső életműködését nem kívánom korlátozni. Abszolúte nem tartom megengedhetőnek es célövezetének, hogy a hatósági közegek Jogaikkal visszaéljenek, brutaiuaijanak, törvénytelenségeket kövemének el. Sok esetben, ahol szabálytalanság merült fel, • büntetés nem maradt eL Sok esetben pedig, amikor kellő bizonyítékok hiányában az eljárás nem volt lefolytatható, áthelyezlek az ügyben szerepig csendőröket. < — Ebben az országban igenis izgatás folyik — folytatta a belügyminrz'er —. amit a hatóságoknak felelősségük tudatában türniók nem ssibad. Csak a tegnapi parlamenti ülés lefolyására utalok. Felmerült egy inddens. Nyolcvanöt év óta szokásban volt pátens alapján a Dohányjóvedék egy gesliója, amelyet 9enká sem kifogásolt i