Délmagyarország, 1932. május (8. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-19 / 113. szám

DÉLMAGYARORSZAG M.LI k «. Telefont tVM.-1 ocoa IV. Tel—ont M levéletm» Délma< Csütörtök, 1932 május 19 i low Ara 10 fillér Vffl. évfolyam, 113. sz. ELOri£BTES< ; Mr«tele tartla lenlk MHA ktvételéwl hétkHs. 14 IKL Hlrtsertnl. Meofeanonn ranflal Az erőszak tisztelete Japánban a Fekete Sa* szervezetének tag. jd gyilkolnak és bombákat vetnek, lugószlávidban a Fehér Kéz tisztjei készitik elő a forradalmat s a Fekete Sastői a Fehér Kézig hány szervezet, hány Jelszó, hány elnevezés, hány különítmény szítja az egész világon a gyilkolás szellemét a gyűjti össze azokat, akik nem riadnak vissza a bombától és revolvertől! S égte politikai rendszerek' nőttek Id az erőszak szelleméből. A fasizmus éa a bolsevizmus! az erőszak szellemének politikai rend. aerd és nem is a végleteket képviselik. Az egyik az individualizmusnak, a másik a szocializmusnak az erőszak törzsébe v&iő ojtálából keletkezett, de hány dogmájuk, jelsza. vnk és politikai eszközék egyezik meg egy. náttal! As erőszak tisztelete vetette meg alap. Ját enaek a két politikai rendszernek s az erőszak tisztelete teríti rá a presztízs vonzó^ csillogó is csábi tva-szécfitő leplét Szent Mael a Pingvinek szigeté-ben imában panaszkodK a gyilkos pingvin ellen, aki meggyilkolta a kertjében szorgalmasan dolgozó szegény társát, Balloch barát ezeket a sza. rakat mondja a gyilkosság miatt felháborodott és kétségbeesett szentnek: Vigyázz atyám, olt te gyilkolásnak és tolvajlásnak neve. ad, as lényegében a háború és a zsákmányt* Iás, a háború és a zsákmányolás pedig a birodalomnak Szent alapja és minden emberi nagyság forrása. A háború előtt irta mer? regényét Anatole Francé, de csak a háború után láttuk, hogy milyen mérhetetlen bőlcsenég, tisztánlátás s az ember hibáinak és gyöngéi, nek milyen kísértetiesem tökéletes ismerete jutott szóhoz ebben a csudálatosan tanító re. tényben. / t Minden emberi nagyság jorrása az erőszak, — mondotta a regény jámbor barátja A katasztrófái is azonban az, hogy a regény szavai az emberf élet, sőt: az emberi társadalom életének tapasztalatait sűrítette össze ezekbe a szavakba. Az ember hajlandó az erőszak sikerét a morális igazolás glóriá/ával ékesíteni s ha ezt a hajlandóságot nem is ismeri el mindenki, azt be kell látnia mindenkinek, hogy a tömeg kritikátlanul fogadja azt a köz. vélemény hamisító műveletet, amelyik az erőszak sikerét a morális jogosultság tényezőjé. vei cseréli fel. A győztesnek mindig igaza van a felületes ítélkezés előtt, ha nem lett volna igaza, nem győzött volna. Hány szónok, beszéd, felköszöntő »,angzik el s égeti tele az emberi lélekbe azt a tudatot, hogy a ikernek van Igaza, a győzelemnek van erkölcsi jogqsultsága s ez a tudat vezeti azután tévútra az ítélkezést, amelyik összetéveszti a oyers erő győzelmét az értelmi felelősség és erkölcsi fölény diadalával. Hz a közszellem sorozza kategóriákba az emberi társadalmat s osztályozza az egyes kategóriákat a magasa bbrendüség és alacso. Dyabb rendüség klasszisaiba. Kiváló tudósok állnak olykor a fajelmélet védelmére — Goluieau, Chamberlain, Spengler, — de ej még ^ fordult elő, hogy annak a fajnak ala^nyrendüségét vitassák, amihez tartoznak, amihez magukat számítani szeretnék. Gobineau francia volt, de azt hitte, hogy ®^iben német vér folyik s minden lángész. ai erőszak minden hősében német r*<fctct keresett.) Minden néppel könnyű el, ^wni, hogy különb, mint a többi, hogy több Joga van as élethez, a boldoguláshoz, as anyagi sikerekhez, mint akármelyik másik népnek. Nemzeti mithoszok keletkeznek a föld minden táján, melyek ezt az elsőséget vitatják A nép, amihez tartozunk, vitézebb, bátrabb, eszesebb, hősibb, mint a világ többi népe. A harcias nacionalista szellem, amelyik ebből a hitből táplálkozik s amelyik ennek a hitnek ápolásával toborozza politikai híveit, nem a békének, az emberi szolidaritásnak, az emberi együttműködés s a kölcsönös segítség megvalósulásának feltételeit keresi Ez a szellem az, amelyik babérral koszorúzza meg a sikert s a siker tiszteletét vallási dogmaként követeli meg az egész világon. Miért mernek revolverhez nyúlni és bombát vetni a Fekete Sasok és a Fehér Kezek? Hogy merik magukra venni azt a felelősséget, hogy embert ölnek és történelmet csinálnak? Azért, mert biznak a sikerben és tudják azt, hogy a sikert tisztelő tömegek bámulata és elismerése — amnesztiát fog nekik adni s azért, mert az erőszak kultusza eltörölte bennük az erkölcsi felelősségérzést Arra mái volt eset, hogy véres erőszak űltesaen trónra dinasztiákat, de arra még nem volt eset, hogy a véres erőszak utján trónra került uralkodó megtorolta volna azt a gyilkosságot, amelyiknek uralmát köszönheti Még mindig •országmentőt bátorságot látott mindenki abban a gyilkosságban, amelyik hatalmat fényt és gazdagságot szerzett neki Az erőszak tisztelete s az erő sikerének bámulata igy lesz maga is az erőszak forrásává. A Fehér Kéztől a Fekete Sasig ez a szellem bátorítja cselekvésre a revolvert szorongató kezeket S ez ellen a szellem ellen kell hadat üzenni mindenkinek, akiben él még egy szikrája az emberi szellem tisztele. tőnek s a morális felelősség érzésének. A szovjet mozgósít Japán ellen ! • (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből Jetentik: As Abend azt a szenzációs hírt közli Moszkvából érkezett Jelentés alapján, hogy a szovfet feltűnő katonai intézkedéseket foganatosított, amelyeknek as a célja, hogy a vörös hadsereg készen állfon, ha Japán katonai akciót kezdene Orotzórszág ellen. A küszöbön álló hadgyakorlatokra az 1911-es korosztályon kívül az Í910-e* és 1909 ee korosztályokat is behívták, ami tüntetés akar lenni Japán ellen. Letartóztatás a „próbaszlváf ok"botránya ügyében Őrizetbe vették a dohényfOvedék egy alkalmazottit a prébaszlvésokrél meri — adatokat szolgáltatott (Budapesti tudóstlónk telefonfJentése.) A politikai kóróket élénken foglalkoztatja a napokban kipattant, úgynevezett próbaszlvások ügye. Egy zsaroló á'hir.'apiróral kapcsolatban kiderült, hogy a iohányjövedék évente majd másfélmillió nengő értékű dohány neműt oszt ki próbás zloásokra. Az ügyben Szerdán este őrizetbe vették Non* Árpádot, aki a központi raktárba volt beosztva. Nonn Árpádot azzal gyanúsítják; bogy ő informálta a zsarolás dmén letartóztatott Sátorit, akinek adatokat bocsáftott rendet ke: A sére és ezzel megszegte a hivatalos titok r tartást. Izgalmak a képviselőházban a „próbaszlvások" ezrei körül Andaházy-Kasnya leleplezései - Az ellenzék a sajtószabadság és as esktdlszék visszaállításét kOvetelte az Igazságügyi tárca költségvetésének vitájában Budapest, május 18. A képviselsz ma megkezdte a költségvetés részletes vitáját. Őrffy Imre előadó ismertette az igazságügrí tárca költségvetését Gál Jenő szólt elsőnek a tárca költségvetéséhez. Amikor az igazságügyi tárcát tárgyalják, annak, aki az igazságot szereti, meg kellene azt is mondani: azért nem jut pénz a* igazságügyi 'Arca költségvetésére, mert Jogtalanul kMekxe* «• elherdáltak IN mllKvfcat. Az illetékekről beszélt, majd oz úgyvédkérdésről. Az ügyvédség kórében soha nem észlelt tömegmozgalom van kialakulóban a munkásmozgalomhoz hason'óan lehetetlenségnek tartja, hogy magasrangu állami ti ztvisetők, akik ma nyugdijba mennek, mán.'p kilehessek az ügyvédi táblát ZMivay: Igám van, ezt nem lehal tűnd. Gál Jenő: Hibáztatja, hogy az igazságügy miniszter n?m nevezett ki «z ügyvédekből kúriai bírót. Mí jgyőződése: hogy ha az ügyvédek közül bejut valaki a kúriára, az csak dicsősége lesz a ciagyar igazságszolgáltatásnak. Kért az IgazságOgyminisztert, ho<y részesítse as ügyvédeket fokozott védelemben. A tárca költségvetését nem fogadta el Lányi Márton után Propper Sánttor szólalt fcL A statáriális rendeletet kifogásolja. *« esküdtszék vfe*saélltl«»«f, az emfgrtrlá likvidálását követeli. A költségvetést nem fogadja eL Kelemen Kornél után Váraoayi János ai rsküdf»sek visszaállása melMt szált síkra. Politikai és sajtóügyekben vissza kell állítani sz esküdtszéket, hogy a bíróság teljesen megóvassék attól, hogy bevonják a politika mocsarába. Gyilkossági ügyekben nincs szükség esküdtszékre a külfölden nyert tapasztalatok alapján. A sajtótörvény revízióját i» vegye programjába a kormány, agy, liogy a safftrendésset, a lapbe<lH*s, a koi porta zs Jog megvonása kivétessék a kftzltfaz$»l*s haláv kffréből éa a fft^Hten MrtMg haláakArthe kerüljön. Az igazságügyi költségvetést nem fogadja el. Szakács Andor kifogásolta ezután, hogy a bíró-