Délmagyarország, 1932. április (8. évfolyam, 73-99. szám)

1932-04-17 / 88. szám

festékek fkttftAn; Kééi olaflettékek minden izlnben, flrnUz, lakkok, zomAncok, benzin, olafok, karból, kAlrAny, tzlgetelő lemezek é« az tfsazea háztartási cikkek leoolcnöblMm beszerezhetők Szabónál,"*®* hot hasonlítottak » nrhithogv belől ijresek voífak, könnyebbel? voltak a viznél. Az elgon­dolás az volt, hogy Ilyenformán a szelencéket a rájuk nehezedő viz lenyomja és kerékről lévén sző. eevuttal őrök mozgásban is tartja őket. A tárgyalásunkat hosszadalmas volna el­mondani, nem ls fontos. A beszélgetésünk ott kezdett érdekessé válni, ahol már végeztünk az örökmozgóvá]. Megmondtam, hogy sok a dolgora, nincs Időm foglalkozni a tah'iimúny­nyal. Az emberem szemrehányóan nézett rám: — Ne tessék annyit dolgozni. — De ha muszáj. — Fenét muszáj. Akt sokat dcHoozik annak nincs Ideje keresni. Megvillant bennem valami, hogy a lel találó ezzel a megállapitással ráhibázott valami nagy és örökérvény "1 igazságra. Kezdtem egy ki­csikót faggatni és a faggatás nyomán egész közgazdasági filozófia bontakozott ki belőle. — Tetszik tudni, azért, hogy én csak egy­szerű ember vagyok, Sok mindent meglátok én is. Nem mindig az az igaz amit a nagy­emberek, a politikusok, m nhzterek,,meg bank­igazgatók mondanak. Sohase nejeik van igazuk, hanem mindig az állásuknak.< Lássa, bukott bankigazgatót még sohase kérdeztek meg, hogy mit kellene a mostani állapotban csinálni, pe­dig nem ő lett butább, mint a másik, csak ka bankja bukott meg. Olyanokat kell meg­kérdezni, akik az őrök mozjjás állapotában Uuönek nézik a világot. £z olyan szépen volt mondva, hog" meg kellett kérdeznem, mit értsek alatta. — Ezt ugy tessék megérteni, hogy én láttam, hogy a világon minden egy darabig fölfelé megy, azután lefelé. Erről jöttem én arra a gondolatra is, hogy ami a világon megvan, azt gépben is meg lehet szerkeszteni. A gép­ben Is meg lehet Szerkeszteni. A gépről meg rájöttem, hogy a világot is igy kellene Igaz­gatni Mért nincs most ára a búzának, meg mért nincs most keresete az iparosnak, meg a kereskedőnek? Azt mondják azért, mert nincs elég pénz. Dehogy azért A pénz nem lett kevesebh, megvan most is, de ülnek rajta. Azt olvastam az újságban, hogy hetven mil­liárd van a francia bankban. Hát van annak haszna, ha ott tartják azt a tömérdek pénzt kamatozatlanul? Azt is mondják, hogy ma már nincsenek gazdag emberek. Dehogy nin­csenek, csak nem merik mutogatni Van olyan, aki még borotválkozni se mer, mert azt hiszi, hoggy meglássák, hogy pénze van. Még a szive is beszőrösódik, nemcsak az ábrázata. Itt akadt meg a dolog, uram. Ha az országok vásárolnának egymástól, ha a gazdag emberek forgásba hoznák a pénzt, amijük van, mind­járt más volna minden. Nekik is jobb volna, mert igy ők is elszegényednek. így az állam szedi el tőlük adóba, anélkül, hogy hasznát látnák. Amúgy meg mások is élnének a pénz­ből, de végül megint csak visszakerülne hoz­zájuk, mert a pénz is csak oda szeret menni, ehol már sok van belőle. Olyan a pénz, mint a r. örök mozgó, mindig visszagurul oda, ahon­nét elindult, de ha valahol megreked, akkor megette az egész találmányt a fene. A szavakat talán nem adtam vissza betű­szerinti hűséggel, de. a közgazdasági elmefut­tatásnak ez volt a lényege. A fenére történt másodszoi-i hivatkozás után azonban végét sza­kítottam a tárgyalásnak. Ismereteim gyara­pítására elég volt ennyi is. Megtudtam, hogy a perpetuum mobile tapasztalatait miként le­het applikálni a gazdasági életre és felhasz­nálni a válságból való kibontakozásra. Mindezek alapján pedig esak egyet akarok megállapítani. Fogalmam siucs róla, hogy már hány száz olyan tervet olvastam, amely a válság megoldásának dicsőségét követeli ma­gának. És higyje el nekem akárki, amit ez a primitív ember mondott, ha megfelelő for­mába öltöztetem és néhány közgazdasági szak­kifejezéssel megspékelem. ?gy cséppel se jobb, vagy rosszabb annál, amit a nagy kapacitások szájából hallottam, vagy Írásából olvastam. Volt benne még valami megfogható mag is, amit feltétlenül csak helyesléssel fogadhat min­den kereskedő és Iparos. Akinek van miből, az vásároljon. Hozza forgásba a pénzt, mert a pénz minél gyorsabban forog, annál tobb ember tud megélni belőle. Irving' Fisher, akit az amerikai közgazdaság egyik legnagyobb tekintélyének tartanak, hosszú évek munkája és ezer statisztikai adat összegyűjtése alapj|a i egy testes kötetben állapította meg ezt igazságot Szerinte a pénz cirkulációs sebes, ségének fokozása a válsággok megoldása. 4 szegedi perpetuum mobilés ember magától fc rájött erre az igazságra. iimimiriima nmiiiifF..tViin7> iirilITTT RÁDIÓK LESZÁLLÍTOTT naovtaljesltmanTü p occ-a (3+1 csövei) | CÜÜ REX I S1IPERSEX -I (K+l csöves) P S55' (Sfl csöves) PSM'­MarkavIcsJ&Uí no Urat 44. XCDO0 (A Détmagyarjrszág munkatársától.) Két héttel erelőtt inditotta meg a Délmagyarország taka­rékossági akcióját, amellyel a vásárlóközönségnek és a kereskedőtársadalomnak igyekezett segítsé­gére sietni. Most az indulás óta eltelt két hét után megállapítható, hogy az akció városszerte nagy megértéssel és érdeklődéssel tmálkozott. Az akciót örömmel fogadta a vásárló is, az eladó is, mert mind a két félre nézve előnyt jelent Az akció sikeréről a következő nyilatkozatok beszél­nek: A gazdasszony s — Én, mint a Délmagyarország régi előfize­tője, csak annyit mondhatok, hogy ennél nagyobb és jobb kedvezménnyel nem is örvendeztethetett volna meg bennünket Annál is inkább megálla­píthatom ezt, mert az igazi gazdasszony ma ott kezdődik, hogy mit és mennyit tud megtakarítani a háztartásban. A tlsxtvisetöz — Soha jobbkor nem jöhetett fchát a Dél­magyarország akciója, mint most, amikor újból itt a fizetésredukció. Megmondom őszintén, a Dél­magyarország révén most visszakapom, amit el­vettek tőlem. Polldlc Manó (a potlák Testvérek cég főnöket — A szegedi kereskedőtársadalom örömmel üd­vözölte ezt az akciót A vevők a legaprólékosabb vásárlásoknál is magukkal hozzák a könyvecs­két és minden filléres vásárlást beíratnak. Sokan zavarban vannak, hogy ilyeu csekély vásárlást beirunk-e mi természetesen a legnagyobb kész­séggel állunk a vevők rendelkezésére.' Az akció révén sok aj ve-tő is jelentkezett. • Campel Oszkdr (a i/ampel es Hegyi cég társtulajdonosa): * — A mai világban, amikor mindenki arra tö­rekszik, hogy szükségleteit minél olcsóbban sze­rezhesse be, ez az akcjó felettébb alkalmas a ta­karékoskodásra. Bizonyos, hogy a vevő az akció révén öt százalékot megtakarít, ami büdzséjében igen jelentős összeg lehet A vevők szívesen fogad­ták ezt a modern és hasznos ujitást és számuk napról-napra növekszik. Kardos Manó (9 Kardos Jakab és Fia tésztagyár főnöke): — A közönség érdeklődése mind nagyobb mér­téket ölt, szinte felfedezik a szegedi tarhonyát, ami ma a háztartásokban nélkülözhetetlen é'.elmicikk. A Délmagyarország akciója feltétlenül fe'lendi. i Kereskedők és fogyasztók a Délmagyarország takarékossági akciófáról tette a vásárlási Veivel, de egyszersmind jót %a*t a közönséggel is. Korda Jenő a Földes Jzsö-c&a tulajdonosa, a következőket mondotta: — A Délmagyarország akcióját őrömmel üdtft­zöltem, mint minden olyan eseményt, amely bi. vatva van a vásárlókedv fokozására. A vásárló­közönség szempontjából is nagyjelentőségűnek talá. lom a gondolatot, mert az akdó résztvevői annyit keresnek a megvásárolt áru után kifizetett óa< szegnél, mintha pénzüket bankban kamatoztatnák, sőt többet, mert a visszatérített ősszeg évi 10 százalékos kamatnak felel meg. A nemes eél érd*, kében a kereskedő szivesen hoz áldozatot, bog; ezáltal stabil és állandóan fokozódó vevőkört sze­rezzen magának. Ase mEUt" etpödruCdM tulajdonosa, Erdős Dezső: — Megállapíthatom, hogy a közönség kedve­zően fogadta a gondolatot Az öt százalék Bt olyan jelentékeny összeg, melyet senki sem vetnag^ Tapasztaltam, hogy olyan vevők jöttek üzlettobe, akiket az akdó vezetett hozzám. Azt hiaton, ha a Délmagyarország a propagandát tovább folytatja, a kereskedők is, a vevők is meglehetnek elégedve az elért eredménnyeL Nagy Károly hentes, ás mészárQ<*nester t következőket moa> dotta: — A közönség örömmel és megelégedéssel vatta tudomásul, hogy a jó áru, pontos éa MHbtafr retes kiszolgálás mellett öt százalékot még víassl is térítünk. Igen sokan veszik igénybe a Délms­gyarország vásárlási könyvecskéjét, az akdó naa jelentőségűvé fejlődik. A Fonyó Sózna e^gssél a kővetkezőket mondották v --rY'f"' — Az akdó kétségtelenül forgalmi lehetőségeket biztosit a kereskedőnek és megtakarítást a verő­nek. Azért ugy a kereskedőnek, mint a vásárlónak érdeke, hogv az akdót még szélesebb alapokra helyezzék. A ml cégünknél a vevő az akdőn keresztül otysn előnyhöz is jutott, amelyet máskülönben aoba sem érhetett volna eL A Kösrpontt Te/csarnok rl igazgatója, Kőrfis Albert ezeke* mondottat — Az eszme kiváló és azt hiszem, igen nagy sikert fog elérni. A közönség rájön, hogy az akdó elsősorban az ő érdekét szolgálja és ig fog alaposan kihasználni. I i Tenniszrakeííek • Tenr Tenniszcipők • Tenni szi dabdák Inaek Glttcksthall és Társa, Csekonlcs-ucca 3. 215 l HurozSi, lavUA* ^ olcsAn (zakssertlaa. í Szobafestő, mázoló és butorfényező üzememet, Duschák Henrik cég- | KTU I InArf •• JS »1 saM Minden e szakmába rágó mua* tói különválva, megnyitottam LUn lipwl U. 9£. 01(111. kát felelősség mellen legtökéls­Czuczák Ferenc tfcsebben és legjutánvosabban végzek. Kbltséaveléssel díjtalanul Szives pártfogást kér Szolgálok. INGBLÚZOK egészséglanszerü „LAHMANN" sistém anyagból, nöi, férfi és gyermek nagyságokban, valamint HABSELYEM divat ingblúzok minden szín és tormában w Mindkét Oziel telefonszámla 15- tt. Pollák Testvéreknél

Next

/
Oldalképek
Tartalom