Délmagyarország, 1932. április (8. évfolyam, 73-99. szám)

1932-04-09 / 81. szám

DÉLMAGYARORSZAG U.LI .TfeUtfoni 23-33.-KladüHlralal, S. Telefon > I3-OÖ. - Nyomda i LOw 19. Telefont M04. TATtrafl Szombat, 1932 április 9 AralOimér Vm. évfolyam, 81- szám ELOP|ZeTÉ«> »ldé ••.vi «k tehrMele fart» a i leniu ktveteMvnl Gróf Bethlen Margit és Molnár Ferenc Nemrég elmagyarázta valahol gróf Bethlen Margit, hogy az a név, amelyen mint iró és előadó szokoti szerepelni, az ö lánykori neve, hogy a férje no vét nem szokta használni se mint iró, se mint jlőadó. Azt amiről a fenti mon­dattal fel akart világosítani a magyar iroda­lomnak ez az illusztris müvelője, a legtöbben tudják. Bizonyára nem kétséges ez gróf Beth­len Margit előtt sem. Ha tehát mégis szükségét látta annak, hogy Írói nevét illetően magya­rázattal szolgáljon, nem azért történt, hogy olyasmit közöljön, amiről tudta, hogy sokan tndják, hanem azért, mert kifejezetten is hang­súlyozni kívánta, hogy a maga lábán akar tárni s a siker kicsiholásához nem akarja igénybe venni férjének, Magyarország tiz éven át volt miniszterelnökének, ma is legnagyobb hatalmú politikusának gróf Bethlen István­nak a nevét Az élőadás, amelyet gróf Bethlen Margit Ssegeden tartott, a legkülönbözőbb témák vá­ratlan sokaságát ölelte fel, de akár az ameri­kai építészetről, akár a politikáról, akár a társadalmi és gazdasági életről, akár a ne­mek egymáshoz való viszonyáról beszélt, elő­adásába végtelenül finoman és ízlésesen min­dig beleszőtte a meleg honleányi aggodaN­mat találó kritikát és olthatatlan vágyako­zást Nem tolakodó és hangoskodó volt er a hazafias megnyilatkozás, amilyenhez a fó­rum szóvivői az utóbbi évtizedben hozzá szok­tattak, hanem finom, mint amilyen Arany Jánosé ós elégikus, mint amilyen Tompa Mi­hályé rolt a Bach-korszak mult századbeli nagyon keserves esztendeiben. Grófi kasté­lyok gondosan és puhán tartott gyermekszo­báiban ver gyökeret és virágzik ki a hazafi­ságnak ez a valósággal desztillált hangja, amint az a véleményünk, hogy sok ameri­kai meglátásban, az előadásnak különösen a modorában nem a kiváló írónő, hanem a gróf­nő nyilatkozott meg. A grófnő, akinek al­kalma éa módja volt idegen n3-elveket ki­tűnően megtanulni. Aki sokat látott. Aki so­kat megfordult társaságokban. Aki rutint szer­zett Aki sokat csevegett S aki nemcsak hozs­zászokott, hanem fesztelenül állja is, hogy társaságoknak központja legyen, hogy figye­lemmel ajándékozzák meg és kitartó érdek­lődéssel hallgassák. Mit tagadjuk: mély hatást gyakorolt ránk az érdekfeszítő előadás s nem hidunk sza­badulni hazafias aggodalma finom nyelveze­tének a hatása alól sem. Annyira nem, hogy ugyanaz a hazafias aggodalom, mely a gróf­nőt hevítette, késztet a kiállásra. Nem tud­juk ugyanis elképzelni, hogy világhírű ma. gyár íróval szemben szándékosan követelt vol­na el mulasztást az a gróf Bethlen Margit, akinek van érzéke a magtár társadalmi, iro­dalmi és művészeti»élet minden legkisebb megnyilatkozásával ás értekével szemben. Nem tudjuk elképzelni, hogy itt másról lehet szó, mint sajnálatos feledékenységről. Jó két és félórás előadásban megfelcdkezhetik az em­ber egyről-másról. Megfeledkezhetik esetleg arról is, ami legkedvesebb neki. Csak ezzel tudjuk magyarázni, hogy gróf Bethlen Mar­pit, aki hosszan beszélt az amerikai építészet­ről, aki erős negyedóráig csevegett az ameri­kai nők flörtjeiről és szerelmi életéről, aki lendkíviil találó megfigx eleseket közölt az •merikai szir.h i i t-iel: ó , ;: 'ingv magyar szin­padirodalml sikerekről egyetlen mondattal szá­molt be, egyetlen egyszerű bővitett mondattal, megemlítvén, hogy Newyorkban két magyar iró, Molnár Ferenc és Fodor László arat ha­talmas sikereket ^ ^ Nagy figyelemmel hallgattuk as fünsztrts előadónő eszmefuttatását a néger dráma ér­dekes fejlődési fázisairól. Érdekeltek volna azonban a magyar dráma nagyszerű térhó­dításának remek részletei b, annyival inkább, mert ezek a sikerek eddig csak nem magyar világlapok tudósításain keresztül jutottak hoz­zánk, most azonban módunkban lett volna meghallgatni egy izzó hazafis águ, a magyar név és dicsőség minden térhódításán meleg sziwel lelkesedő magyar irónő megfigyelé­seit és tapasztalatait Mert azt elképzelni se tudjuk, hogy gróf Bethlen Margitot, akinek a figyelmét annyi minden másod- és huszad­rangú kérdés is megragadta és lekötötte, ép az amerikai magyar Irodalmi sikerek' hagy­ták volna érzéketlenül. Ugy vóK, hogy a Nemzett Szinház az idén szinre hozza Molnár Ferenc egyik vígjátékit. A világhírű magyar tró ezzel az előadással vonult volna be az ország első drámai szín­házába. Az előadás elmaradt amint a drága állami pénzen fentartott színház igazgatója ^kinyilatkoztatta, azért mert az együttesnek nem Jutott ideje, hogy ax előadásra JÓI elké­szüljön. Ezzel a nyilatkozattal saeniben meg kell védenünk a Nemzeti Szinház együttesét Nekünk, itt Ssegeden. Ez az együttes elég Jól elkészül minden előadásra. Jól elkészült Saa­bados Asszony és bolondok cimű színjáté­kára, amely olyan nagy értékű remeknranka, hogy a Nemzeti igazgatója a szegedi szinhán­ban történt események után is szűkségesnek látta előadni Jól elkészült a Hableány pen­zióra. fis Jól elkészült még néhány hasonló remekműre. Vészesen viharzanak as eaeiuBujek a po­litikában. A nyomor és kétségbeesés csakany­nviban enyhült, hogy végre Idtavasaodott Még mindig megoldhatatlannak látszó problé­mák egyre nagyobb sokasága mered asens­be velünk. Ma mégis ehhez a kérdéshez nyal-, tank, mert kultmrproblémákat aa Jó mindig megbeszélés nélkül hagyni fis mert mege* gyenk győződve róla, hogy gróf Bethlen Mar­git csak a fárasztó két ás félórás előadás iz­galmaiban feledkezhetett meg arról • Mol­nár Ferencről, akinek összegyűjtött munkáit kiadták Newyorkban, aki állandóan műsoron van Amerikában ts, akinek amerikai látoga­tása királyi diadahit veit S akit fogadott éa ünnepelt a hatalmas Unió megértő s magát megtisztelve érzett elnöke ls... Két ul rendklvUll adópótlék: a öázbérfövedelcm Xcét én #61, a iöraalait add 25 szdzaléka f Budapesti tudósitónk tetefonjel«ntése) A SS se bizottság tagjainak pénteken este kikézbesitették a kormány javaslatait az aj adókra vonatkozólag. A rendelettervezet kimondja, hogy az 1932—33- évi házadókivetés alapjául szolgáló nyers házbérióve­deíem *e«ö fétszázalékát rendkívüli pótlék rf­mén be kelt fizetni. Az ez évre szóló pótlék fele június 1-én, a másik fele október 1-én, a jövő évi pótlék első felét január 1-én, második felét épriTls 1-én kell befizetni A háztulajdonos est s pótlékot Semmiféle formában, még béremelés formájában sem háríthatják át a fakókra, mert béremelés na. tén Súlyos adókkal terhelik meg a hdztutajaonoso. kat A társulati add alanyalt as 1931. évre meg­állapított társulati adók 25 százaléka terheli a ren. delettervezet szerint rendkfiritU pótlék amfck A kiáradt Maros Apátfalvánál 50 házat elsodort Makóról jelentik: Apátfalvánál a nyúlgát egyrésze átszakadt ?i ax áradat 50 házat él­sodort. A Marosnál végig a trianoni határ mentén igen nagy a neszedelem. A Viz már csak 80—35 centiméternvire van a gátaktól. A töltéseken végesvégig villanyfény mellett dolgoznak a gátak megerősítésén. Aradról apadást jelentenek, de a Tisza ma­gas vízállása nem engedi be a Maros vizét és igy a Maros Ferencszállásig visszafelé folyik* A kár felbecsülhetetlen. Aradról • Jelenük: Éjfélkor a város teljesen körűi van zárva, a külvárosok erősen veszélyeztetve van­nak. A város minden lakosát kényszermuit­kára rendelték kl. fijszaka a Maros egy métert apadt, de a vészéig még mindig nagy, meri a töltések teljesen át vannak ázva. fl szociáldemokrata pártvftlasztmány tiltakozik a Népszava betiltása ellen Válasz a miniszterelnök csütörtöki kaszádéra (Budapesti tudósítónk tclejonjelentése.) A szociáldemokrata párt országos választmánya pénteken délután ülést tartott Malasits Géza elnöklésével, amelyen kizárólag a Népszava betiltásával és az ezzel kapcsolatos események­kel foglalkoztak. Malasits Géza elnöki megnyitójában kegye­letes szavakkal emlékezett me* április hete­dike halottjáról, akit Balmazújvároson a csendőrök agyonlőttek. A párt Papp Györgyöt — mondotta Malasits — a maga halottiának tekinti és kegyelettel őrzi emlékét A választmány ezután határozati javasla­tot fogadott el, amely szerint a pártválaszt­mány elismerését és köszönetét fejezi ki a nyomdai munkásságnak, amiért önfeláldozó

Next

/
Oldalképek
Tartalom