Délmagyarország, 1932. április (8. évfolyam, 73-99. szám)

1932-04-03 / 75. szám

ÚAR OLi GYERMEKEKNEK IS Ingatlanforgalom szeged terültén március 25-tól április l-ig a kővetkező inca' anok csen 11, k gazdát LIppay Mihály és nője eladták Rótta Béla és nejének Kistelekipántlika dúlöbeli 642 négyszögöles szőlőjüket 550 pengőért. Herczeg Ferenc és neje elatták Bíró Etelkának Gólva-ucca 20. számú 190 négvszőcöles telkü házakat 9746.40 pengéért (árr vétel). r.er* Mózesné elalta Bárkányi Mártonnénak GaJgonya dülőbeli 753 négyszögöles szántóját 250 pengőért Daffanek Miháíyné eladta Barabás Szatymaz kap. 595. száma tanyaépületet 789 négyszögöles szőlővel 3000 pengőért Meszes Mátyás eladta Kocsó Illés és nejének x?aiástya dülőbeli 13 hold 326 négyszögöles ingatlanból 4 hold szántó sth. Rslástya 291. és 292. számú tanyaépületekkel 1840 pengőért Ozv. Huszta Jánosné eladta Csóti Mátvásnénak Ballagi-ló dúlőb«u 121 i-éí/v^ögöias kertjét 174 pengőért riombos Mihályné eladta Szántó Ferencnének /ta!lagi-tó dülőheü 98 uégyszőeölss Vartict 10ft pengőért Kátay András és neje eladták Loykó Miklós és nejének Alpári dülőbeli 1 hold 205 négyszögöles szántó és szőlőjüket 2268 pengő 80 fillérért Strauss Ferenc és társai eladták Nógrádi Ármin képviseletében kk. Nógrádi Olgának Párlsi-kőrut 18. számú 167 négyszögöle? telkü házukat 11.000 pengőért. Kivélíomzálogból értéktárgyait, megveszem készpénzért Ha másként kivánja értékesíteni, 5 százalék részesedésért eladom. Bigományba átvett tárgyakra eladásig kamatmentes előleget adok a tárgy forgalmi értékének 85 százalékáig. Kiváltásnál, ha üzlet nem is jön létre. költséget nem számitok. 825 G

l.n 4 . Mikszáth Kálmán ucca a S p a rt ia, tfaH.rla.Ur sarok. SZEGEDI SAKKÉLET Ma este'az Orosh'ázi Hódy Sakk-Kör ellen csaVuo}fjp|BS TP»i»*S • lsjzojfj^m pioufsqied favorit szegedi csapat tagjai: Becker, dr. Burger, Kmetyó, Konrád, Kovács, Liebmann.. Mwinger, Rossnberg, Sandberg, Soókv András, Soóky László, Szántay. A verseny 9 órakor kezdődik. Szeged 1932- évi egyéni sakkbajnoki versenyének állása a nyolcadik forduló után: Sandberg, Konrád, Kovács 7 és ftf Soóky 7, Szűcs A ás fél, Simon 6, Kknettyó S és fél, Tóbiás, Kasza 4, Becker, Rosenberg Sándor 3 és fél, Mák 3, Rosenberg Béla 2 ás fél. Singer 2, Visky, i.Ürinczy 1 és fél. Csibészbluz 2a70 GIQckathsl és Tárna. Caekonlca n. 3. M-ímérgezte majjat, mert elhagyta a vőlegénye. Toppantó Zsófia szombaton megmérgezte magát Mire tettét fslfedozték, meghalt Tettét azért követte el, mert vőlegénye nemrégiben elhagyta. Köszönetnyilvánítás Mindazon hatóságok, testületek, Jóbarátok és Ismerősöknek, kik felejtheted len jóságos férjem, apám, illetve fivérünk, sógorunk és nagybátyánk Bokor Adolf gyógyszerész elhunytával drága halottunk végtisztességén va'ó megjelenésükkei, valamint a személyesen vagy írásban kifejezésre juttatott jóleső részvétükkel mérhetetlen fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetet. Szeged—Budapest, 1932 március hó. A gyászoló család A szegeat községi üzemeltről Ismeretes, hogy a községi üzemeket, különösen a háború óta a nyugati államokban épp ugy, mint nálunk előszeretetlel vonják ki a közigazgatás alól és öltöztetik valamelyes magánjogi formába Nem egyszer a bürokratikus vezetéstől akarják őket igy mentesíteni és a mozgékony kereskedelmi Irányítást e réven szóhoz Juttatni. A községi üzemek magánjogusitását azonban elősegíti az a körülmény is, hogy ezáltal az üzem számára a hitelszerzés rendkívül megkónnyitödik. Igv * háború után Franciaország és Amerika rendkivül nagy tőkéket bocsátottak a német gazdasági élet és ennek Kapcsán a német közületek üzemeinek is a rendelkezésére. Érthető, hf>gv az ántántbeli hitelezők a bizonytalan és még máig sem tisztázódott nemzetközt-politikai vjszonyok folytán szivesebben vettek oly magánjogi ügyleteknél, m n! minő egy kölcsön folyósítása, magánjogi személyeket kontrahensül, mint hogyha állampolitikai behatások alatt álló közjogi közületekkel kell tt volna nekik ez üzleti összeköttetéseiket félve, pi. Hogy a hitelkereső nvilvános közületek a hitelezőik ebbéli proforma kívánságát teljesítették, az már a hitelkereaó pszihológiájában találja a magyarázatát. Minden eszközt meg kell ragadni, mely a felkínált hitel felvételét megkönnyíti. Kül n">skép fennállott ez akkor, ha az üzemeiknek magínjoii személyekké való átalakítása révén mentesültek azon bonyolult előírások betartásától, melyek a közjogi alakulatok hitelfelvételét különben annyira megnehezi'i':. Természetesen megtörténhetett az is, hogy egyes községek a hozzájuk közelálló magánjogi személyeik révén felvett hiteleket a maguk céljaira fordították. Hiszen nálunk Szépeden ls ugy volt, hogy az elrmilt évben városunk egy hitelügyletéhez a külföldi hitelező — valószínűleg r fentj elgondolás knpe^n — megkövetelte a fonlosabb városi üzemeink jótállását, melyek annak Idején épp e célból át is alakultak magánjogi személyekké. firdekes, hogy SzcgM e lépésnél megállt és nem ront belőle további következtetéseket. Abban »z időben ugyanis, amikor a város a kisvasút építéséhez felvetie az úgynevezett Speyer-kőlcsönt, a kisvasút — In statu nsseendi — természetes'n nem volt még magánjogusitva, úgyhogy a város evvel a hitelnyújtójával szemben egymaga szerepelt mint kölcsönfelvevő. Ennek a puszta formalitásnak eredménye az adóhatóságnak ama közismert álláspontja. mely a kisvasút mérlegéből törli ennek a kölcsönnek évi esedékességeit és ezt a köztudomásúlag veszteséges városi üzem tisztán üzemi feleslegét megadóztatja. Vájjon mi lenne az adóhatóság álláspontja, ha a város a kisvasút építéséhez felvett e kölcsönét a kisvasút magánjogusitása után erre oedálná azzal, hogy a kisvasutnak az évi törlesztési és ksmatősszegeket továbbra is ő előlegeznél Valószínű, hogy a tisztán üzleti alapon álló kőlcsőnnyujtó külföldi bank sokkal k<nvc' bea hozzájárulna ehhez a tényleges helyzetet feltüntető formalitáshoz, mint i merev törvényes előírásokhoz ragaszkodó és a meglévő súlyos veszteségeket feltüntető mérleget al nem ismerő hazai adóhatóság. A községi üzemek vállalkozási tárgya szerint a magánjogi keret lehet javallott vagy lehet elutasítandó. Itt természetesen nem kell gondolni rendkívüli idők és viszonyok azon alakulataira, melyek kapcsán nyilvános közületek külrn'wn kisipari műhelyek üzemétől sem tartózkodtak. Közjogi hatóságok ama üzemeit magánjogusitották a legtöbbször, amelyek monopolisztikus kereteik mellett a kapitalisztikus magánvállalkozás feladatait is képezhetik, vagyis olyanokat, melyek az eddigi gazdasági konstellációk szerint bizonyos nyereségek elérését legalább is snpponálnl engedték. Ilyenek p. o. a többnyire engedélyek alapján működő gáz- és villanymüvek, közlekedési vállalatok. Ritkábban válnak magánjogu üzemekké oly községi vállalkozások, melyeknek tárgya a közület feladatát képezik, de normális viszonyok mellett a magángazdaság érdekkörén kivül fekszenek, mert esetleges nyereség belőlük épp a szervezetük folytán nem állhat elő. Ilyen p. o. egy község vízellátása, bár tudvalevőleg az árvíz titán Szegeden ez is volt magánvállalkozás tárgya. Ilyen továbbá a szennyvizlevezetés, amely főladatkőr ugyancsak átjuthat az előző kategóriába, an.int a szennyvíz értékesítéséhez szükségelt mütani berendezések is megvannak. A kőzmivelődési feladatok is megoszlanak a két csoport között, mint p. o. a szinház Szegeden annyira változatos esetei mutatják. Vannak a közt terhelő oly feladatok is, melyek a maguk technikája folytán közvetlen hasznot nem hajthat..uk, p. o. a közutak építése és fenntartása. Az utak üzemi technikája folytán olyszerü közvetlen jövedelem, mint milyen például a vasútnál a viteldíj révén szedhető, nem is tételezhető fel, ezért a rájuk fordüandó költségek kizárólag különféle adók révén födőzbefők. Elgondolható azonban a magánjogi forma cly rernah m;B!l»nkorrs butn»itT% V«m «rro»»if. Iliimtől' l»mcr«t*t 90 fillér M]v»e «Us. riéNtn diokréíen béras»nfr» knld MGumi Export Bucinpest, Nípízlnhóz u. 13. t<z (Byr gumlUzem, (avttAtt vAllnl) 918 közüzemnél is, melv a történelmi fejlődés folytán alakult ki. Ilyen például Szeged város tóidbirtoka. Homokos' területet hajdaniban épp ugy nem tudták megművelni, mint nl.ojy általában ma a szikeset még nem tudják. Nem is váitak az ily területek az Alföldön magántuUjdornl, hanem mesmaradtak egyes közületek, jelesül Szeged, Kecskemét, Debrecen mezőgazdasáai közbirtokaként ezek tulajdonában. E birtokok ko/bir'.okosságt jellegén mit sem változtat az a k. r .lmény, hogy a vonatkozó hazai törvények Jogesel hiján nem sorol ják őket ezek sorába. Viszont a magyar közigazgatási szervezetre \onitkozó l^guöbbi térvények egyáltalán nem is számolni'; egyes hazai város földbirtokos jellegével. Más szóval ezelt a különben mind nre kiterjeszkedő törvények a Jelzett városok tulajdonába lévő retvIMvül nagy értékek kezelésére von»Uozólag nem ir'éíker'n'k. pedig hát Szegedet épp a nagy földbirtoka jogosította fel már a háború előtt de különóskép a kózelmultban, tetemes kölcsönök felvételére. Az nj közigazgatási törvény e szembetűnő hiányossága folytán a városi közigazgatási hatós.'u a törvénynek megfelelően kizárólag jogi képzettségű tisztviselői kénytelenek a városra'mint n gybirtokosra háruló, beható mezőgazdasági szaktudást követelő kérdésekkel mellékcsen foglalkozni. Ennek a fölfogásnak a visszásáét tüntetik föl á város bérleti szerződéseinek Jogilag kifogástalan, de mezőgazdasági szempontból nem mind' n ép helyt álló pon'ozatai és az a túlzó mondás, hogy földbirtokát a város végső fokon a bírósági végrehajtóval kezelteti. Az évszázados városi közbirtokossági föbirtok okszor hangoztatott, eladás utján tórtérrntő felosztása köztudomás szerint komoly táriryalás alapját nem képezheti. Ez»e! szemben az általános, szövevényes vtlá«gazda>ág> helyzet még • homoki földbirtok szakszerű és belterjes kezelését is megköveteli. Elméleti szempontból tehát elképzelhető és talán helyeselhető az a felfogás, mely szeriiii a történelem folyamán ebben a néhány alföldi városban kialakult' különleges mezőgazdasági munkakört — ha már a közigazgatási törvény felőle nem intézkedik, — egy, a magánjogon alapuló Jogi személy lássa el. E lehetőség kivitelének a nehézségeit fokozzák egyrészt a fentemliteít tény, Kógy a város rendkívül Igénybe vett bitelének alapját épp ezen ingatlantulajdon képezi, másrészt a birtok kezelésének Jelenlegi bérleti rendszere, mely elsősorban szociális és hasonló okokból nem boly* gatható. nr. LŐW Lipót, Hálnsi nagy átköltözködésekre való tekintettel, sálét érdeke, ha k&ltt?Z~ tetését nálunk már most el^tegvezteH Budapestre ktiUOzkttdAk lloyelmébe alónlluk a MÁV háztól házig íorgalmát Bauer és Ungár szállítók JS8&5 MAvABT nepedl kltendelH<ge. Közalkalmazottak figyelmébe I Nagy elfoglaltságom miatt egy hétig módomban van még a közalkalmazottak részere, akiknek tehermentes lelkük van kevés penzzet vagy anélkül csalánt hárnvat felépíteni. Érdeklődni lehet: Roya] szálló, Liber építésznél vasárnap kivételével minden nap 9—12-ig és délután 2—4-ig. Az igy készült épületeket lásd Osztrovszkv-ucca 11, Hétve*írucca 43., Fodor-telep, l^ndesberg-telep, Rothermere-telep, stb. 13S TAVASZI fűző- és fehérneműújdonságok megérkeztek Schiller Ilus szalonjába Ctekxnlcs ucca 4.. I. am. Szenzációs olcsó tavaszi Kabátvásdr P 14 • • 30 Angol divstk*bit príma anys^oól Gyapjú tweed divatkabát sveifolt fazon Gyapjú tweed tiszta gyapjuktbát sveifolt fazon 33 Sima gyapjú szövelkabát gyönyörű színekben M 34 Sima gyapjú tzóvatrnba minden szlnbsn n 13 Műselyem ruha gyönyörű színekben M 4 Láncz Jenő divafáruház Sxeged, Széchenyi tár 13. (Barcsav.oatiks mellettj