Délmagyarország, 1932. április (8. évfolyam, 73-99. szám)

1932-04-16 / 87. szám

DÉLMAGYARORSZÁG E^E^EiFS^EEr^E Szombat, 1932 április 16 KtflPtZBTtfi UO _ a>4o «. Telefon • 13-00.- Nyomda i LOw Ara 10 fillér nap Unnapnap 14 OIL Htr­Ltpftt ueea ttt. Tataion, 20-34. TA-rfratl VIII deMiek tal^MI* taflla «Mtl"<' — levélcím PélmirnyaroriiAg »tep«d • CVIOiyilm, 87. •Zöm fcantw h«MA klvéMlévol nw.f raopaf Veress Gábor indítványa Gábor, aki ismert tagja a közgyűlés­Bek, indítványra készül. Azt akarja keresztül vinni, hogy a város adjon 60 ezer pengői a fogadalmi templom fűtőberendezésére. Ha elvi ellenségei lennénk ennek az indítványnak, ke­zűnkbe vennénk a zárszámadást és kiírnánk belőle, hogy mennyit költ el a város mint kegyúr és mennyit mint a munkanélküliek gondozója, bogy mit fordított a város az utolsó tiz évben templomok építésére és mit fordí­tott kislakások emelésére, hogy mennyivel se­gélyezi a kegyúri kiadásokon tul a hitfelekeze­teket — mert segélyben nemcsak a kisebbségi felekezetek részesülnek — és mennyit költ el éven kint szegény és beteg gyermekek tejére. Még sok különböző párhuzam lenne fel­és beállítható, egyik se vallástalanságból vagy vallási közöny miatt, hanem Isten szavára, amellyel megparancsolta a felebaráti szerete­tet, szivünkbe fogadását a szegénynek, gon­dozását a gyöngének és fölemelését az el­esettnek. De ml most nenf offenzívát akarunk. Nincs a terveink kőzött harc, még csak merev ellen­kezés se. Hiszen az inditvátvv indokaival egyet értünk. Igenis, gondoskodnimell arról, hogy a fogadalmi templomot fűteni' lehessen. Lehet, bogy nem a városnak kell gondoskodni De erről most nem vitatkozónk. A mai helyzet nem állandósulhat Ez a fontos. Ha kiirtunk volna más adatokat a zárszámadásból, akkor most arról is kiírnánk számsorokat, hogy mennyit költött el eddig a város a fogadalmi templomra is arról ls, hogy mennyit kell még elköltenie. Az egyik adatcsoportot azonban ép ugy félremagyarázhatnák, mint a másikat. Egyébként is: teljesen fölösleges érv vagy bizonyíték amellett, hogy gondoskodni kell annak a templomnak a fűtéséről, amelyre mil­liókat szántak, amelyben ünnepi — tehát hosi­szabb ideig tartó — miséket is tartanak, amely­ben állandósítani akarják az orgonahangver­senyeket S amelynek drága falfestményei a hidegben tőnkre mennek. Nincsenek tehát sem kifogásainlc, se aggá­lyaink, ha a kérdést előkészítik, ha foglalkoz­nak vele. Csak arról a tervről vettünk tudo­mást mély aggodalommal, hogy még az idén meg kell csináltatni ezt a fűtőberendezést Csak az a gondolat késztetett megállasra. hogy az egyik városatya átnézi a költségvetést, rá fog mutatni olyan tételekre, amelyek elvon­natók mostani rendeltetésüktől és rezerválha­tők afűlőlwrendezésre. Csak az a diplomatikus polgármesteri nyilatkozat késztet megszóla­lásra, amely szerint a városi adminisztráció feje örömmel értesült a fölmerült tervről, ah­hoz készséggel hozzájárul, ha az Indítványozó megjelöli a költségvetés megtakarítható s fü­tő!;erendezésre felhasználható összegeit. Mai témánk legkevésbé alkalmas arra% hogy vele kapcsolatosan tegyük bírálat tárgyává a polgármesternek egyes kérdésekben követett magatartását és taktikáját. Azonkívül mé^ min­dig remftjük, hogy a gondolat- és szólássza­badság története nem ért véget a világhábo­rúval s hogy az emberiségnek egyik legna­gyobb hagyományát, amely legalább is Sokra­tes óta öröklődik nemzedékről nemzedékre, megprzik és átörókilik utódainkra, ha mások nem, a — polgármesterek. De a szabad gon­dolat őrei legyenek megőrzői és álörökilöi a aondolat lendülnének, a szó világosságának, erkölcsi, vallási és esztétikai kérdésekben min­den diplomatizálástól mentes egyenességének is. A polgármesteri nyilatkozatbői egészen mást lehet kiolvasni, mint smit a szavak lát­szatra mondanak. Az időhöz és tárgyhoz méltó polgármesteri megnyilatkozás az lett volna, ha Somogyi Szilveszter nyíltan kimondta vol­na, amit a szavak mögött elbujtatott Az lett volna, ha kijelentette volna, hogy ő vallásos ember, egyházának hű fia, legfőbb gondjai között szerepel a fogadalmi templom további külső és belső csinosítása, de a reménytelen küzkődéseknek és mérhetetlen nyomoroknak ezeket a gyászos esztendeik alkalmatlanoknak tartja arra, hogy hatvanezer pengőt el köl­tessen a várossal templomi fűtőberendezésre. Ismételjük: nem vits és agitáció ezeknek' a soroknak a cllja. El kell végesnünk egy mun­kát, amelyet senkise vállalt Az istenfélő em­ber mély aggodalmával és nyílt tintoríthstat­lanságával kell elvégeznünk. Mondjanak le a fogadalmi temptomi fűtőberendezés haladék­m Man megcslnáItatásának tervéről. Mindenki mondjon le róla. Nem azért, mert ez a város a tőnk szélén álL Azért se, mert kilenc mil­liós költségvetéséből alig jut másra, mint tjsst­viselői fizetésekre, egyetemi amortizációra, ta­nyai vasúti deficitre, átvállalt állsmi költsé­gekre és kegyúri kiadásokra. Hanem azért, mert a viz a kapu előtt s ha Isten meg nem őrzi, ki őrzi meg a Somogyitelepet? Mert ha van még egy garas, ami fölött rend el tűzhe­tünk, azt adjuk a nélkülözőknek, tartalékoljuk a vizeslakások ellen, hiszen hány dohos szo­bában állnak az ágyak heteken át vízben, fordítsuk a kereskedelem és ipar segítésére, enyhítsünk vele tisztviselői egzisztenciák kény­szerű lebontásán, vegyünk érte tejet ványadt testű, mohó vágyu, szegény munkásgyerekek­nek* gyógyítsuk, foltozgassuk ennek a fá­radt társadalomnak lázas testét ennek a szá­radó vérkeríngésft városnak ezernyi fejlődési zavarát és egyre zavartabb vérkeringési! szo­ciális életét A magyar pénzügyi helyzet a Népszövetség előtt Szakértül küldenek ld a transzfermoratórium ügyében 24-én összeütnek a danol szakértük (Budapesti laefósffink telefon Jelentbe.) Genfből jelentik? A Népszövetség Tanácsa pénteken tárgyalta a pénzügyi bizoftságnsk Ausztria, Magyarország, Görögország és Bul­gária pénzügyi helyzetéről szóló jelentjét. A tanács a pénzügyi bizottság jelentéseit simán elfogadta. A pénzügyi bizottsSg jelentésének beterjesz­tésénél Magyarországgal kapcsolatban az elő­adó megjegyezte, hogy a magyar külkereskedelem nagymér­tékben csikként M ujabb SUllhalte egyezmény tk megkötése válik szúk. ­ségessé­A tanács a jelentés elfogadásánál ama re­ményének adott kifejezést, hogy Magyarország helyreállítja költségvetésének egyensúlyát, a tanács felhatalmazta a pénzügyi bizottságot, hogy a tanács elnökével ét előadójával együtt tegyen javaslatot szakértük kinevezése dolgában. A szakértőknek' az lenne a dolguk, hogy a transzfermoratórium alá esi kölcsönök rendezése tekintetében tegyenk javaslatot, fel­téve, ha ezt Magyarország kivánja. A Népszövetség és a négy európai nagy­hatalom dunai szakértül 'április H^én ülnek össze Luganában, hogy folytassák a dunai probléma tanulmányozását Remélik, hogy addigra Genfben kialakulnak a alapelvek, amelyek alapján megkezdhetik a probléma gyakorlati kidolgozását Francia pénzügyi körökben nagy nyugtalan­ságot keltett, hogy tübb dunai Állam moratóriumot készül kihirdetni. lfi£ „Az Inflációt sikerült elkerülni , ­mondotta expozéfában Korányi pénzügyminiszter, aki „meg mn győződve, hogy a Javulás bekövetkezik" „A 122 ezres ílszíviselőléíszámoí nem bírja el az ország* Budapest, április 15. A képviselőház pénteki ülé­sén báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter be­nyújtotta a költségvetést 1 — Erre a költségvetésre rányomta bélyegéi « rendkívüli helyzet _ mondotta beszédében. Az ország gazdasági helyzetének sulvos nehézsége az ingótöke hiáwja. \ belső tökének igen jelentékeny része a világháború következtében elveszett Ilaclikölcseiiikötvéngekben 4 milliárd pen­gő, záloglevelekben másfélmilliárd pengő, betétekben J.iOO.OOO pengő pusztult el. A nemzeti vagyont 25 milliárdra becsülték és ebből az ingótöke pusztulása következtében 7 mil­liárd pengő elveszett és mert L Jső töke nem volt, külföldi tűkéhez kellett folyamodni. — Áttekintést kiván nyújtani az ország ságai növekedésének a folyamatáról. Az össaea bekebelezett teher 1700 millió pengő. A városok adósságterhe igé ben min*, össze 34 millió pengőt tett ki, igS2-ben pedig 323 millió pengőre emelkedett. Magyarország külföldi adóssága kerekszámban * milliárdot tesz ki. Meg kell állapítani, hogy a nemzeti jővede'etm alig éri el a * és félmilliárd pengőt. A pénzügyminiszter ezután a kamatproblémóiói beszélt. A külfölddel szemben viselendő tamat­terhek rendkivül magasak. Amig az a kérdés kili-

Next

/
Oldalképek
Tartalom