Délmagyarország, 1932. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-13 / 60. szám

MUHMt m *m _ politikájánsk általános irányt volt, az Franciaország politikája. Bri«n4 ennek az sgységpoütikírtk szolgálatában sohasem Javasolta a katonaJ fWBB Tardieu. A bestéd után megindult a hatalmas passy-i temető felé. As uceákon horzá I vetőlegesen elvonulását hrpír P< jfkaiauii'an •w'^wm j-• r » - "— garanciák elejtését. Bi*lon«lq mindenekelőtt! — » má«fé millió embe nézte ^é^g a menet Uj idegenforgalmi orogram Szeged számára Árkádok. orgona. Mátyás-templom, a Tisza, a vár, a muzeum és a Boszorkány-szigst fk Délmagyarortzág munkatársától.) Át az ékelő, amelyet sz OMKfc indított legutóbb az ország idegenforgalmának fellendítésé érdekében, valószínűleg Szegeden is aktuálissá teszi sz idegenforgalmi problémát, amelyről Igen sokat beszéltek már ebben a városbsn, da amelyért sok eddig még nem történt Dr. Ba'kángi Kálmán, az OMKE egyik vezetője, részletesen tájékoztatta a tervről • Táros bstóságát A terv lényege az, hogy a vasút minden vonalára egry-eag hitig érvényét tsa. W/egyet ad a Magyarországra ellátogató kátfóU dieknek. Ezt a srsbadjegyet mindenki megkapja, ald legalább egghetrt tölt Magyarországon. A külföldiek kirándulásának programtervezeteit r,;ost dolgozzák ki és ebben a programban Szegea fi szerepet. Balkányi Kálmán arra kérte a város hatóságát, bogy a kfilfóldi látogatók számára dolgozzon ki *gy tetjct napot betóltó szegedi programot, hogy azt beilleszthessék az Idegenforgalmi programba. A polgármester dr. Pátfy József polgármesterhelyettest, a szegedi Idegenforgalmi bizottság elnökét kérte föl, hogy válaszoljon Balkányi levelére.. A polgármesterhelyettes most dolgozik a válaszon, de lehetséges, hogy összehívja az idegenforgalmi bizottságot, mert a programot, igen komolynak tartja. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban — mondotta érdeklődésünkre dr. Pátfy József —, fogtelkoznunk kell végre azzal, hogy gft utn itt Szegeden, and érdekeltség lehet a: idegenek eltftt, ami vonzóvá leheti a vlrost Annyi bizonyos, begy Ssaged nevezetességeit eddig nem aknáztuk H, sőt valósággal eldugtuk a kíváncsi tekintetek elől Pedig, ha körülnézünk, sok mindent találhatunk Nem beszélve arról, hogy érdekes látnivalót nyújtanak az uj létesítmények, az árkádos Temptam-tér, a fogadalmi templom, a klinikák, a templom hatalmas orgonája, de vart Szegeden még más megnézni és megismerni való is. Itt van páldáol az alsóvárosi Mátyás-templom a maga ré|í, mátyáskoraSeii műkincseivel, köztük Mátyás palástjával. Sokkal kevésbé érdekes és értékes dolgokat használ ki a külföld az Idegenforgalom fokozására, igen jó eredménnyel- Van azután nekünk még egy nagyon érdekes nevezetességünk, a Boszorkány sziget. Ebből valóságos attrakciót lehetne csinálni, hiszen olyan misztikus emlékek fűződnek hozzá, mint skárhány külföldi lovag, várbos..» Beszélgetés közbea U ls alakult • boszorkányszigeti probléma megoldásának tervvázlata. A félszigeten miniatűr muzeumot lehetne építeni igen kávás költséggel Ebben helyezné el a város a hajdani boszorkánypórók emlékeit, az eredeti okmányokat, az itálatekel, a királyt dekrétumokat, a kinzószsrszámokat, a boszorkányégetésre vonatkozó képeket rajzokat, metszeteket A boszorkánypörök történetét rövid, irodalmi értékű ismertetésekben kellene feldolgoz' látni és ezeket a több nyelvre lefordítandó fűzet*, ket árusíthatnák a látogató idegenek között. A szigeten építeni kellene egy vendégfogadót husi halászcsárda-félét is. Igy a sziget igen érdekes kirándulóhellvé változna, ahová motorcsónakokkal szállíthatnák a látogatókat A Tiszát it nagyszerűen *f lehetne használni idegenforgalmi célokra. Ehhez természetesen modern strandfürdő kellene elsősorban, da kellenének rendszeres motorcsónak, vagy propeller-járatok. Idegenforgalmi' szempontból .föltétlenül érdekességet jelent « szegedi vár stefántai maradványa. A várhoz sok régi, történelmi emlék fűződik. A török időknek még mindig vannak érdekes emlékei Szegeden. Kéhány furcsa formájú ház, néhány öreg udvar. A legtöbbnek a létezéséről már a szegediek zém tudnak. J . y — Nagyon fontos lenne még sz h — mondotta a polgármesterhelyettes —, hogy a látogató Idegenek tökéletes nyelvtudással rendelkező vezetőket találjanak, akik élvezetesen elmagyarázhatják a megmutatott dolgokat, Ismertethetik i hozzájuk fürődő történeteket Igen értéket attrakció a -zegedt muzeum, c Ynfiucnxanát' D&PMQl .a. V <//'<; />>t< . / />,tiiUiL' »</< </ ahol Mára vüá|htrft üt eriifcwl j atrtat valdj nyelt drük. Szóval lt*» Itt Utal és mutáld etág és as idegenek érdekes fpilékaivj Szegedről magukkal Balkányi Kálmán levelére rövidesen elküldi _ Pálfy József a választ és megírja benn* hogy mi as a program, amivel bőségesse kittlUw&r a külföldi kirándulók a Szegeden töltendő napot — A legfontosabb az, hogy « szegedi tzétló* ' vendéglők ne riasszák el áraikkal a vendégeket fejezte be » polgármesterhelyettes • beszélgetést —, mari a magas árak karesstülhnihrfaMk mfa* den számítást és meghlusithatnak i forgalmi tervezgetést Pedig azon i bogy az ittjáró idegenek kellemesen érezzék me>< gukát Szegeden, ne bosszankodjanak, amikor flze>{ tétre kerüt a sor. A propaganda munkájának nagy-! részét maguk a külföldiek végzik majd al tzét-i viszik a Szegeden eltölthető W« kaUemasségének' a hírét Ha egyszer azután hirbe Jón Szeget mint érdekes kirándulóhely, ahol vaedék érdekes! látnivalók és van szórskozást lehetőség, C többi megy magától... A* Idő •'••. . v. A Szegedi Meteorológia Ot>ezervelórtnm idézés. I ia:a a Délvidékre: További éjjeli fagy, fokozottabb enyhülés. Valószínű kisebb havazások, később esők még lehetségesek As Időiírás enyhére for-j dúlása hétfőre várhstó. A Meteorológiai intézet jetentt e*ie tO 'órakort Várható Időjárás: Lényegesebb hőmérsékletváltozásra nincs kilátás, élénkebb nyugati légáramlás, változó felhőzet és a Délvidéken a havadéi csökkenése va'öszlhü. IÍADÚ i - • + ZÚOaJtOYST. alAWiT, CZCSTJET n«Ti aaa&oiauL TdtH ÍRÍSHOZ TIINMIT, ÓNIWAT MSOMÁYRR CLA^ASXA ZTROEAN MA O V J A V | TÓ M V n % IV Vízkor, viz után.. hrta Móri Ferenc. . SS79 márdus 12-én vatta el a viz a vgnc*t s olyan laMen takarodott kl belőle, hogy csak májusban lehetett megtartani as első esküvőt a belvárosi Amúgy a kedv meglett volna a házasságkötésre a fiatalságban mindkét nemen Például húsvét hétfőjén a reáliskolában, a mostani központi egyetemen, ahol kilencszáz hajléktalan volt eltemetve, olyan locsolkodást vittek véghez, hogy akik arra csónakáztak haza a templomból megbotránkoztak a viháncolás©*. Perate kötnrnyü volt vízhez jutni, mert csak az ablakon kellett kihajolni é« megmeríteni a kalapot. As, bogy apró hallal is teleszaladt, nem volt baj, mert a fehérnépek szeretik e csiklandózást De hát a házassághoz nem elég a csiklandós fehérnép, Muzsikaszó is kell hozzá, bútor is. kelengye is, — bár hiszen mindezek nélkül is lehet esküvőt tartani, ha muszáj. Vőlegény nélkül már nthezabb. Soha itt olyan becsülete nem volt a legepvuek, mint akkoriban. Nyolc-tíz lány Í6 udvarolt egynek, aki sokszor maga se tudta a iám-, bor, miért. Volt például a belvárosban egv fiatal ur, akinek talán a tulajdon édesanyja se mond'a soha, hogy >szép a baba, szép, szép, szép-. Mégis ennek udvarolt a legtöbb lány. noha már elgvürüzött menyasszonya is volt neki. Egyszer őszazekülőnbőztek a jegyesek s a leány akkor vágta a vőlegénye fejéhez a magyarázatot: — Art hiszi, wrtna olyan lány Szegeden, ald szóba állna ilyen máléval, ha nem maga volna hat uérában az egyetlen házasulandó ember, akinek a házából nem vitte el a viz a mángorlót! • Az alsóvárosi templom c-ak a viz negyedik hó-' napjában vált használhatóvá, azonban a barátok kifogtak a vizén. Két franciskánus kilelepedett a. pályaudvarra, bekvártélvozták magukat egy vagonba s ott gyóntattak, eskettek, kereszteltek Ott történt meg Anton Bierhuber frankfurti borbélysegéd esküvője is Gyömbér Píros alsóvárosi hajadon leányzóval - s em egjetkn könyöradomán:', amely nem szerepel s«< emifél a hivatalos kimutatásban. (Még abban s • el o! nem publikált kéziratban sem, amélyet a Somogyi-könyvtárban őrzünk a szeretetadománvokról Gondolom, néhal Gerentsér Láírtó főpénztáros kezeiriu) Azt hi^em, ma as egész maradék országot elnvélhetné s váratlanul visszatérő harmadkori tenger és a kakas se kukoréboln* utánunk az ót világrészben. Akkor olyan nagy volt a részvét Szeged iránt az egész világon, hogy azt mai ember el se tudja képzelni s annak mindenki ugy adott kifejezést, ahogy tudott. Egy párisi bankárnak volt egy. betanított .papagálya, amely a lépcsőház karfáján ült, persellyel a nyakában és ha látogató állított be a házhoz,.mindjárt rárikoltott: >Szeged 1 nlt Ez a papagály nyolcezer forintot rikácsolt össze Szegednek. Pesten valami kényes pőrben a bíró zárt tárgvalá*t akart elrendelni, de as egyik védőnek jobb eszméje támadt. — Ne ugy csináljuk azt, kérem. Nag>on fs nvilt legven a tárgyalás, de szedjünk belépti dijat Szeged. ja', ára? Lelkes amerikai apák újszülött gyermekeiket Sef. t«, vagy Jeremiás helyett Szege d-re kereszteltették és egy varsói btzáros S z e g e d-subickot hozott forgalomba, ezzel a devízcel: Szebb lesz, mint volt. (T. I. a csizma.) Hát Szegednek ilyen lelkes barátai közé t3rtozott Anton Bierbuber nevü iparoskeblü honfitárs is Frankfurtban. Kondoleáló levelet irt a szegedi polgármesternek s bejelentette neki, hogv ő mást nem%tehet a yáwért de art az egyet megteszi, hogy innen visz feleséget. Mire az orgonabugák hegye kinyílt a vizek feleit akkorra meg is érkezett s mivel az alsóvárost érte. legközelebb az állomáshoz, onnan vitte magának házastársul a franciskámi'-ok vagonjából Gyömbér Pirost. Higyjük. hogy a magvar Isten áldása volt a frigyen s Gyömbér Piros unokái most a gprnián fajtisztaság leglelkesebb harcosai Frankfurtban • Hát az istenadta nép mit csinált addig, mig a városban a viz volt az ur? Azt amit máskor: káromkodott és figurázott. Tisza Lajos, a rekonstruktor egyszer Deszkrs akart áfovagotni Gerliczy báróékhez, da a Tiszánál aekáig kellett várnia a bajóhldra, amit e nagy. hajóforgalom miatt sokszor szét ksUett nyitni.' (A mende-monda ki ls találta később, bofir aa adta1 neki az ötletet az állandó vashldbos. A*, bog* ne kelljen neki sokáig várakozni.) Hát ahogy ott álldogál egyszer megszólítja öreg magyar, aki szintén ahidat les te, hogy átjuthasson az ujszegedi baraklakásokba — Osztán hs áttetszik mőnnl, jó lönne ám egy kícsjt ügyelni a szőgénységre is. A nagy nr hallatlanná tette a barátságos lobelmet, Nem nsgyon kedvelte a profanám vulyus-t. De a magyar qem hagyta magát megint megszólalt. ^ — Mert soknémü héiánvossága van ám a azögedi nemzetnek: A divWor kezdett arrafelé fordulni Erre aztán a mag: ar is előhozakodott a konkrétumokkal. — Nincs azokban az Istenverte barakolibaa semmi se. csak féróg. Tőszőm azt, nem lévén dohányunk se... í — Nincs dohányuk? — szólalt meg Tisía. — Nincs ám. Se borunk. — No majd lesz. — Dohány is? — Dohán.v U, — Bor is? — Bor is. — Az ám, de asszon;*' sincs ölig Erre aztán a rekonstruktor visszafelé fordította a lova fejét és arnap nem ment át a Tiszán Már azt még *e vállalhatta, hogy asszonnyal is ő szolgálion a nemzetnek. • Novemberre amrira előrehaladt a rekoatrukclő. hogv- a polgárság már akkttf" visszakívánta a Nsgj kikindára menekült adóhivatalt. Art hiszem, annál jobban már nem támadhat föl egy vfro». ortot mikor erővel adót akar fizetni Ugyan az is lehet azóta már meg is bánts, hoc ennyire föltámadt