Délmagyarország, 1932. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-09 / 56. szám

S99 Szerda, 1932 március 9 Ara lO fillér VIII. évíolyam, 55. szám CLOFI^ETesi Havonta helyben 3.lO vidéken «« Budapesten 3-00, kUIfOldOn 8*40 prn ifl. - Eqye* »Ara Alfa hAtUtts* nap 1«, vmAr- é» Ünnepnap 24 HU. Hlr­deiéaek felvitele tarifa «ertnl. Megje­leni K héttő ktvítetével naponta ronet SZEOEO. Seeruesztoség: Somogyi Uoca •a.Lem. Telefon: 23-33.^Kladúhlvatál, faHeaönltOnyvlAT «S feqylroda t Aradi 1 tscca S. Telefon : 13-00. ^ Nyomda * Lew linót ucca 19. Telefon t 2S-34. T&vlratl é* levélcím - Délmnnyaronzáq lieqed A deficitek városa Amerre nézünk, deficit, amihez hozzányú­lunk, deficit. Amibe belekezdünk, amit foly­tatunk, deficit. A városi zárszámadások szo­taorn kéjjel nyújtanak a város háztartásának * még ezt a szomorú képet is gyászkeretbe teszi az élet Nem vagyunk olyan elfogultak és olyan botorok, hogy mindezért a személy felelős­Rég megállapítását kívánjuk, de nem vagyunk, taert nem lehetünk olyan lojálisak sem, hogy a személyes felelősséget teljesen kizárjuk. Van­nak tételek, ahol a személyes felelősségnek Bem mi szerepe nincs, de vannak", ahol csak • személyes felelősség jutott szerephez. A bölcs dolog mindenesetre az lenne, ha megkülönböztetnék azokat az okokat, me­lyeket az egyéni cselekvések és mulasztások teremtettek meg azoktól, melyek elháríthatat­lan erővel törtek. reánk, mert akkor nyomban tudnánk azt, hogy a segítség munkáját hol kell kezdenünk. Szeged sem lehet boldog sziget abban az országban, melyet a különböző válságok kü­lönböző fázisai egyiptomi csapásokként láto­gatnak meg. Szegeden sem lehet huszonöt­pengős a buza, amikor másutt tizenhárom, Szegeden sem lehet hatvanfilléres a bor ára, amikor másutt 10—12 fillér s Szegeden sem ¡vetheti fel a jólét a kereskedőt és az iparost, amikor az egész országban maga a termelés is elérkezett a végső katasztrófa állomása elé. De mindebből nem következik az, hogy Sze­ged város polgársága ötszázezer pengő kész­pénzt kössön le például a zálogház céljára, hogy ott husz, vagy ti ennyolc százalékot fizet lessenek a megszorult szegénységgel. Nem kö­vetkezik az sem, hogy a város naponkint adó­bevételeiből ezer pengőt fizessen a kisvasút építési költségeinek fedezetéhez. Az sem a gazdasági válságból folyik, hogy a helytelen tarifa s a nem kellő kereskedői érzékkel meg­állapított fürdőhasználati dijak egyik okozó­jává válnak az autóbusziuem és a gőzfürdő csökkenő bevételeinek. S itt van még a leg­sötétebb emlék és legijesztőbb árnyék: a há­zikezeléses színház deficitje, amelyik az utolsó csonka évben is száznegyvenezer pengőd túl­költekezést mutat Ez a színházi kedvtelés, fez a szinházi dilettantizmus, ez a szegedi Lilla­füred nem kónyvelhelő el a világválság te­herlapján. S amit talán e!Őször kellett volna mégis •műteni, itt állnak a városi haszonbérlők a maguk elüszkősödött problémájukkal. Azt a rendszert, amelyik részben az elégedetlensé­gét, részben a hátralékokat ennyire felduz­zasztottá, se fentartani. se továbbfolytatni eligha lehet. Ez a probléma gyökeres meg­oldást sürget. A kormánv a napokban rende­letet bocsátott ki, melv a haszonbérleti összegek újból való megállapítására vonatko. 2ik. A városnak nem lehet az az érdeke, hogy haszonbérlői ezreivel perbe szálljon. Minden hasonló tömegmozgalom csak veszélyeztethet fté a városnak remélt bevételeit. Tekintet nél­kül arra, hogy a város haszonbérlői remélhet­lek-e kedvező döntést, az uj szabályozás kér­désének puszta felvetése már csökkentené a haszonbérlőknek amúgy is elnyűtt fizetési készségét. Nincs annak semmi értelme, hpgy 8 város zárszámadása, mint üstökös csáváját, hurcolja maga után ezeket az egyre dagadó és fc!?yre emelkedő hátrafékokat. Ezt a helyzetet fcam lehet fentartani csak azért, mert a prob­léma megofdása kemény elhatározást és ke­mény munkát igényel. Talán Jobb Is lesz ennek az ügycsoportnak végzését a tiszti ügyészségre bízni, mert remélhető, hogy az egySni kezdeményezés s a felelősségtől nem irtózó munkavállalás nagyobb szerephez jut majd az uj" ügyosztályban. . S meg kell mondanunk azt fs, hogy az adó. bevételek terén mutatkozó deficit sem ment teljesen az egyéni elhatározásoktól s a mai várospolitika teljesen nem hárítja el magá­tól a felelősséget ezért a deficitért sem. A keresetnek, a jövedelmeknek lecsőkkenése s az értékek devalválódása okai elsősorban an­nak, hogy a város adóbevételei mélyen az előirányzat mögött maradnak, de a változott viszonyokhoz képest a közteherviselés rend­szerének is változnia kellene. Nem lehet to­vább fentartani azokat az adókat melyek egyre csökkenő bevételek mellett a gazda­sági válság hatásának fokozására alkalma­sak csupán s nem lehet fentartani a közte­herviselésnek azt a rendszerét* amelyik nem jutalmazza, de bünteti a munkát s a terme­lést At kellene alakitan!, át kellene szervezni a város háztartását szellemében* rendszeré­ben és irányában egyaránt. A kiadásokat a bevételekhez kell méretezni s a bevételeket a mai idők keresetéhez, jövedelméhez és va­gyoni viszonyaihoz. At egyre növekvő defi­ci'ek súlya alatt össze fog roppanni a város és össze fog roskadni a polgárság, amint egy­szer ezek a deficitek a papirrubrikákból ki­lépnek. Már pedig minden deficitet csak ideig-óráig lehet papirbőrtőnben, a rubrikák bilincsei kőzött tartani. A japán főparancsnok ujabb ultimátumot intézett a kínaiakhoz, hogy további öt mérfölddé! vonuljanak vissza (Budapesti tudósítón* telefonf jfentés«.) Sanghaj­ból jelentik: Tegnap délután rövid harook foly­tak Líuho közelében az itt előretolt kínai é* japán csapatok között, egyébként a helyzet setnfeniben sem változott Mindkét fél kiépíti' állásait és •'/ erősítéseket von óssze. Sanghajban az • hir terjedt el, hogy Csang­Kai-Csek megszakítja kapcsolatát a nankingi kor­mánnyal. Japán forrásból származó közlések sze­rint 'nagy kínai csapatszállitások vannak folyamat­ban a Jangcse északi területéről. Japán vezérkari oldalról azt gyanítják, hogy a kiróni főparancs­nok nagyarányú ellentámadásra készüt. Egy kinai csapat elindult I.iuho felé, amiből az ellenoffenzíva irányára következtetnek. A ki­naias állandóan lövik a japán előőrsöket. Sangliaiból jelentik: A hadszintéren a helvzet ismét kiéleződöd. Sfrohavn tábornok, Japán' fő­parancsnok uj»bl> ulfimjrutnol fnligBil a fctnal c«ap»tok főp?r3Jjesno" * tóhoz, amelyben azt kö­veteli, hogy • kínaiak Ujabb ftt mérfölddel ftt­íWiIJaTVsft v|s?z». Erre azért van Szűkség, mert az utóbbi napo'vbau nagy fcfnaf csapva ksevonásofc történtet. Moszkvából Jefentik: Szombat óta az <*rosz lap©* magatartása, nyilván felsőbb utasításra, megválto­rott Japánnal szemben1. Az Izvesztia folytatásokban leleplezéseket közöl a japánok keletázsiai szán­dékairól, állítólagos fnlékiratokat hoz nyilvános­ságra a lap, amelyek a tokiói külügyminisztérium­ból származnak és amelyekből a szovjetsajtó vé­leménye szerint fciderii!, hogy a japánok nem elégszenek meg Mandzsúria birtolcával, hiiem ezen­felül egész orosz tengermelléki tartományt, V,a'liVüS :tokkal együtt, valamint Mongólia keleti tartományait megszállani szándékoznak. Az Izvesz­tia heves hangon tiltakozik & Japán tervek elten és kijelenti, hogy Oroszországrax nincsenek há­borús szándékai, de Oroszország birtokát és föld­jének minden tafpalattnyi részét fegyveres erővet megvédi. Rendkívül érdekes, hogy az Iz vesz ti a cikke íagadja ugyan a japánoknak azt az állítását, hogy az .Amur mentén több, mint háromszázezer főnyi orosz hadsereg van összpontosítva, de azt elismeri, hogy Oroszország keletszibériai haderejét az utóbbi hetekben megerősítették. Jt Slill&alie kérdése a 33-as bizottság elöli Teleszky teliUnö beszéde a tisztviselői illetményekről és a kapitaliszlikus gazdasági rendszerről — „Egy évig fennt kell íaríani az eddigi különleges adóintézkedésekel/Z pénzügy­miniszter a 810 milliós költségvetésről Buc'apest, március 8. A harmincháromas bizott­ság keddi ülésén napirend előtt FésrJ József szó­lalt fel. — Mivel az országgyűlést elnapolták — mon­dotta Vészi —, talán szabad ezt «j országos bizott­ságot, már összetételénél fogva is hivatottnak tekin­teni arra, hogy hangot adjon annak • fájdalmas részvétnek, amely a magyar törvényhozás kél házá­nak tagjait Arjslid Briandnak, a nagy francia állá n férfiúnak halála miatt eltölti. Indítványozom, hogy részvétünknek az ülés öt percre való fel­függesztésével a Íjunk kifejezést. A harmincháromas bizottság lapjai állva hall­gatták végig Vészi József beszédét, azután Ugrón Gábor elnök az ülést öt percre felfüggesztette. A baminchárraas bizottság ülésének újbóli meg­nyitása után Kozma Jenő napirend előtt szólalt fel. Szóvátette, hogy a mezőgazdasági részvény­társaság és szövetkezetek rendkívüli hátrányba jut­nak azáltal, ha a december harmincegyedike előtti értékelés szerint kell felvenni a vagyoni státusukat. Erre vonatkozóan a bankoknál már történt intéz­kedés. Kéri a pénzügyminisztert, hogy ez Irány­ban a mezőgazdasági részvénytársaságoknál és szö­vetkezeteknél is intézkedjék. Korányi pénzügyminiszter a költségvetésről tájékoztatta az országos bizott­ságot. Elmondotta, hogy a költségvetést végleg még nem lehetett megállapítani, mert túlságos nagy a várható bevételek és a még mindig tul­nagy kiadások kőzött a differencia. Három számot mondott a miniszter. A várható bevételeket 774 millió pengőben Jelölte meg, mig a még mindig mulalkozó kiadások összege 850 millió pengő. A pénzügyminiszternek a/ a szándéka, hoqv 8Í0 mil­liónál ál'a tfsi meq a nölt^égveiési keretet és hogy itt találkozzanak a bevételek és a kiadások. Teleszky János élesen bírálta az adminisztrációi és az állami

Next

/
Oldalképek
Tartalom