Délmagyarország, 1932. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-30 / 71. szám

Páduai Szent Antal élete és csodái és Jézus u t f péntek, szombat, vasárnap golgotán áprbis 1, \ 3-80, a Korzóban A ssepedi sszin£)<áx márciusi ünnepe Dr. VinMer Elemér levele és egy pár reflexió Dr. Vinktcr Elemér szegedi ügyvéd a következő levert küldte a Délmagyarország szerkesztőségébe: »B. lapjuk nagyszerdai száma az én szerény személyemmel, helyesebben az én politikai szereplésemmé! és ezzel kapcsolatban márciusi — színházi — beszédemmel foglalkozik- A tiszteletreméltó cikkíró több vonatkozásban tévedésben van, ameíy tévedéseket szíves engedelmével helyre, igazítani volnék bátor. Először is: a szegény színházi direktor egészen ártatlan az éh márciusi szereplésemben, ő egy elegáns gesztus." al a délvidéki egyetemi ifjúságnak rendelkezésére bocsátotta ezt a színházi estét, neki a priori sejtelme se voft arról, hogy ti lesz a Defhe és Do. ünnepi szónoka. Inkább az lett volna — részéről — tapintatlanság, ha az ifjaság részéről benevezett szónok személye ellen vétót emel azon a cimen, hogy ez nem ¿évén hive az »általános titkosának, hát március 15-én fejét hamuval behintve, mellét verve zárkózzék be cellájába, s ne merészkedjék a rivalda elé. A fiatalság meg bizonyára rrtétfnt csak nem gondolt a választó-' jog problémái Í a, amikor hozzám fordult, s ¿szintén megvallván, én se gondoltam erre, amikor • kérésnek eleget tettem. Éppen, mert ezt a márciusi ünnepet annyira a napi poiföka hullámzása és a politikai pártok fölött állónak tartom. Miért kell a templomi áhítatba bevinni az acea zaját? Am a cikk agy gondolja, hogy én méltatlan papja vagyok az Ilyen ünnepi áldozatnak, mert a választójog mélyreható refowniát most időszerűnek nem tartom. Hát igen: vallom, hogy « cfl, az ide»: a mentől több embeí1 joga. De én: • mtmkás-polgir vaflottaji és vallom azt is, — és hipokrizis nélkül nem is vallhatok mást, hogy e téren a szélsőséges reform ma a tömegeknek az egyének hibáin, invenuóján és felelősségéi túlnövő okok miatt keletkezett izgalmi állapotába mérgező anyagot vihet bele. Lehet, hogy temperamentum dolga: ám én a nemzet Jövőjére nézve m« va-banqne-játéklnak tartanám ezt a sámsoni oszlopnencetdst- És magasfbkuJázas beteget nem szabad szükség nélkül az operációs asztalra fektetni csak azért, hogy az orvosnak egy művészi — kísérlett — produkcióra alkalma nyíljék. £s március 15... Én hiszem, hogy Jókai, PeWfi ás Vörősmarthy ha egy seanco-ra kőzibénk látogatnak, megkérdeztetvén: az ő abszolút hazafias, •ágakban maguk sem véleményeznének ma gyökeres újításokat e téren. És az én márciusi beszőttem: ma a szabadság programjában hárommillió trianoni rabmagyar szabadsága, az egyenlőségében a iegyőzőttnek a győztessel való egyenlősége és a testvériségében a szeretetnek, s jóságnak és bölcseségnek urafomrajutása mellett tett tanúságot és tört lándsát Mi kfretm való ebben és vájjon mindez mindenné* nem előbbre való? És mindezután vagy mind emellett ónként és kockázat nélkül megvalósul az is, ami nekünk nem eszköz, de cél: a minél több embernek minél több jogi s minél több embernek minél több jóléte. Teljes tisztelettel: Dr. finkfcr Elemér • Közzétettük, ime, teljes terjedelmében az ügyvéd •ur levelét, el kell azonban végeznünk azt a kötelességünket, hogy az abban elmondottakkal szemben a magunk álláspontjának is hangot adjunk. Mi •ugy gondoljuk, a választójog kérdése sokkal hamarabb lesz kormányprogram, mint ahogy azt az ügyvéd ur hiszi, s ugy gondoljuk, hogy akkor az ügyvéd ur sem azzal a vállveregető leereszkedéssel fog beszélni az »általános titkos«-ról, mint ahogy most teszi. Az ügyvéd ur védelmébe veszi a színigazgatót s ee a védelem, el kell ismernünk, sikeres. Hogy a délvidéki alakulatok a délvidékről jött ügyvéd arra bízzák a március tizenötö•dlki ünnepi beszéd elmondását, a jogkiterjesztés elleni hivatalos szónokra a jogkiterjesztés megünneplését, abba a színigazgatónak valóban kevés beleszólása lehet. De ha már az ügyvéd ur a délvidékről jött, mégis csak meg kell kérdeznünk, tudja-e azt, hogy a jugoszláviai »rabmagvamktól. az ügyvéd ur közgyűlési beszéde után vették el a titkos választójogot? Tudjuk azt, hogy a belgrádi diktatúra számára nem az ügyvéd nr szállította az argumentumokat, de szabad.e Magyarországon harcolni a titkos választójog ftlen, Mi ebben « harcban erkölcsi fedezetet s a fog. fosztás elkövetésére ösztönzési találhatnak * »raft. magyarok* m<u uraif Mi fontosabb, az-e, hogy az elszakított magyarság titkosan gyakorolhassa sza vazati jog t, hogy az elszakított magyarságnak legyen politikai joga, vagy az, hogy itthon a nyílt választás rendszerének fenntartása tegye kényelmessebbé az uralmat? Megígérjük, hogy nem fogjuk többet zavarni még utólagos refíe^ksziókkal sem az ügyvéd ur márciusi beszédeit, ha az ügyvéd ur sem fog hivatkozni a magyar máfcius hőseire. Tudja-e azt az ügyvéd ur, hogy Petőfi Sándor általános választójog tiarco* hive volt? Ha nem tudná, szíves figyelmébe ajánljuk a MOrlia» Ti^enötödike.nek 1848 március 27..én megjelent számát Tudja-e az ügyvéd ur, hogy még Jókai Mór is esak az életkor és állandó lakás cenzusát ismerte el? Ismeri-« az ügyvéd ur Kossuth Lajosnak azt a beszédét, amit 1848 február 18.-án mondott el s amiben a kővetkezőket mondotta a választójog reformját követelve: »a legfőbb veszfly a proletáriátus tömegé, nek elmellőzésében fekszik; oly vészes az, mely meg fogja rázkódtatni * oHágott Hogy meri az ügyvéd ar a maga történelmi aclattat nem támogatott Jegszubjektivebb vélekedését általános igazságként feltüntetve azt állítani, hogy ma Petőfi Sándor sem »véleményein«« a választójog terén »gyökeres újításokat.« Petőfi Sándor kénytelen ezt eltűrni, legközelebb r-ajd a Hab*. burg.legitifnisták fognak "ráhivátkózni S azt fog-, ják — éppen olyán joggal, miflt az ügyvéd ur, — állítani, hogy Pőtőfi Sándor csak a szabadságharc idején követelte a királyság intézményének a köz., ismert »gyökeres újítással« való megszüntetését; Hol ia i Petőfinek egyetlen szava, egyetlen mon, rtata, egyetlen leirt betüie, ami aiaoot. adna ehher a _ tőrlénetemhamiiitdshoz. A köztünk lévő különbség okát féltárja levelééi ben az ügyvéd ur, amikor azt írja, hogy Petőfi' lelkét spiritiszta seance.on kellene megszólaltatni, Nekünk Petőfi Sándor »őrök utitárSunk«, thi min,j dig ha'ljuk szavát s Petőfi lelke velünk van AlltmJ dóan, — de az idei márciusi szónokok csak afc»; kor találkoznak Petőfi lelkével, ha egy spiritiszta; médium' közvetíti ezt a találkozást. S még ez sémíj lenne nagy baj, a szerencsétlenség az, hogy rzekén a találkozásokon csaló kókler, vagy hacug mé-j dium rjkáesol csak a szellemek nevében. S mégí a legpathetikusabb idei márciusi szónokok is bél«.: eshetnek a csalfa tévedésbe: azt hiszik, hogy a megidézett szellem szent szava szól hozzájuk, p*- / dig csak a szélhámos médium suttogását hallják. és iparosaihoz A Délmagyarország állandóan és lelkesen telkarolja a szegedi Kereskedelem és ipar támogató* ( sánalc és fejlesztésének minden Ügyét éá mozgalmát• Szegedi kereskedő és iparos állandóan támogassa a 'Délmagyarországot. Hirdessen benne ém fizesse elő. Kétévi fegyházra Ítélték a sikkasztó forgalmi adóellenőrt, aki a szegényeknek „elengedte" a* adótartozást M Délmagyarorttág munkatársától.) Mintegy két hónappal ezelőtt nagyszabású sikkasztásokat és hamisításokat leplezett le a szegedi pénzügyigazgatóság • vásárhelyi forgalmi adóhivatalnál- A rovancsolás során megállapították, hogy Csernyák Pál forgalmi adóellenőr éveken keresztül megkárosította a kincstárt kisebb-nagyobb összegekkel és hogy sikkasztásait leplezze, a nyugta, füzeteket és a befizetési lapokat is meghamisította. Csernyák Pál több tételben mintegy 1600 pengőt sikkasztott ti olymódon, hogy • felektől átvett ősszegeket vagy nem nyugtatta, vagy pedig kisebb összeget számolt el, mint amennyit felvett Később érdekesebb dolgok is kiderültek a vizsgálat során. Megállapították, hogy az ellenőr rengeteg embernek eltfiffedte « forgabmradóját és a kőnyvekben agy tüntette fel a dolgot, mintha valamennyien kifizették volna adóikat A vizsgálatnak 602 esetet sikerült kiderítenie, de valószínűleg sokkal több »yen »adóelengedést történt, ezeket azonban oem sikerült tisztázni Csernyák Pált a pénzűgyigazgatőság feljelentésére letartóztatták. Kedden vonta felelősségre • szegedi törvényszék Cőm<5rf/.tanácsa. Szuronyos fegyőr vezette á tárgyalótereibe a vádlottat, aki kihallgatása során előadta, hogy a mult évben létszámapasztás folytán elbocsájtották állásából és az eibocsájtást követő vizsgálat során fedezték tel a sikkasztásokat Előadta, hogy mindössze 70sik. kasztásbót volt haszna, körülbelül 1600 pengő. 692 esetben elengedte a forgatmiadó megfizetését a hozzája fordulóknak, illetve agy tűntette fel a dolgot, mintha ezek a tételek befolytak volna. Kijelentette, hogy adóelengedésekből haszna nem volt, mert sajnálta az adózókat, akik különben is azt ígérték, hogy Majd megfizetik «z összegeket A bíróság elmeszakértőket is meghallgatott. A Szakértők előadták, hogy Csernyák Pál csökkent btyzámuhalóságu A biróság bűnösnek mondotta ki] a vádlottat kétrendbeli folytatólagosan elkövetett hivatali sikkasztás bűntettében, valamint 692 rendű beü közokirathamisitás bűntettében és ezért két esztendei fegyházra itélte. A biróság enyhitő körül«: ménynek vette a vádlott részletes és töredelme«! vallomását, esőkkent beszámithatőságát, súlyosbító; körfliménvként mérlegelte a bűncselekmények halmazatát és azt, hogy a vádlott a cselekmények elkövetésénél nagyfokú bűnözési hajlamot árnlt ei Az ítélet jogerői. Állami zálogház—Pécseit (A Délmagyarország munkatársától) A pécsi lapok arról adnak hirt. hogy Pécsett rövidesen megnyílik az állami zálogház. Pécsnek tehát ebben is sikerült megelőzni Szegedet holott Szegeden csaknem egy évvel ezelőtt akció indult meg állami zálogház létesítése érdekében. Pásztor József szerkesztő, törvényhatósági bizottsági tag vetette fel az eszmét, hogy miután a városnak nincsen pénz«, lépéseket kall tm\i olyan irányban, hogy a városi zálogház helyébe az állam álMtson fel Szegeden zálogházat. A városi zálogház megszűnése esetén nagyobb összeg szabadulna W, amit a" város egyéb célokra tudna felhasználni. Dr Somogyi Szilveszter polgármester az állami zálogház létesítése érdékébín - bár az ügyet • megfelelő fórumok egyáltalán nem tárgyalták — feliratot Intézett a kormányoz, amelyben Szeged számára állami zálogház felállítását kérte. A feliratra most Szeged megkapta a választ: az állami zálogházai Pécset állítják fel. A pécsi állami zálogház a postakincstár égisze alatt fog működni . / I. JAVITASSA ORAJAT Reich Mór és Fia RT. órás és ékszerész cégnél, KELEMEN UCCA II. Modernül felszerelt nagy precíziós órajavitó műhely Javítások fótállás mellett