Délmagyarország, 1932. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-30 / 71. szám

= s 2000 pesti kiránduló első weekendje Szegeden (A Détmayjar ország munkatársától) Vid.:m, mo­solygós arcok, harsány éljenzés. így gördült be lassan a hatalmas mozdony, maga után vonszolva tizennégy kocsit. Lennt az Indóház-téren, fennt a pályaudvaron, végig a Boldogasszony-sugáruton sokezernyi feketéid tömeg. József Ferenc főherceg lelkesen válaszolt a oolaár mester üdvözlő beszé­dére: — Ugy jöttünk, mint a hasvéti üzenet — mon­dotta —, hirdetni a feltámadást Szeged bizzon és ne csüggedjen! A legszebb az volt, ahogy Szeged várakozó: népe üdvözölte vendégeit és éppen olyan szíves örömest köszöntötte a berobogó második szerel­vényt, mint amjiyea ^"«»«¿aaeJ a hivatalos Szeged focadta az elsőt. a Mozgás és élénkség költözött néhány órára Sze­ged csendes fa ai közé. Ragyogóan fényesre lakkiro­zott autóbuszok, fegyelmezetten felvonuló villamo­sok, taxik vitték be a vendégeket A sugáruton hömpölygő sota ág igyekezett « Templom tér felé, amely ünnepi díszben, fellobogózva várta a két­ezer vendéget. Az árkádok oszlopai alatt papucsosok, papriká­sok, tarhonyások szorgoskodtak. A kémiai intézet tetöterraszáról fényképezömasinák századai kat­toglak. Az idegenvezetők alig győzték a magyaráza­tot. A tér arányaival, a templom zengő orgonájával ragadta meg a vendégeket A klinikai városrész is sok érdeklődőt vonzott Száz és száz látogatója akadt a rakoncátlan Tiszának. A pestiek persze melegen érdeklődtek ennyi viz láttára a strand­viszonyok iránt. Móra Ferenc félóráig magyarázott ® múzeumban. Aranyos humorával átszőtt mondanivalóit órákig elhallgatták volna a lelkes tömegek. A muzeum előtt félreérthetetlen ki'akadások hang­zottak el a Rudolf-tér gyönyörű aszfaltja miatt Az idegenvezető a kultúrpalota kocsifeljáróját, mint Szeged ródlipályáját ajánlotta a vendégek b. figyel­mébe. * Eleven élet volt a vendéglőkben, kávéházukban. Nagy kereslete volt a halpaprikásnak. A kávéházak­ban a forgalom egy pillanatig sem szünetelt öt órakor megkezdődött a Tíeekendezők tánca és vonatindulásjg kergette egymást a tangó és a rumba. A vendéglősök is jó üzletet csináltakl igaz, hogy »tarisznyából« is sokan étkeztek. A délutáni órákban a zsinagógába óránkint ka­lauzolták a vendégeket óriási közönség hallgatta végig a fogadalmi templomban Antos Kálmán orgonahangversenyét A Tisza nagytermében, hir­detett koncertet azonban teljes részvétlenség mellett tartották meg. A budapestiek nem voltak kíváncsiak a hanjf versenyre, amelv a rendezés hibáinak bélyegét viselte magán. Félkilenckor az első vonat, sodik. Kilenc városra. visszaindult husz perc múlva kigördült a má­óra után néma csönd borult a Összefoglalva az eseményeket: szép volt az első weekend.kirándulás. A szervezés csaknem tökéle­tes volt, A Máv. közegei nagyszerűen funkcionáltak, hibátlan volt a közúti közlekedés is. Lelkesen dolgozott • szegedi vezérkar, élén dr. Veress Gá­bor üzletigazgatóval, dr. Pálfy József polgármes­terhelvettessel és dr. Tonelli Sándor kamarai fő­titkárral. • A szakértők összeszámlálták a weekend üzleti részét is. Körülbelül 2—15 ezer pengőre \ becsülik a forgalmat, tekintetbe véve nemcsak az Fotóamatőrök Olcsó filmek* lemexek. Liebmann lálszerésznél, Kelemen ucea étkezésekért kifizetett költségeket, hanem az el­adott szegedi áruk ellenértékét, nemkülönben ide­számítják a postakincstár hasznát A legenyhébb számítás szerint legalább 5000 darab szegedi képes­lapot küldtek széjjel a pestiek. A hírek szerint a vidéki városok kőzött |s meg* szervezik a kirándulóvonatokat Samarjay Lajos, 4 Máv. elnökigazgatója közölte dr. Tonelli Sáadott rat. hogy legközelebb Szeged és Pécs között indítanak weekendvonatot három és félórás me; netidővel motoroskocsikon. 1000 szegedi kiránduló Budapesten A „75 9/o*-os weekendoonat premierre amely a vidék és Pest között fent állott Közelebb (A Délmagyarország munkatársától.) A vasárnapi szegedi kirándulóvonat utasai abban az illúzióban ringathatták magukat, hogy boldog békeidő van, mikor a legfőbb gondja abban merül ki a polgár­nak, hogy húsvétra szórakozást keressen magának... A külsőségek is igyekeztek ezt az illúziót táplálni. Mosolygó arcok, zászlódiszes pályaudvar, valódi békebeli vasutaszenekar fogadta a szegedi vonatot Budapesten, a háromórás, várakozásteljes álom-ut után. Komoly arak szónokoltak a perionon. Keve­sen hallották, hogy mit mondanak, — de a nap sötét és a oesti itecáról behallatszott a rohanó élet zaja. « A kiránduló vonat közönsége az elindulástól az érkezésig merő várakozás, ideges kíváncsiság volt. Mindenki érezte a történelmi ielentőségú órák su tyát A vidék pestre megy és ezzel szemben a főváros Szegedre utazik. Buda­pest azonban nem zökkent ki a rendes kerék­vágásbői, pillanatok alatt elnyelte Szeged százait Ez kissé lehűtötte a kirándulóvonat utasait A visszautazás már másképen folyt le. Anya­giakban és erőben megfogyatkozva szállingóztak a kirándulók az esti órákban a pályaudvarra. Fá­radtak voltak és csak annak örültek, hogy néhány órás ut után ismét Szegeden lehetnek... Csak a vonatban tértek magukhoz az emberek és itt de­rült 'fa', hogy a fegtőbben program nétkift utaztak Pestre. legtöbben végigsétálták a» esész napot az ünnepi uccákat nézegetve. De azért mindenki Örült az első kirándulásnak, örült, mert ugy érezte, hogy az olcsó vonat megszüntette « távol^dgof, ment a vidék az európai étethez..» > A nyugati pályaudvar'Tsrkezési oldalán Induló fogadta a kirándulóvonat közönségét. A perronond dr. Lieber Endre alpolgármester, dr. Senn OttóJ a Máv. helyettes elnökigazgatőja és még néh&J nyan. Az üdvözlő beszédekre ér. Szabó Géza, a vonatkísérő szegedi tanácsnok válaszolt. Felhaní sant a Himnusz és a szegedieket átengedték Buda« pestnek. Meg kell emlékezni arról, hogy az utazás a fa?« nagyobb rendben folyt te. Minden utas a jegyé», meghatározott kocsiba szállhatott be, Tamaltus, izgalom sehot sem "olt, a vasutasok • legnagyobb előzékenységgel ték az utasokat (Még egy előzékeny gesztust feljegyezni: a szegedi villamosvasútiét, amellyelhs nati három órára elegendő villamoskocsit ifi«] tott a pályaudvar elé.) A vonat büszkén vittBj az első weekendezőket és a felvirágozott mozdo* nyon hatalmas tábla hirdette az akciót: »75 m AB első budapesti kirándulás történetéhez ta*. tozik az az érdekes tény Is, hogy « szegedi oonattat 1060 an utaztak Pestre " « 817-en jöttek vissza Egyesek visszatérőben arról vitatkoztak, hogy aj négypengös utazással igy volté haszna a Máv^nak* Feltétlenül csak haszna lehetett — mondották a szakértők —, mert a Budapesten visszamaradt utasok nagyrésze másképem nem is utazott volna; és Budapestről — teljes jeggyel kell majd vita»«] Jőnniök Szegedre. Kedden este értekezletet tartottak az építkezések megindítása ügyében (A Délmagyarország munkatársától.) Ked­den este az ipartestület tanácstermében Kör­mendg Mátyás elnökletével ez építőiparosok értekezletet tartottak a tavaszi épitőmunkák megindítása ügyében. Sebestyén Endre épí­tészmérnök ismertette azokat a terveket, ame­lyek megvalósítása esetén Szegeden is meg­indulhatnának az építkezések. Elmondotta, hogy az építkezés egyik legnagyobb akadá­lya a közműves telkek drágasága. A bajok ugy orvosolhatók, hogy, az épitőszabályzafr­ban bizonyos könnyítéseket léptetnek életbe. A 33. paragrafust kell elsősorban módosítani, még pedig olykép, hogy a közműves telkekre előirt mérték egyharmadig redukálható le­gyen, ha á kisterületien a lakások levegő- és napfényellátása biztosítva van. Sebestyén ez­után az építési szabályrendelet módosításra szoruló paragrafusait ismertette, majd a tőke­hiányról és a korlátolt adómentességről be­szélt. Kijelentette, hogy OTI-nek kötelessége volna a vidéken is segíteni azokból a pénzek­ből, amelyeket a vidék szolgáltatott, ha pe­dig ez nem volna lehetséges, akkor legalább egy esztendőre szüneteltetni kellene az OTI járulékok fizetését. Előadta még, hogy az 'épí­tőipari tevékenység megindításához járulna hozzá az is, ha a tisztviselői lakbérekel ai ere)' deti összegekre kerekítenék ki, főleg azoknál, akik azonnali építésre köteleznék magukat Az előterjesztést vita követte. Balogh Péter az építési szabályrendelet módosításánál azt kívánja, hogy a családi házak építésénél en­gedjék meg a 120—130 centiméter széles, 220 centiméter magas kapubejárat, famennyezet, falépcső létesítését Fenyő Lajos műszaki tanácsos kijelentette, hogy az előterjesztett kívánságok indokoltak és valószínűleg keresztülvihetők. Javasolja, hogy a homokbeszerzés nehézségeinek leküzdésére az érdekeltek alakítsanak szövetkezetet Az értekezlet ezután elhatározta, hogy aij szabályrendeletmódositás kidolgozására biastt-, ságot küld ki, amelynek tagjai: Sebestyén Endre, Müller Antal, Ábrahám Ferenc, logh Péter és Kecskeméti László. Ezatáa az adókönny Vések , ... , problémájával foglalkoztak. Elhatározták, feogyíj indítvány formájában a közgyűlésen fogják; letárgyaltatni a kérdést, amelynek lényege «1. hogy az adómentességei a belterület minden uecáiára terjesszék kL Ax anyagdrágatág kérdésénél Körmendij Mátyás rámutatott arra, hogy az anyagot a kartell és a vasút drá­gítja. Indítványára az értekezlet a kérdés ta­nulmányozására bizottságot küldött ki Al bi­zottság tagjai: Breuer Imre, Ottoogg István. Tápai Dezső, Erdélyi András és Nóvé János. A hitelkérdésnéi Kórmendy Mátyás előadta, hogy a Láb kizá­rólag tisztviselőknek ad kölcsönt Penyö La­jos szóvátette, hogy az OTI-nek a vidéki épít. kezések fellendítésére kölcsönöket kellene nyújtani. Az értekezlet elhatározta, hogy ffler­dán délelőtt küldöttségileg keresik fel a pol­gármestert, akit arra kérnek, hogy a* építke­zési kölcsönök folyósítása érdekében ankétra hívja össze a bankokat, a magán tőkéseket 'A kamat ügye is szóba került Körmendy Mátyás kijelen­tette, hogy a 11—12—15 százalékos kamatot elviselni nem lehet A kérdés megtárgyalásét a második számú bizottságra bizU az érte­kezlet Végül Kórmendy Mátyás a közüzemek konkurenciáját tette szóvá. AZ egyétem, • vasút, a város munkásokat fogad és híxi­kezelésben végeztetik el a munkálatokat AS értekezlet este fél 9 órakor ért véget

Next

/
Oldalképek
Tartalom