Délmagyarország, 1932. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-20 / 65. szám

DÉLMAGYARORSZÁG rKeizlOttfl: SOiuotlTl M.L«b. Telelőn> 23-M.'U«d«iiTAiol, „ _ S. Telefon i 15-Of'. * Nyomda s Lflw i |l»4l ucca 1U. Teloion > 20-34. TéHrall éa levélcím DélmenyaroncAo Steoed Vasárnap, 1952 március 20 Arat4flll«r VIII. évfolyam, 63. Mám ELöriZCTtSi BoVonl* haljrben MO Hdéken és •uileUMÉWi XJO. nUltOldtln —p Bimepnep >4 OiU Iflr­detétAh felvétele tarfia tserlai. Meofe­len*<« héMfl klv«tel<vet neponta reggel A leszerelés kérdése e szegedi rendőrségen A szegedi rendőrség nem engedte meg, hogy Magyarország egyik tőrvényhozója a leszerelés kérdéséről eiőadást tartson. A szegedi rendőr­lég; nem tudjuk, hanyadik esetben már, újra gyolc és ötnapi elzárást szabott ki az egyik politikai párt szervezőire. M esett éveken keresztül a szegedi rendőr­S ít s rend fentartásának politikai pártok és tikai pártérdekek felett álló szerepében 1 s nem minden aggodalom nélkül látjuk •sokat a jelenségeket, melyek a szegedi állam­rendőrséget ettől a hivatásától és ettől a kö­telességétől elsodorni alkalmasak lehetnek. Ab­ban a kérdésien, hogy milyen előadást lehet tartani, a pártpolitikának beleszólni lehet vgyaa, da ss intézkedés mődjára befolyást gyakorolni nem. A leszerelés kérdéséről nem szabad előadást tartani, amikor ez a probléma a felvilágo­sodás, a haladás és a humanizmus legelső­rnndü törekvésévé vált, nem szabad Szegeden testálni arról, amiről Apponyi Albert Genf­tea tarthat előadásokat? Hogyan lehet a le­szerelés közvéleményét megteremteni, ha be­szélni sem szabad róla? A leszerelés követe­lése elsősorban a mi érdekünk, mert mi r­la vagyunk szerelve $ mert a UcmzetWW egyenlőség ebe kóvetrll azt meg, hogy sze­lőjének le azok is, akik felfegyverkezve áll­tak telettünk őrt Nemcsak a humanizmus­nak, nemcsak a keresztény gondolatnak kö­vetelése a leszerelés, de nemzeU érdek is az, hogy az osztatlan nemzeti közvélemény tá­mo^assa est a mozgalmat S volt-e valaha kor, amelyben ennek a prob­lémának megoldatlansága annyi áldozatot kö­vetelt volna, mint amennyit ma emészt fel. Uoyd George mondotta egy három évvel ez­élőtt tartott választási beszédében: »Ebben az évben (1929-ben) 117 millió fontot adunk ki emberek lemészárlásának előkészítésére s egy évvel a világháború előtt csak 75 milliót köl­töttünk erre a célra s már akkor mindenki ugy érezte, hogy ez rettenetesen nagy összeg, t S talán idézhetünk valamit Borah szenátor­tél is, akit a szegedi közgyűlés is üdvözölt: •MacDonald békeutazásának minden órája alatt az Egyesült Államok és Anglia együtt Írónk int hatvanezer dollárt adtak ki fegyver­kezésre.* Borah szenátort, aki a leszcfelésnek egyik legtekintélyesebb harcosa, üdvözölte a uegedi közgyűlés s Szegeden nem szabad a leszerelésről beszélni, arról a követelésről,ami­nek szolgálata Borah szenátort Magyarország mellé állította? Sokkal érthetőbb és sokkal indokoltabb lenne, ha nem szabadna olyan előadást tartani, amelyen a leszerelésről — nem beszélnek. Ha összehasonlítjuk az öt nagyhatalom szá­íszföldi haderejének létszárnál a hálv m előt­tivel, akkor azt látjuk, hogy az öt nagyhata­lom szárazföldi haderejének békelétszáma a náboru előttihez képest Háromszázezer fővel emelkedett s ma 15—20 százalékkal több em­ber áll állandóan fegyverben, mint a világ­háború' kitörésekor. S ha most azt vizsgál­nánk, hogy minden állam bevételeinek hány «fcalékát költi el fegyverkezésre, akkor a l"dasági válságnak s a pénzügyi krízisnek •pik leghatásosabban érvényesülő tényező­jééi kerülünk szembe. És Szegeden értől nem "abad beszélni. Kötelességünk volna a rrmzei érdekével s • t , » \ az emberiség haladásával szemben, ha hozzá­járulnánk annak az aranyködnek eloszlatá­sához, amelybe a fegyverkezési ipar a maga üzleti hasznát és üzleti tevékenységét akarja betakarni. A Deutsche Waffen- and Munitíons­fabríken háború előtti üzleti jelentésükben mindig pontosan kinratatták, hogy gyártmá­nyaiknak hány százaléka ment külföldre s igy a későbbi ellenségekhez is. A világháború­ban a Boszporusban. oz angolokat olyan ágyukkal lőtték» amilyeket a. törökök angol gyáraktól vásároltak s a magyar bakákat a galíciai fronton az Osztrák Skoda-gyár lö­vegeivel is gyilkolták le. Hugenberg, a Krupp. cég igazgatója, 1912. évi jelentésében arról számol be, hogy abból az 53.000 ágyúból, amit a Krupp-müvek előállítottak, több, mtnt a fele a külföldre került, A világháborúban Krupp-ágyukkal hantollak a németek ellen, Skoda gépfegyverekkel az osztrák-magyar mo­nirchia haderefe elUm ma már.azt is tudjuk,­hogy az angol flotta olyan optikai felszerelés­sel indult el a skagerrakl csdtábr, a némtt tengeri haderő elpusztítására amit hat hó­nappal a tengeri útközét előtt a jénai Zeiss­cég szállított az angol hadvetetöségnek egy holland cég közvetítésével s tudjuk azt is, hogy a német katonák a Damamont starmr jánál azokba a szöges diókba akadtak • ." i rnniji amelyeket két hónappal azelőtt a Magdebur­ger Drath- und Kabelioerke szállított Svájcon keresztül az ellenségnek. As alkoholtőke pénzén folyik a propaganda, amelyik az alkoholnak a közegészségügy te-, rén lett szolgálatáról akarja meggyőzni a fo­gyasztókat. Elsőrangú, életmentő szükség vnn azokra az előadásokra, amelyek a leswrelés problémáját ismertetve a munciógyárosok nemzetközi szervezetének nemzetközi propa­gandáját hivatottak ellensúlyozni Apponyi Albert gróf moat jön haza Géni­ből; ahol heteket töltött a leszerelési konfe­rencián s ahol a leszerelésért folytatott nemes küzdelmében is a magyar ügyet védte a a ma­gyarság ügyének tett szolgálatot. Hogyan illusztrálja most ezt k szolgálatot a szegedi rendőrség betiltó határozata? Amiről az egész világon szabad beszélni amiről az egész világon beszélői kell a amiért az egész világon cselekedni Is kell, ha a ma élő nemzedék az életének legalább roncsait meg akarja menteni, arról Szegeden nem le­het előadást tartani Most még csak art nem tudjuk, hogy a szociáldemokrata képviselő­nek nem volt szabad erről beszélni, a szociál­demokrata hallgatóságnak nem tolt szabad erről hallgatni, vagy csak a leszerelés kér­désértB nem szabad Szegeden előadást' „A budapesti hídépítés helyett az Alföldön kell építkezni" Szombaton megalakult az Atfflldl Bizottság (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az úgynevezett Alföldi Fzóttság,, amely ország­gyűlési képviselőkből, felsőházi tagokból és több város polgármesteréből áll, szombaton este a Pannónia-szállóban alakulóülést tartott. A bizottság elnökévé gróf Klebelsberg Kunét választották meg, aki beszédében a centrálist­tikus törekvések ellen beszélt és sürgette az Alföld problémáinak megoldását — Nem Budapesten kell hidakat építeni — mondotta —* hanem az Alföldön kell munká- í latokat végeztetni Kállay Tibor az útépítések fontosságát hang­súlyozta, Bud János az alföldi gazdasági vas­utak hálózatának kiépítéséről beszélt Dr. Vásáry István debreceni polgármester; a városok súlyos helyzetét tette szóvá, majtf dr. Somogyi Szilveszter tartott Etgy figye­lemmel kisért előadást az Alföld problémái­ról. '•> »• tisztviselők fizetéséhez csak végszükség esetén! lehet hozzányúlni s ez csak átmeneti intézkedés lenne« J — mondotta a pénzügyminiszter j A tisztviselői mellék Illetmények Ugye a 35-as bizottság előtt — 300 pengő helyett csak 150 pengői lehel külföldre kivinni Btuapest, március 19. A 33-as bízottság szom­baton ülést tartott Hogos Miksa gróf azt pana­szolta hogy mezőgazdasági termékeink kivitele az utóbbi három évben jelentöaen visszaesett. Temesvári) Imre ismertette a tisztviselők mel­'ékjárandóságára vonatkozó rendeletet örffg Imre és Teleszkg János felszólalása után Szterényi József báró a rendelet visszaható sref^ről beszélt és kérle, hogy a pótrendeletet helyezze hatályon kivüi. Arról beszélt, hogy sokan ugy kezelik ezt az ügyet mintha ez kapcsolatban volna az állás­ha'mozásokkal, holott ahoz ennek semmi köze nincs Minden érdek a tisztviselői kar erkölcsi megerősítését kivánja Nem csatlakozhat ahoz, hogy ne tegyen mó.ja a miniszternek jutalmazni a kiváló tisztviselőkét. Turi Bé-'a azt kívánta, hogy a mellékjövedelmei: megosztása terén azokra is gondolni kell, akikmk ma állásuk jiincs. Wolf Károlv általános segély­alap létesítését kívánta. Hangsúlyozta, hogv az illeimónu és nuugdiic.iökknntés réminek véufeg le kell kerülnie * napirendről. Korányi Frigyes pénzügyminiszter válaszában ki.' jelentette, hogy egyéni magyarázatodat és bírála­tokat nem fogad el irányadóul. A költségvetés lárgra'ása során a törvényhozásnak módf :ban lesz n'ji a Kőzni, hogy bizalommal viseltelik.e személye iránt. A rendészeti ügyekről szólva kijelentette,' hogy nem kivár fa az őrszemélyzet csökkentését és a: illetmény csökkentés nem vonatkozik az őr. személyzet !aji~rr A rendelet kiadásánál két szempont vezette — mondoüa —, először azt akarta elérni, hogy a mellékille'.ményck ne terhelf(k megindoko aianul a költségvetést, másodszor, hogy a tisztviselők na jus a iák erkölcsi összeférhetetlenség helyze­ié:,e. Ói a \á alatokná, a nel. e< a i özérte'; szem­pomljihói irányítást kívánnak, a tisztviselőknek benne keU lennie és ezeket a tisztviselőket a vúüa'atoknak meg kell fizetniük, de a pénz nem a tisztviselők kezeihez folyik. A többszörös át. LáSok eliminálva vannak, mert a tisztvi*lók csak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom