Délmagyarország, 1932. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-18 / 63. szám

DÉLMAGYAR I MToen. ILLMI Ti > 1VOO. - Nyomda i UJw aoM <•. Teletont MUM. TáUmfl te**lclm • DélmnoyarontAo *«ewd fl belügyminiszter védi az Snkormányzatot Többféle szempontból is elgondolkoztató az a miniszteri leirat, amelyik a belvárosi temető feletti rendelkezési Jogot a kisgyűlés határozatától eltérően nem az egyházközségnek, . hanem a közigazgatási hatóságnak adja meg. A belügyminisztérium megsemmisítette a kisgyűlés határozatát, mert azt a törvényes Jogszabályokkal összeegyeztethetőnek nem találta. Annak idején már, amikor a kisgyűlés est a határozatát meghozta, mi kötelességünket elvégezve perbeszálltunk a kisgyülési határozat jogszerűségével s kinnitattuk, hogy o klsgyülésnek nem volt foga ezt a határozatot meghozni. A belügyminisztérium most nem a kisgyűlés határozatának adott igazat, hat nem annak az álláspontnak, amit mi ts képviseltünk. Az uj közigazgatási törvény — szeretnénk azt hinni, hegy hamarabb lesz ujabh, mint ahogy erről a törvényről lekopik az »ujc Jelző — a f«t Scitovszky, annyira hézsgps s annyi egymásnak ellentmondó rendelkezést tartalmaz, hogy a legszabadosabb törvénymagyarázatokat is megtűri. Ezekkel a hézagos, az előforduló eseteket fel nem ölelő rendelkezésekkel most kényelmesen tud operálni s közigazgatás. Hogy mi tartozik e közgyűlés elé s mi tartozik a kisgyűlés hatáskörébe, azt a törvény ugy határozza meg, hogy minden. Szavát és minden kijelénlését legalágbb háromféleképen lehet magyarázni - Est a tág értelmezhetőséget most ugy használják ki, hogy sokszor a kénrelem szempontjait \e«ik zsinórmértékül a'hatásköri kérdés. * eldöntésénél. S mivel a kisgyűlés legnagyobb ; részben ároknak a tekintélyeknek gyülekezete, akik helyeselni szokták a város vczelfiinek és tisztviselőinek minden előterjesztésit, a város vezetősége minden olyan ügyet a kisgyűlés elé utal, amelyet akár a törvény ienL delkezése, akár a legagvafurtabb értelmezés mellett a kisgyűlés elé lehet terjeszteni. A közigazgatási ügyek számára a kisgyűlés biztosítja as aszfaltos — nem szegedi, aszfaltról van szó! — au'.óut simaságit és zökkenőmentességét, a közgyűlés sokszor kátyús, rázós, vagy ragadós útra tereli az ügyeket Hát ha választani lehet a sima parkett s a hepehupás dülőut között, a kényelem természetesen a sima utat választja. De ha választani kell a . kényelem és a törvényes álláspont között, — nem, ezek kőzött nem szabad választani s bármilyen elszántan harcoiunk is a választóJog kiterjesztéséért, ennek a választásiak jogát sem a magunk, sem a mások számára nem kérjük. A törvény hiányossága ad arra módot, hogy a kisgyűlés nem egy esetben helyezi magát a közgyűlés hatásköréhe s miután mi (azt hiszszük, teljes joggal), a kisgyűlés? g város jogainak megvédésére alkalmatlanabbnak tartjuk, mint a közgyűlést, könnyű lelátni hogy hogyan születnek meg azok a hatá.czatoK, melyeket a belügyminisztérium kénytelen megsemmisíteni s hogyan áll elő az a helyzer, hogy a belügy mini sz'éiinm jobban védi a város fogóit mint az önkormányzati hatóság kisgyűlése. Mert ez történt most is: a kisgyűlés lemondott olyan jogról, ami a belügyminisztérium szerint a várost illeti meg. A belügyminisztérium ieliát jobh-'i megvédi- ebl>en az esetben a városi polgáriig jojail, mint as autonóm város kisgy ülése (Nehéz erről vezércikket irni és nem — szatirát> Péntek, 1932 március 18 Amiemiér Vm. évfolyam, 61. izám 3.20 iltlIvitA tfCfMil Adjuk meg minden felekezetnek és minden egyháznak azt, ami a felekezeté és az egyházé, de hagyjnk meg a városnak ts azt, ami a városé. A telügyminsizteri leirat figyelmeztet most bennünket eme s talán szabad a félreértés veszélye nélkül hangsúlyozni azt, smit a belügyminisztert álláspont Jelent Annak a felekezeti átszinezésnek, aminek egyik útjelzője volt csak ez a -kelügyminisztérium által megsemmisített határozat, talán egy időre akadálya lesz ez-'a kormányhatósági döntés s talán hosszabb időre-akadálya lenne aíinak a törvényes álláspontnak 'érvényesülés, amelyik a kényelmi szempontot kitárná a kisgyűlés hatáskörének megállapításánál. A város polgársága súlyos kőíelezéttségeket vállalt és súlyos kötelezettségeket teljesít a felekezetekkel szemben, vannak áldozatok, melyeket csak az egyes felekezetekhez tartozó hivek hoznak, da vannak áldozatok, melyeket a város egész polgársága hoz meg felekezetre való tekint* nélkül adva és fogadva él ax áldozatokat. Nem indokolt tehát az, hogy az áldozathozatalok, nak ebben az áldozatos korszakában még a városi polgárság Jogai ts csorbittassanak terheinek fokozása mellett s a városi polgárság Jogainak csökkenésével bővüljenek a város hatóságaitői független impériumok. A kisgyülésnek s a kisgyűlés minden tagjának az a kölelessége, hogy a város érdekeit szolgálja s a város polgárságának képviselője legyen. Senki nem kifogásolhatja áz», ha a kisgyűlés tagjai buzgó hivei felekezetüknek, vagy egyházuknak, de a klsgyülésben ugy nem szolgálhatják felekezetüket, hogy azáltal a város Jogait csorbítsák. Talán nem lehet' azzal dicsekedni, hogy a belügyminisztérium Jobban védi meg a város önkormányzatát, mint a kisgyűlés, de ha dicsekedni nem is lehet vele, okot sem szabadna adni rá. _ Is részt akar venni a dunai államok szövetkezésében • ftotschlld-csoporf szorgalmazza A konföderáció tervének (Budapesti tadóaltőbk telefon Jeles. tése.) Genfből jelentik: TartHsn csütörtökön másfél éta hosszat tárgyalt a német asekértőkkel, akik fóka azt hangoztatták, hogy N<mrt»i**| nem Jéwilhat ban* mz «t <*mai élftna preferenciáin megállapodáshoz, fa* abbéi Németországát kizárják. Ezxel szemben Tardieu kijelentette, hogy az öt dunai állam megállapodásának első állomása csakis a preferenciális vámok kölcsönöz megállapítása lehet Francia rászrőb azt hangoztatják, hogy a ~ - - - - Miyagi|áfcTa " ~ aál államék terveaafc Uzpetffábaa Aasstrti es _ W. Uky kép. zelik ezt a pénzügyi támogatást hogy Fraaefeieruág a aegyhataMi garanciája melleit köleséit adna. A kölcsönt állítólag a BotsehUd-cso. pert szorgalmazza, amely erősen érdekelve van Ausztriában és Magyarországon. márdas 17. A Hagy MsU bosszú dkMi megállapítja. hogy Tardleu tervéaek célja UJ dunai: konföderádő alakítása áataaeak el_ érdekek kapcsolják újból egybe a volt osztrák-magyar monarchia szét forgácsolt részeit. Ez a dunai konföderáció a francia elgondolás szerint később aa államok szövetségének kiindulópontjául szolgálhatna. Francia tőke hatalmas összegeket kölcsönzött a Balkán-államoknak és Magvsroiszágnak. Hy módon igen természetes, hogy FraeeiaorsságMüc tetemes érdekeltségei vannak ezekben az országokban. A békeszerződések anmbtn oly keret* síkotamelyben mtnden gazdasági fejlődés lehetetlenné vált Franciaország ezt ugy látszik észrevette és segítségére akar sietni Ma®rÍrországnak, amelyet 1919-ben pénzügyileg és gazdaságiisg la a tönk szélére juttatott »kó Zoltán kilépett az egységespártbéij mert flíkoe vttautójogot akar és híve a koncentrációnak (Badapasti tudósítónk telefonjelentése.) Az egységes párt csütörtöki ülése azzal a meglepetéssel kezdődött bogy *?ské 7x>ltán kilépését. Elhatárobejelentette a pártból' való zását azzal indokolta, hogy szükségesnek tartja a nemzeti koncentrációt és az általános, titkos választójog bevezetését. Meskó ilyen irányban kíván dolgozni és miután akdószabadságát minden irányban fenn kívánja tartant kilép a pártból. ;, , , > Berky Gyula ismét élesen beszélt a koncentráció ellen, bár azt hangoztatta, hogy ő ls hive az összefogásnak, de a magyar néppel való összefogásnak. Az értekezleten Károlyi Gyula miniszterelnök is felszólalt és azt hangoztatta, hogy a hazafias erők összefogását mindenki kívánatosnak tartja. Aki ezt komolyan akarja, annak mellőznie kell jelentéktelen, vagy személyi Jellegű kérdéseket. Az összefogást nem lehet rombolással kezdeni. Az ideális összefogást akarja megvalósítani. Ezt óhajtja, erre törekszik és arra, hogy ezt ne nehezítse meg. ZSftvay Tibor, Purgly Emil és Kenéz Béla miniszterek szólaltak még föl az értekezleten. m A hercegprímás (eltűnést keltő beszéde a közélett tisztességről „X megfogyatkozott tisztesség!! vezetőemberek példáin lassan, de biztosáé bomlasztja ez egész társadalmai" Budapest, március 17. Serédi Jusztinián herceg, prímás csütörtökön a Szent István Társulat közgyűlésén feltűnést keltő beszédet mondott A hercegprímás bevezető soraiban arra mutatott rá, bogy a materializmus hívei az emberiség katasztrófáiig helyzetének okát minden vonc'Vi/ásban a kölcsönös bizalom hiányában vélik megtalálni, a betegség orvosságát ennek megfelelően a bizalom visz. sza&llltdsálMn keresik. A hercegprímás szerint a kölcsönös bizalom hiányának az az oka, hogy az egés* oonaio" megfogyatkozott az emberekben a tiszteleg, mé*r olyan emberekben is, akik ember-