Délmagyarország, 1932. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-01 / 49. szám

A „befagyott Irta dr- Dettre Jánot. HWyeslésünket éa elismerésünket kell elő­legesni al akdó számára, amelyik végre a várost haszonbérhátralékok gyökerez rende­zését tűzte ld céhiL A város főkönyveiben immár a hétszázezer pengőt közelítik meg a haszonbérhátralékok. Hiába jzáUltották le á haszonbéreket és hiá­ba engedték meg, hogy negyven féléven ke­resztül törleszthessék a haszonbérlők hátra­lékaikat, a haszonbérhátralék nem csökken, hanem egyre nő. A város hiábo perelné eze­ket a hátralékokat, a haszonbérlő* ezreit meg lehet Hról ötön fosztani exisztenciáyik'ói, de a rég! haszonbéreket behajtani nem lehet Esek a haszonbérek •befagytak*, hogy azzal a divatos müssóval jellemezzük őket, melye* ket a megbízható adósoknál kihelyezett, el> veszettnek nem tekinthető, csak nem realizál­ható, he nem hajtható követelésekre talált ld a pénzügyi Zsurnalisztika. Befagytak a vá­róé haszonbér követelései is s a város alig te­het szemrehányást haszonbérlőinek, mert ar­ról meg kell győződve lennünk mindany­nyhmjÉJok, ho» általában nem a fizetési kása­ség, hantra * fizetési képesség hianya Jdézte -emezeket az állapotokat Antikor a ma ter> melési költsége magosabb, mint a rossértej. érhető ár o amikor a bor ntán több fogyasz­téoMdót ken fizetni, mint amennyiért a bort értékesíteni lehet s a bor vételára termelési költségeinek csak egy töredékét teszt ki, akkor természetesnek kell tartani, hogy a haszon­bérlők kötelezettségeiknek nem tndnak eleget tenni se negyven, se nyolcvan félév alatt. A hátralékos haszonbérek éppen azért mert függetlenek a város és a haszonbérlők közti viszonytól s az általános termelési és értékesí­tési válság következményei, mindeddig Lefa­gyottak maradnak, mig vagy a gazdasági vi­szonyok gyökerükben nem változnak meg, vagy a vároo at okottág tényével t a nagylelkű­ség látszatával le nem mond hátralékos kö­vetelései jelentős részének érrényesi léséről oly módon, hogy azok másik jelentős részét a maga számára megmentse. A városnak van­nak súlyos adósságai és vannak súlyos köve­telései. A város, mint hiielező, helyezkedjék arra az álláspontra, amin a város, mirt adós, a maga hitelezőit szeretné látni. S a város annál inkább helyezkedhetnék a hitelezőinek tanácsolt álláspontra, mert a város a saját polgárainak hitelezője, mig a város hitelozöi közvetve, vagy közvetlenül külföldi tőkések. Az csak természetes, hogy ha a város nem tud eleget tenni külföldi hitelezőivel szem­ben fennálló kötelezettségeinek, akkor meg •all értenie és méltányolnia kell a város ha­•Wabéres adósainak helyzetét is, akik a vá­lttal szemben fennálló tartozásaik leljesité­i "ére képtelenek. Mi, az adós ország polgárai, Hitig azt hangoztatjuk, hogy külföldi hitele­inknek nemcsak a súlyos kamattételekből sell engedniök, hanem okos engedékenység­ei visszafizethetövé kell tennlők a tőkefar­l^ást Is. S ezen a ponton ne felejtsünk el 2J«fflít A magyar adósok nem tudnak ele­I* tenni dollárban és fontban vállalt kótele­•^Wgeiknek, mert a dollár és a font Lcsze­j*^etetlen árucikk lett számukra. A szegedi ®««zonbérlők épugy nem tudnak eledet lenni V*fyven pengős buza- és negyven filléres "JJárak mellett vállslt kötelezettségüknek, "•t számukra termelvényeik ellenéin ép­S olyan besasrezheteÜonné Hl M pengő, nta^ a dolláradósok számár* a 4oll|r. (Természo­tősen moot esak gazdaségi és nem tóti lo­hetetlen ülésm gondolunk Ha a város nem tkar leiként hurcoljo tovább seit, melyek annál nél Jobban , falt biekké válnak,,i negyven részletbe okos is gyökeres a kérdésnek rende naszonoerzovewne­J7tt fnél régeb­és nem .nrner— , hanem \ékenysiggtl kell ennek nyúlni. Esek a ha­szonbérhátralékok net*— takarékbetétek, hogy a városnak érdemet tolnia ^jtenio tovább a ezek a hátralékok a ma Járható és ma be­látható uton csak egyféleképpen realizálha­tők: harnúnc-negyoen, bagy ,Btr*en százalékos engedménnyel. A vároo nem Méhet mást, mint — kénysseregyessiget kft. haszonbérlőivel Ha Kohqerék, lm a Stmosor és Körig oég B­ígyeznek hitelezőikkel ét engedményt kérnek időben és szolgáltatásban, akkor a város ha­szonbérlői is felemelt tejjel kérhetnek a ma­guk számára oagodméqyt De mert esőknek e haszonbérlőknek csak egy hitelezőjük van s mert az egyetlen hitelező maga a Hros, ezeket a bíróságon kívüli magánegyetségt el­járótokat kezdeményeznie ls a . hitelezőnek, t városnak kell A haszonbérleti problémát nem a haszonbérlők töokrejutádtveíés nem * b»­szohbérlők emigrációba való kenysseritésérel kell megoldani, hanem olyan okos egyesség­gel és bölcs engedékenységgel, bogy esoa nyer­jen a város és nyerjenek e haszonbérlők fc. A város nyerje meg kőnsteléoo behajtható részét, (többet ugyoem nyerlpt) s a hasson­bérlők nyerjék el v#ro orisztendájuk nyn­golmát Kedden reggel Angliában éleibe lép d védővdmos törvény M Hl•fejj reggel, március elsején, ezzel <•• Anglia megszűrd stábod A törvény hiréns val kesdódótt a La Hanch partok feli tartó téherhajók idejében, a kikötök lezárása előtt donbői jelentik: Az angol felsőház hétfőn tartott ülésén Snopden felszólalása után fogadta a vámokra vonatkozó törvényjavai tat Snowden éles ellenzéki beszédben kett H a Javaslat ellen és azt hangoztatta, hogy Anglia a nyolc és félév-tizedes szabod keres­kedelem ideje alatt gazdagodott: meg, helyim­Ion. tehát m « B^St sIvet feladni. J ^^ , ], A felsőház a javaslatot megszavazta, amely > árujukat A viharos tenger azonban aok ha­a késő esti órákbsn már a király elé került, | jót megakadályosott ebben a í ! bt rí I Tardieu tárgyalása Genfben Apponylval Fraudaorszög nem |értd hozzá e lefegyverzett államok ooyoafogwHfctUog (Budapesti tudósítónk tele fonjelentise.) Genfből jelentik: Tardieu hétfőn egész nap, szünet nélkül folytatta tárgyalásait az egyes hatalmak és hatalmi csoportok delegátusaival a leszerelési from kiépítéséről. Tardieu a le­fegyverzett államok egyenjogúsításának kérdé­séről Apponyl Alberttel ls tárgyalt Tardfce azon véleményének adott kifejezést, hogy Franciaország semmi körülmények közólt sem Járul hozzá a lefegyverzett államok száz szá­zalékig való egyenjogúsításához. . b A Népszövetség konferenciát hlv össze SangHalba • nagyhatalmak, Kína és Japán részvételével (Buda per tl tudósítónk telefonj elent és;.) Genfből jelentik: Paul Bouneoar hétfőn este a Népszövet ség nyilvános ülésén 'javaslatot ter­jesztett elő. A Javaslat lényege az, hogy hívja­nak össze Sanghaiban konferenciát a .nagy­hatalmak, valamint Japán és Kina képvise­lőinek részvételével és igyekezzenek végre dű­lőre vinni a japán—kinai, konfliktust A Népszövetség a japán és kínai delegátus felszól. «sa után a javaslatot elfoáadta. Az ülés végén Paul Bouneoar annak a vélemé­nyének adott kifejezést bogy sikerülni fog Sanghajban megállapodni. Az ülés végén érkezett meg Genfbe a Kent hajón folyó tárgyalásokról szóló jelentés, meity nagyban hozzájárult az optimista hangulat emeléséhez. A jelentés arról szőtt, hogy a Uk­gyalások kfdvező mederben folyjak és lehet­séges, hogy már a közeli órákban forfelat áll be a japán—kinai konfliktusban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom