Délmagyarország, 1932. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-14 / 36. szám

Goethe — száz év távlatából Még néhány hét és ez egész világ Goethe nevé­Ml fog visszhangzani. Gerhart Hauptmann már február végén hajéra náO, hogy a newyorki, washingtoni éa boitonl egyetemek Goethe-ünne­pélyein hirdesse Goethere emlékeztető arcélével, Goethe szellemétől Átitatott klasszikus felfogásávsl aagy honfitársának jelentőségét, smelyet a száz év távlata még nagyobbá, még csodálatosabbá tett. A kontinens egyetemei egymással vetekedve nyitják meg kapuikat a legnagyobb Goethe-filo­lógusok előtt, Olaszország, Franciaország Goethe­ünnepségeinek programja már régen elkészültek, Magyarország is áldoz majd a germán szellem­óriás emlékének. A gyászjelentés szerint ez év március 38-én <fé% J/t 12-kor lesz száz éve annak, hogy Goethe, a minden idők legnagyobbika, >utolsó lebelletélg szeretettel telve, szellemi ereje teljében«, 83 évés korában, weimarl műkincsekkel teli házának ld­csinv, kertrenyilő hálószobájában őrök álomra hunyta szeméi. " Minden ember a maga kora szellemének hor­dozója A mai kollektiv ember és a jővö társa­dalmának tudatosan a kőzösségrenevclt embere a mapa életét mintegy kívülről, tárgyilagosan tndja szemlélni, közösséget vállalva az emberiség nagy vezérlő eszméivel. Goethebői hiányzik ez a ,tár­gyilagos élet- és világszemlélet, az ő mgyiága éppen subjektivitásában rejlik és csak igy tu­dott ni in-len idők legnagyobb lírikusa Ieniá. Goethe nem mérhető az átugember mértékével, ő meg­értette i átérezte a nagy kötelességet, amellyel a zseni az emberiségnek tartozik. Szociális fel­adatok megoldása felé vitte ót Weimar államá­ban betöltött raagai állása, az emberiség sorsa Mntt érdeklődése, együttérzése. Ennek dacára megtagadta as előbb oly lelkesedéssel fogadott francia forradalom tanalt, mert az egyéniség har­monikus fejlődésének veszélyeztetését látta ben­nök. gs mégis, az agg, már világtalan Faust, élete müvére visszatekintve éa a jövő nagy sabciáüs lehetőségeit látnokl erővel elképzelve, as élet ki­teljesedésének látja az emberiségért, annak bol­dogságáért küzdeni. Goethe zsenialitása csak as utat tudta jelezni, őt cselekvéseiben a zseni ön­alkotta törvényei kormányozták. Sokat kutatott és sokat tévedett, hot étveasKve, hol megtalálva ismét önmagát, da mindig esak a pillanattól űzetve. Csak Így tudott mindig uj és uj életet kezdeni, sietve, gyors inunban, gyors egymásutánban a klaastfkus görög, a hitetlen po­gány, a napóleonrajangó, as idillikus költő és ter­mészettudós lenni és alapjában véve mindig esak maradni: Faust, as őrök küadó, az őrök ke­reső. Bs ebben a sokszerf formában mégis a Ieg­körülhatároltabb egyénisége volt nemcsak korá­nak, de as egéss német népnek is. Hatalmas skaratereje tudta csak összefogni és művészi re­mekekké formázni as álom és valóság, a gyö­nyör és szenvedés minden magaslatát és mély­ségét, mely ezt a tökéletes, remekbe foglalt em­beréletet átitatta. Titkárának, Eekermanazk mon­dotta egyszer, hogy más földi halandó a sok öröm és fájdalom súlya alatt, amely neki a sors­tól adatott, összeroppant volna. 0 el tudta vi­selni, mert mint Vőitó mindent magából merí­tett, mindig legbensőbb énjét adta. önéletrajzának cimét: »Életemből. Költészet éa valóság* minién müve egyformán viselhetné, mert ő volt Faust, Wilhelm Metster. Clavigo. Tasso és a többi hőse m'nd. Minden szerelme is belőle, l4gbensőbb énjéből fakadt. Minden szerelme az égés* ember szive dob­bnnisa Szerelmében hütelen volt, de ez a hűtlen­ség neki magának szerezte i legmarcangolóbb, a legfájdalmasabb perceket. Ebben is saját, egyéni élete tőrvénveire hallgatott. Nagy kutatója és is­merője, Creorg Símmel mondja róla: .Hütelen volt, hogy önmngához hü maradhasson*. Ezzel és nem a könyörtelen élvvággyal és önzéssel magyaráz­ható « a tény, hogy nem tudta életét egy nőhöz kötni. S hogy Christiane Vulpius mellett oly so­káig kitartott, tal; n azzal magyarázható, hogy a félboldogság szerény biztonságába menekült, ha már a teljes boldogságot meg nem találhatta, ő maga mondja: >Minden ember egy Adám, mert minden embert kiűztek egyszer meleg érzelmei pa­radicsomából*. Micsoda látnoki, freudi hasonlat Freud, a najíy tudós, kinek natalsága egybeesik a mult század utolsó évtizedeinek nagy Goethe­kultuszával, saját bevallása szerint sokat meritett Goethe cmbeii és költői nigyságából. Nem vélet­len, hogy a fiatal Freudot a pályaválasztásnál vég­ső elhatározásában Goethe »A természet* cimü értekezése befolyásolta, melyet érettségi vizsgája .•lőtt egy felolvasás keretében hallott Goethe a lelki elborulások világát ls rajzolja müveiben Küfönős előszeretettel vázolja az e«ész­lelki válságokat, Orest, Tassó, Mipsan, as őreá hárfás és Gnetchen ség é» betegség naiaral mozgó személyében. Iphlgenia megnyugtató szavai a lelki ir erejével gyógyítják a hírfákkal küsdő Orest felajzott sebeit a freudi megérzés és beleélés esz­közeivel. »Tőbb világosságot!« suttogták 1832 március r USHSaSWaWSnwWSSaaSWr. ^nWWBWWWWP^HIWHIWHIIHWWWHWNHWMm^ — m • • • • a hét elején 108 23-án Goethe elhaló ajkai, ezt hagyva még örök' ségül as utó koma Freud kutatásai világosságot de. ritettek azóta a tudattalan rejtelmes világába, dg mikor dirül as a világosság az emberiségre, mely elhallgattatni a Keleten vészjelként felhangzó ágyu. dörgést és amely Faust látomását megvalósítaná Pogány Margit. Megnyílik az Olcsó Harisnya «s Kötöttárú üzlet Tisza Lajos kfirú! 47. szán alatt SSStfES i Kérjük a n. é. közönséget, szíveskedjék Baját érdokéban váaérléaalt fenntartani. Figyelje kirakatunkat eddig nem létezett árakkall HbMM»W»yMMMMMMMMMMMMMMyMMyMIIMII>IMMMIiMIIMMMMaMMMyyMMMMIIMMIiyMMMIIMMMMMMM» Egy bank, melynek 156 millió betétje és 5 milliónál több haszna volt 1931-ben Elsőnek tette közzé 1931. évf zárszámadá­sát a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és ha nem tévedünk, nem is minden szándékosság nélküL Ac ország vezető pénzintézete való­színűleg demonstrálni kívánta sárszám adásá. val, hogy dacára • súlyos gazdasági viszo­nyoknak, az ország még mindig rendelkezik hatalmas tartalékok fölött. Nincs azonban az ae kizárva, hogy kiváltságos helyzetének tuda­tában diktálni akarta a tempót a többi pénz­intézetnek, amelyek egyáltalán nem szándé­koztak 10 százalékkal kamatoztatni részvé­nyeiket. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank évi Jelentése kitér az elmúlt üzletév minden moz­zanatára és részletes tájékoztatást ad az inté­zet működéséről, forgalmáról és az elélt ha­szonról. Csupán egyről nem tájékoztat a jelen­tés: — ami minket szegedieket elsősorban érdekelne —• a szegedi Ilók mUkOdésérftl. Az 50 oídtó terjedelmű füzetben egy sornyf Mv sem futott a vidéki intézeteknek. Azok forgalmát a budapesti fiókok forgalmával egy­bevonva intézi el aa igazgatóság, ami bizony nem nagyon hízelgő. Még csak megközelítően sem lehet megállapítani, hogy Szeged milyen ősszeggel szerepel a gigantikus számoszlopok­ban és mennyi Jntoft a kihelyezett mil­liókból a szegedi kereskedelem­nek és mezőgazdaságnak. A zárszámadás, el keil is n rni, egyebekben ' imponáló adatokat tár elénk. Megtudjuk' be­lőle, hogy az intézet pénzkészlete és bankári követelése több mint 70 millió pengd és csak­nem kétszerese a tavalyinak. Hogy a bank 5 millióval nagyobb nyereséggel zdrla mér i legét, azt aszal magyarázzák a szakértők, hogy tekintélyes külföldi tőkék fölött rendel­delkezik, amelyek a transzfermoratórium kö­vetkeztében ittrekedteK, amelyeket a bank, mint letéteket kezel és nem fizet utánuk kamatot Lesújtó némileg a zárszámadásnak sz a pontja, amely a bank dollárértékü tőrlesz­téses kőlcsőnének csőkkenéséről számol be. Az 193a évi 1,754.427 dollárral szemben 609.400 dollárra esett ez vissza. A jelentésből az is kiolvasható, hogy * bank fokozatosan leépíti ipari érdekeltségeit.,Természetesen még Js igen tekintélyes az érdekeltségbe tartozó vdiaiatok száma. Fel sem lehet valamennyit egy beszámoló keretében sorolni. Javarésze, egy beszámoló keretében oorolnf. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érde­keltségébe tartozik többek között a Salgó­tarjáni Köszénbánya Bt, amely a külföldt szén behozatali tilalma folytán elég /<5 ered­ményt ért él. A Felsőmagyarországi Pánya és Kohómü Bt Qzleteredménye már kedvezőt­len. A Nemesgulácsi Bazaltbánya Bt, a Péos­kői Bazaltbánya Bt., a Zalahalápi Bazaltbánya Bt. vesztetéggel zárták as üzleti évet A Bírna­nmrány-Salgótarjánl Vasmű üzemi feleslege éppen hogy fedezte az értékcsökkenési leírá­sokat, a Felten-Guilleineaume Bt éa Sz Első Magyar Gazdásági Gépgyár üzeme lényegesen csökkent éa veszteséggel végződőtt. Kedvezőt­len az Első Magyar Szövő- éa Kötőgyár, s Dréher-Hagenmacher Textilmüvek, s Magyar Posztógyár Bt, s Budapesti Pamutgyár Bt| a Zsolnai Posztógyár Bt és a Rajeci Posztó­gyár Bt elmúlt évi üzleteiedménye. Ugyancsak a zárszámadásból tudjuk meg,1 hogy az Első Magyar Részvény-Serfőzde s tavalyi 5.20 pengő helyett az idén esak 120 pengő osztalékot fizet és hogy a bank átvess még 110.000 részvényt, hogy azután az alap­tőkéi 16 millióra szállítsa le. A Szolnoki Cukor­gyár ugyancsak nem Jövedelmez, mert a hazai enkorfogyasztás erfsen visszaesett, a külföldre Merülő cukorra pedig nagy össae­get fizet rá a gyár. Négy különféle villamos­sági vállalatban van érdekeltsége a banknak, de egyik sem volt Jövedelmező. A vegyi Ipar­ban a Hungária Mütéglagyár mérlege gyen­gébb, mint a tavalyi volt* a Nikodema Ipar­telepek részvényein túladott a bank, s Magyar Vegyiipar Bt-ot pedig felszámoltatja. Visszaesett a bank vállalatai közül még c Posner Grafikai Müintézet forgalma, az Első Magyar Mechanikai Hordógyáré, a Nemzeti Faipar Bt., qrfg a Magyaróvári Ipartelepek Bt és m Bőrgyár Bt beszüntette működését ős kimondották a felszámolást Mint kuriózumot közöljük még az évf Men­tésből, hogy az Intézet váltóleszámítolást for­galma 554,105.493, a betétüzlet forgalma 3.131,154.488, a devizaüzlet forgalma 4.856,395 ezer 497, a pénztári forgalma 3.830,546.736, a fióküzletek forgalma 2.366,247.708 és végfll a bank összes forgalma 13.604,678.105 pengd volt Ennek a forgalomnak a lebonyolításánál 1,935.098 levél megírására és expediálására volt szükség és az egészet 688 ttsztyiselő ifi Í77 altiszt bonyolította le. Az Igazgatóság az óriási forgalom dacára az idén a tisztviselők nyugdijalapját egyál­talán nem dotálta, ellenben ntm derül ld st, hogy a szegekl fiók mennyi városi adói fizetett. Nem ártana, ha a város lépéseket tenne abban az irányban, hogy ne csak a Peeti Magyar Kereskedelmi Bank, hanem általábsn a bankfiókok a szegedi bankok adóterheinek arányában adózzanak. Gyógyszertár áthelyezés, teiiesváry józser Kelemen occol őuótfuszertárát ma vasárnap a mellelte léfö régi Európa­kávéház epületébe (volt Kelen bankház) helyezte ét w Nemzeti Hitelintézet Kálvária-útt Mlcpén legjobb fa, szén és koksz legolcsóbb áron T • 1 e f e a 25—OS é a 26—91 »10

Next

/
Oldalképek
Tartalom