Délmagyarország, 1932. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-14 / 36. szám

fi ét uton van. Szombaton lelealflsebb ayalog kerűtt i aáel közelharcra nem A diplomáciai képviselők as eddigi teljes sikertelenség ellenére is tovább tárgyalnak a etapotok wr* rancsnokaival. Céljuk arra irányul, hogy nem lehetne-e öszszehozni a japán éa kinal megbízottakat, mert azt remélik, hogy a közvetlen tárgyalások m^gis eredménnyel járnának. Japán azonban hallani sem akar, hogy összeüljön a kínai delegátusokkal* Igy pedig alig van remény at ellenségeik *dis beszüntetésére. Londonból jelentik: A Daily Express szerint Japán ÍUkos megállapodást kólóit ü szovjettel, amely japin íézra futtatja egéss Mandzsúriát és Mongólia nagyobb részét, összesen 1,730.000 négyaetmérfőlóet A hir szerint Oroszország " adja el részesedését a Untai keleti vasntakban. A megegyezést haditanács előzte meg Moszkvában. Sztálin belátta, hogy a másik eshetőség csak orosz—Japán háború lebet, módosította ázsiai politikáját, feladta Mandzsúriát is szövetséget kótőtt Japánnal, Tokióból Jelentik': Erélyesen cáfolják a Daily Express azon hírét, hogy a szovjet eladta volna Japánnak vasutérdekeltségét Ilyen, vagy hasonló sserzódés — mondja a japán közlemény — az orösz és a Japán kormány között nem jött léire. . Nem szüntetik meg a szegedi tanfelOgyelősóget Négy tagu ktlldattség megy e kormány tagjait IOz a szegedi tatésmények megmentése érdekében (A Dilmcgyarortzág munkatársától) A szegedi Intéz nények sorozatos leépítése egyre Jobban fokozza a szegedi közönség elkeseredését A pénzügyminiszter legutóbbi kijelentése még növelte az aggodalmakat, a miniszter ugyanis bejelentette, hogy rövidesen további fájdalma* leépítésekre kerül sor, A .szegedi városházán szinte állandóan folynak é tanácskoz ->ok. Somoggl polgármester készíti elő a védelmi harc haditervét A tiltakozó küldött?,'* valószínűleg a jövő héten ntacik Budapestre és keresi fei az illetékes kormánytagokat A küldöttség négytagú lesz: gróf Klebelsberg Kunó, dr. Son,oggi Szilveszter polgármester, dr. Aigner Károly főispán és dr. Glattfelder Gyuta megyéspüspök. , ,. , f , , . , — \zért utazunk, csak négyen, mondotta a polgármester, mert tapasztalatból tudjuk, hogy a Ha kü döttség könnyebben meggyőzheti a minisztereket a vár0s álláspontjának helyességéről és ldvánsága'nak jogosságáról, f nagy küldöttség szónoka nem tehet mást, mint elmondja beszédét, amelyre a miniszterek udvariasan válaszolnak, de a közvetlen tárgyalásra nem adódik ilyen esetekben alkalom. Ellenben ha néhány tagu küldöttség megy feJ, az leülhet a miniszterhez a tárgyalóasztal mellé és közvetlen beszélgetés formájában inkább meggyőzheti az illetékeseket Férfiak .... •ég mladankom blilnUn. Ka airoM«y. Clnutrált lnn^toMt 80 fillér Mlr*t *U»nSbMt dluMtn btnwitn Hu: MS Ouml Export Budaped, NépuinhAs u. 13. Ss (Hyr. gumlllzem, JavUéli vállal) " A város hatósága telefonösszeköttetést tart fenn Klebelsberg Kunéval, akit legutóbb felkértek arra, hogy érdeklődjön a minisztériumokban az intézményleépitésröl szállongó hírek után. Klebelsberg szombaton délelőtt telefonon felhívta dr. Aigner Károly főispánt, aki erről a beszélgetésről a következőket mondotta a Délmagyarország munkatársának: — Gróf Klebelsberg Kunó telefonon értesített arról, hogy eljárt a különböző szakminisztériumokban és tájékozódást szerzett a szállingózó hírekről és megérdeklődte^ hogy mUgen intézmények megszüntetését tervezi a kormány Szegeden. A knltuszmintsztériumban megnyugtató válásit kapott, kézölték vele, hogy ' : u tanfelügyelőség megszüntetéséről, van t. áthelyezéséről sió sincsen. •> Megnyugtató felvilágosítást kapott a belügyminisztériumban is, a kereskedelmi minisztériumban pedig Kenés Béla miniszterrel behatóan megtárgyalta az államépitészeti hivatal Szentesre való áthelyezésének kérdését/A tárgyalások alapján remélni lehet, hogy a< államépitészeti hivatal méais Ut marad' Szegeden. — Közölte gróf Klebelsberg azt is, hogy kedden látogat el a földművelésügyi minisztériumba a szegedi erdőigazgatóság fentartása érdekében és ugyanaznap fogja velem telefonon közölni, hogy mikor menjen Budapestre a sr<gedi küldöttség — A volt kultuszminiszter kö/lései alapján az az érzésem — mondotta a főispán —, bogy renOktoüü közgyűlés ötszehiodOra nem lesz tég, mert jó munkát végzünk Pesten Ra siker nélkül jönnénk vissza, akkor magas összehívni a rendkívüli közgyűlést mert én csak főispánja vagyok ennek a városnak, polgára is, akit lelkileg ls mélyen érint a ért minden sérelem. Az ilyen sérelmek orvnak tatása, vagy megelőzése érdekében teljes erQvel szem fel a harcot • oarmol FAJDALOM HtLKOL HAJT, lét napig betirfik laktak Conrad Veldt villáiéban (Budapesti IndósitÓnk telefonjeles, tésa.) Berlinből Jelentik. Conrad Veidt, « ismett filmszínész villájában két napon it betörők Ismáztak Conrad Veidt filmfelvételen van Ansziíjában az elhagyott villába két férfi hatolt be, akik ott tói tölték az éjszakát, majd hajnalban nagy zsákmánnyal eltávoztak. A két betörő a következő éjszakát is a villában töltötte, a filmszínész ágyában aludtak, nagy vacsorát csaptak éa csak ssombaton reggel távoztak el ujabb zsákmánnyal. A ha betörőt a rendőrség néhány órai munka utáa elngta. A betörők állásnélküli fiatalemberek vol tak. Minden érték hiánytalanul megkerült mm^mmsm—ms—ums—m—uammmemmemmm 0pt\H3 w saomlhrofl a Javítás* LIEBMANN litaiertunA, Kele Winkler Testvérek Alsóllszapartt telepén ás összes fióküzleteiben' legtöbb mlnóséofl hazai ésporoaz szenek, Hindenburg diókoksz, príma tflztfa a log> olcsóbb árban, házhoz szállltfa kapható. Telefon tO-24. éa 29-95. j As arany, estlet, a 16 óra a legfőbb lOKebefeklelOe. i ú M • Ora, ékszer \ass tordnljon Watemnul TóíO órdufioa. ooea T. — Elad da réMlettUaMi MINDENKI TMnDut ktajdum H tém H nj „amerikai renduer* ElSnytt. JSBC rt(rt p4n* borii bU. Ora, eicaser, gramofon, Ongyutíó! lavílAtok Jól. gyorsan, pon«o»i\nf Két királyi koponyáról Irta Móra Ferene. 'Mikor Mozart 1791-ben meghalt, a melódiák leggazdagabb fejedelme után nem maradt annyi p<*nz, hogy rendes közpolgárt sírhelyet lehetett vo'ni neki váltani a bécsi temetőkben. Be kellett neki érni egy jeltelen, névtelen, fejf'tlan gödörrel a st.-marxi temető szegényfertályábai. Oda is csak hárman kisérték ki a doldusos deszkakoporsót, mert decemberi délután veit, hamar alkonyatba hajló, szeles, havas-esős, a temető irgalmatlan messze és Mozart szívbeli birátai nem ízoktnk hintón járni. a három bohém se ácsorgott -okáig a halottak városának latyakjában. aki rászánta magát a keserves kirándulásra. Odnnvomták a temetőcsősz markába a halottascédulát, hogy leltározza bo abból a boldogultat óz Isten-kertjébe, aztán felgyűrték a gallérjukat és hátat fordítottak erre az életre a szegény Wolfgang Amadeusoak, aki bizony szebb időt is választhatott volna a meghalásra. A temetőcsősz pedig vetett még egy lapát földet a friss sirba s csak odabcut, a meleg szobában n'zte mrg, kinek is vetett ő most ágyat S amig bevezette a Protokoll-ba, hogy a szegények par. celláia második sorámk negyedik sirjába bizonyos \V A. Mozart nevü kvártélyos költözött, fölfénylett a lelkében egy gyerekkori emlék. Fogta az opja kezét a Sleplnn^-Kirche ponikusában, mert beljebb nem lehetett jutni a fényes ruháju uraktól és asszonyságoktól, szállt a tömjén kék páráia, biif?ott az orgona, — jaj, olyan szép volt az, hogv soha se lehet elfelejteniI És mikor a mise véget ért. akkor az apja a karjára vette, befurakodott vele a tömeg közé, oda, ahol a fényes ura* és asszonvságok eny bársonyruhás fiúcska körül tolongtak. — Látod, llam, azt a hosszuhaju gyereke*, akit a nagyorrú bácsi simogat? Az a nagyorrú ember a császár, a gyerek pedig Mozart karmesternek a fia, ez a kis Jiu fundálta ki azt a szép muzsikát, amiért ez a sok urinép idejött. Látod-e, hogy megbecsülik a jó magaviseletű szorgalmas gyereket? Te még megéred, mikor nagy ur lesz belőle, majt akkor Jusson eszedbe, hogy előre megmondtam én est neked. A temttf-csősz megcsóválta a fejét, hogy ime itt végezte a nagyúrnak indult fiúcska, a hordárok és szegényházi hf.lottak közt. Ugy látszik, mégse volt olyan jő magaviseletű és szorgalmas gyerek ez a Mo»art-flu. . Aztán nagyot húzott az égett-borbul, mert fázott a körme a pennán és ásítva nézett ki nz éjszakába, amely olyan szép fehérre márványozta a szegény zeneköltő s|rját is, mintha csak valami gazdag kalaposmester aludna i/enne. ... A temelőcsőszők vagy cinikus filozófok. vagy gyógyíthatatlan lírikusok. A st-marxi temető csősze lírikus lehetett, mert mikor a községtanács Hz év múlva felásatta a Szegény-halottak parcel'áját és egy gödörbe hányatta a gazdátlan csontokat, különös gonddal ásta fel, a Mozart sírját. A koponyát kivette a többi csontok közül, papírba csavargatta, ráírta, kié, azlnn föltette a szerszámos kamrájában a polcra. Igv maradt a szerszámokkal együtt hivatalbéli utódjára, aki sz;n'én a müvészkeblü temetőcsőszök közé tartozott, még pedig a fuvolát művelte. Nem is volt előtte ismeretlen a Mozart neve, azért Igen nagy becsben tartotta a koponyát, a szerszámos kamra polcáról elöléDtette a lakószoba sublótjára. Itt találkozott vele s negyvenes évek végén Hyrtl, nem a nagy anatómus, hanem anuak az öccse, egy (lerék rézmetsző, egyúttal gordonkás a Beethoven-barban. Akkorib . halt meg az édesanyjuk, a rézmetsző gyakran kijárt a <r]áboz, egyszer az eső bekergette a csöszházba a a fuvolás temetőcsősz, meg a gordonkás rézmetsző Igen őssszebarátkozott. Mozart koponyája sok Mueestétyt hallgatott végig a Csőszkunyhóban, mlg végre aj fuvolás neki adta az ereklyét a gordonkásnak, es pedig sietett vele bátyjához, a professzorhoz. Hyrtl íinatóffliai méreteket vett a koponyáról «' mivel azok egyeztek a Mozart arcképeiről kiszámítható méretekkel, elhatározta, hogy a nagybecsű ereklyéről tanulmányt ir. Ehhez azonban szüksége lett vo'na különböző adatokra a néhai tome»j tőcsőszről, aki a koponyát megmentette s mint koronatanú szerepelt volna a tanulmányban. El is küldte az öccsét a városháza uraihoz mindenféle régi aktákért, azonban a bécsi városháza it csak olyan volt mint a többi városháza. MüW meghallották, miről van szó, kegyeletsértést. huDsrablást emlegettek s ugy ráijesztettek a Jámbor rézmetszőre, hogy hazaszaladt a bátyjához s erőszakkal elvette tőle a fatális koponyát, azzal, bogy mindjárt beledobja a Dunába. Azt ugyan nem tette, hanem eldugta ugy, bogy csak a halála után került valami titkos zugból s bátyja birtokába, ald közben olyan nagyember lett, hogy most már a bécsi városházától se félt Nyilvánosságra hozta a Mozart-koponya történ* tét, ami akkor — a hetvenes években — európai szenzációszámba ment. Eljutott a hlr Edinbu-gba is s egyszer beáüit Hyrtlhez sz eüinburgi muzeum igazgatója Meg akarta venni a Mozart koponyáját és igér érte háromszáz aranyat ami akkor olyan nagy pto* volt hogy azt most egy szuszra ki se lehelne mondaniHyrtl természetesen azt felelte, hogy 6 00* foglalkozik koponyakereskedéssel s az ereklyét különben is odaiajándékozU már Mozart szülóváfo*