Délmagyarország, 1932. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-07 / 30. szám

A földművelésügyi miniszter zárlattal akarja sújtani a szegedi facsemetéket 151 ktrtétz soivos sérelme fa Délmagyarország munkatársát*) A szegedi f3kertészek küldöttsége jelent meg szombaton Szűcs József vezetésével Somogyi polgármester előtt A küldöttség tagjai elmondották, hogy a földmű• vcté*ilgVl minisztérium szigora zárlatot akar étrend el ni a Szegeden termelt facsemetékre. A zárlat azt jelentené, hogy a szegedi facsemetéket Szeged területéről nem síilíithatnák ki sem a külföldi. sem a belföldi piacokra. Szegeden 150 fakertéss 800 Katasztrális holdon tartott fenn szépen jövedelmező faiskolát. A Szegedről exportált facsemeték értéke éoenta mot kötet tette a hárommi!no pengőt. Elmondották a küldöttség tagjai azt la, bogy miért kerülhet sor a zárlat elrendelésére- Az osztrát földművelésügyi miniszter behozatali tilalommal sújtotta a magyar gyümölcscsemetéket mert megakarja szabadítani az osztrák kertészetet a magyar versenytől. A magyar földművelés ügyi miniszter az általános tUalmflt a szegedi farsemelékre szeretné csak korlátoztál ni. Arra kérte s küldöttség a polgármestert hogy eszközöljön ki Purgly Emil földművelésügyi miniszternél kihallgatást a szeged] fakertészek számára, amely Zsemberg Károly alelnök vezetésével utazna Budapestre. A polgármester azonnal felhívta telefonon a földművelésügyi minisztériumot és Újhelyi miniszteri tanácsossal beszélt a kérdésről. A miniszteri tanácsos elmondotta, hogy az osztrákok szerint Szegedről fertörött fa ts kikerült Ezért gondol a minisztérium arra, hogy tárlat alá helyezi a szegedi facsemetéket A polgármester közölte • miniszteri tanácsossal, hogy a minisztérium információi tévesek és kérte, hogy eszközöljön ki a szegedi küldöttség számára audenciát A miniszteri tanácsos ezt megígérte, a küldöttség a jövő héten utazik Budapestre. Hogyan lehetne a magánépitkezéseket meginditani ? kt építkezések megindítása volna a munkanélküliség és egyéb társadalmi bajok legbiztosabb orvosszer. Köztudomású, bogy minden építkezésnél első kérdés, amin az építtető elhatározása múlik, vájjon kirtMődik-e. rentábilis-e? As építkezést drágító tényezők, amik a kisemberek építkezését lehetetlenné teszik,a következők: 1. a kartellek, melyek cca 20 százalékkal, 2. sz elavult építési szabályzatunk cca 10—30 százalékkal, 3 ami s.-ázalékhan ki nem fejezhető, de építkezés legsokosabb akadálya: a telekdrágaság. Azok a területek ugyanis, amelyek ezen akció keresztülviteléhez elsősorban jöhetnek számításba, nincsenek közmüvekkel ellátva. Viszont a közművekkel ellátott területek épp azért, : íert igen csekély mennyiségben állanak rendelkezésre, olyan drágák, hogy maga a telek többe kerül, mint amennyi pénzt az építtető az egész ingatlanára, tehát házra ts telekre fordíthat. Súlyos akadálya az épitkezé nak •von szerencsétlen házadómentességi rendelet is, amelynek tarthatatlanságára legutóbbi mérnÖkegyleti előadásomban mutattam rá. Kérdés, miként volnának ezen tnosto'ia körülmények enyhíthetők? A szükségadó második feléből olcsó kölcsönt kellene a L. A. B.-kölcsón mintájára folyósítani és nem hidakat épiteni. A kartcllkérdéssel, mint nem tisz^n műszakival, nem foglalkozom. A szabályrendelet drágító hatására a legnagyobb részletességgel rámutattam már egy évtizeddel oz előtt. Minthogy ez szerves összefüggésben van a harmadik akadálynak, a telekdrágaságnak elhárításával. mindkét baj orvoslási módiát együtt adom az alábbiakban: Adjunk uj irányt városfejlesztő politikánknak, azial, hogy modern technika és korszerű követelmén veknek megfelelő uf épllószabályn'ot és városterrft alkotunk Építési szabályrendeletünk és várostervünk elavultsága oda vezet, hogy az, aki egészsége? lakást akar építeni nálunk, aránylag drágábban épit, mint a lölétben uszó Svájcban. vagv Hollandiában. Indokolatlanul túlzott követelmények elé állítják az építtetőt és csak némilei képes e hibákat ellensub-oznl azon szerencsés véletlen, hogy mérnöki hivatalunk igazán megértő módon, minden bürokratizmust félretéve igyekszik a bajokon enyhíteni, de mindaddig, mlg a szabályrendelet, aminek az alapján Javaslatait meghozza, gyökeres és a helyi viszonyoknak megfelelő módon városteTvűnkkel egvvtt át nem alakul a kor követelményeinek megfelelővé, olcsó építkezésről nem beszélhetünk A múltban mindét; az volt a hiba, hogy budapesti vagy más kaptafára alkn'ták építőszabályzatunkat. Itt a* orszáejos sémák esödöt mondanak, speciális szegedi bajokon csak speciális orvosszer, crak a szegedi viszonyokat sz>mmeltartó épitőszahályzat sepíthet. Elavult épitősz-abályzatunk és a vele kapcsolatos városterv mit w.n tud a technika fejlődéséről, srfntc kényszeríti az építtetőt az e :észség'elen és felesleges aqysgpaiarláseal járó építkezésre Nem engedi meg azon előnyök kihasználását amit e perifériákon végrehajtott könnyű építési mód megenged s alig disztingvál a zárt sorban és i«abadonállóan épülő házak tűzbiztonsági és más épitésrendőri követelményei között. A város épitőszabályzatónak övrtetbeosztása hibás, ennek következtében a telekméretek és arányok rosszak, célszerűtlenek. A városszéli telepek bármelyik zuguccájának telkei ugyanazon rzellemben vannak beosztva, mint a belvárost bérbáztelkek. Ahelyett hogy hosszú keskeny lelkek kiosztásával tennénk könnyűvé az éiútkezést és közmüvek létesítését, túlzott méretű uccafrontokkal mesterségesen növeljük a járda, kerítés, uttestburkolat világítás, stb. költségeit. A legtöbb külvárosi telepet az 0. F. B. megbízásából földmérő és nem arra hivatott szakember tervezte • igy ne csodálkozzunk áron, liogy a telepek úthálózata és felosztása a célszerűség, hygénia és esztétika legelemibb követelményeit sem elégítik ki. Az olcsó és egészséges építkezést ahelyett, hogy előmozdítanák, lehetetlenné teszik. Amint a mezőgazdaságban kifizetődik a szikes terülitek termővé tétele, ugyanúgy állítom, hogy kifizetődnék például a városterv magujjüása után a csatornahálózat egy aránylag csekély részletmunkának a holt Tiszára vezető vé?zkiömlőnek külön megépítése oly módon, hogy az a valamikor létesítendő nagy csatornahíd flt szerves alkatrésze lehessen. Ezen mint egy természetes szelepén át volnának levezethetők azok- a talajból, záporokból stb. felgyülemlő víztömegek, melyek a meglévő árkok nyesegetésével .«1 nem távolithatók. Ilyen módon például az egész Móravárosrész szárazzá és emberi lakájok építésére alkalmassá volna tehető. De nemcsak a Móra városrésznek, hanem az egész belterületnek értékét növelné és hasznos befektetés lenne, ha víztelenítés és ahol elkerülhetetlen, némi feltöltéssel, azokat a belterületi telkeket, ahol sokszor félholdon csak kukoricát termelnek, sőt néha nádat. A német lakó és forgalmi úthálózat mintájára áttervezhetnénk és értékét a mainak sokszorosára emelhetnénk. Ha sikerü'no azt az óriási területet, amely jelenleg a város legértékesebb részein is pariagon hever, építésre alkalmas telekké alakítani, kettős eredményt érnénk el. Elsősorban megvetnénk az egészséges belterjes városfejlesztési rendszer alapját és nem a körtöltésen kívüli sártengerben kellene elvesztegetni azt a tőkét, amely elsősorban a Nagykörút mentén és Újszegednek a hidhoz közöli területén volna felhasználandó, másodsorban, ami épp oly fontos, a keletkező uj telkek értékéből fedezni lehetne a közmüvek részbeni költségét Pécs városa elsőnek ismerte Jel az építőipari tevékenység azonnali megindításának jelentőségét. Pécs ef-v hajszállal sincs jobb helyzetben, mint Szeged. Amit ott megcsináltak, mi is létrehozhatjuk, de akkor egy pillanatig sem szabad késlekednünk. férfion •llfa w«r»t«tt unaa*!l i _ _ misdfnkorr* blito.Itr. Nmn orro»M». rita'itrtll tomrrtot/U «0 flUér MIt»í *I1». nltwa'-'llMkrMcii Mrntnlw Mid: US Gumi Export Budapest, NeptztnhAz u. 13.S« (Ryr. oumlUzem, favtlA*! vAllil) Használjuk fel azt az időt ami most következik arra a munkára, amihez egy fillér sem kell. csak egy kis Jóakarat. Tegyük revízió tárgyává mindazt ami felesleges módon gátolja az épitkezérsk megindítását, delegáljon a város halósága egy háromtagú bizottságot e kérdés megfelelő megoldásé* ra. Bámulatra méltó az a nemtörődömség, amivel nálunk ezeket az ügyeket maguk r« erdekeltek kezdik. Csak egy Jellemző esetre kívánok reámutatni: Az adókedvezményi rendelet képtelen kikötések*! tartalmaz. A város ccntrumáb.n, az I. építési ka< rületben ugyanazon teleknegj Sághoz köti a mentességet, mint a IV. kerületben, például Újszeged, Somogyi-telep. Hogy ezen képtelenség a város hatóságának javaslatára került bele az adórendeletbe, annak főokát az érdekeltségek nemtörődömségében látom. Ha kissé komolyabban vennénk ezeket a dolgokat. nem kellenek olyan sötét jövő elé tekintenünk, de ha a kedvező Időpontot elszalaszt, juk és nem készítjük elő a talajt, akkor hiába fogunk azon keseregni, hogy ások a kisebb-nagyobb tőkék, émlket az Inflációtól való félelem hoz napfényre, nem uj adómentes építkezésben, hanem régi és adóval agyonterhelt épületekben keres tthelyezést Sebestyén Endre építészmérnök. Záloaiegyéí mielőtt eladná győződjön meg, hogy legtöbbet fizet érte Gáspár, Mikszáth KálroáD-o. 12. sz. Keresek megvételre higanyt, hamis Pontfogakat brlUláns ékszert, régi arany és ezüstpénzeket OS As olvasó rovata Milyen tisztelt Szerkesztőség! Nemrégiben egy asszonytársam szöktette a mostani raetédlány-miíériákat, de az illetékesek még mit sem tettek ennek megszűntetése érdekében. Ma-holnap odajutunk, hogy nem lesz bátor« ságunk háztartási alkalmazottat fogadni, mert soha sem tudhatjuk, hogy mikor fog bennünket kifosztani. Mint szerencsétlen, magamra maradt özvegynek, magamnak kell a saját és gyermekem megélhetéséről gondoskodni, tehát kénytelen vagyok alkalmazottat tartani, ami a< utóbbi időben valóságos kálváriajárás. Szinte megdöbben ő hogy a mai időben Jó bérért és jó kosziért is csak alig lehet' tisztességes háztartási alkalmazottat kapni. Egy hónapi leforgása óta az utóbbi napokig három mindenest fogadtam, akik közül kettő könyve éa ruhája hátrahagyásával vasárnapi kimenő-; jéből még mai napig sem tért vissza, a harmadik pedig a helyiét alapos kiismerése végett egy hónapot kitöllótt, amely idő alatt valósággal kifosztott, felhasználva gyakori távollétemet. Amidőn kénytelen vagyok panaszommal a nyilvánossághoz fordulni — amely bizonyára tőbbszáz asszonytársamnál visszhangra talál —, egyben kérve-kérem a rendó-ség és hatóságok erélyes közbenjárását ezen tarthatatlan' állapjt mielőbbi megszüntetésére, mert nemsokára már az a gazdasszony sem fog merni háztartási alkalma tat házába fogadni^ aki annak munkabérét nagy nehezen rn'%Z elő tudja teremteni. Tisztelettel: Egy elöfiz tő* Szegedrő Budapestre költtt-ésem alka1mából rokonaimnakrismeröseimnek és volt rende'őtmnek ezúton mondok Iatenhoizádot HÓ FRIEDMANN CECIL. Külföldi szenet és Kokszol tökéletesen pótolja a TATAI DIÓ-KOKSZBRIK Nem Hagy salakot, nem sUl össze, tisztán Hamuvá ég. E^^SÍÍ Vértes Szénkereskedelmi Részvénytársaság Szeged. Boldogasszony sugárul 17. aa* T.Uíoa: 19-58 «* 21-18