Délmagyarország, 1932. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-19 / 40. szám

D£LMAGYARORSZA(j SZEGED. S(erk«tzlrtt<g: Somcgyl ucca SS.I.em. Telelőn: 23-33.Kiadóhivatal, kaietOnkOnyviAr ét 1 •gytrada • Andi •eoa A. Telelőn > 13-OA. - Nyomda > Lttw Upöt ucca IV. Telefon i 2«-34. Tévlratl ét leTélflm l)ílm«ny«">r»táo **eoed Péníek, 1932 február 19 Ara ÍO fillér Vm. évfolyam, 39. szám A szimbolikus selyemharisnya Manoile'cn Mihály nagyon okos embernek számit Romániában. A regátbeli románok azt mondják róla, hogy eg&z biztosan második Tftnlescu lesz belőle. Nem vagyunk ugjan egész tájékozottak a román közélet értéknvg­állapltásai tekintetében, de ez bizonyára olyas­valaminek felel meg, mintha Kis Csikaliónak azt helyeznék kilátásba, hogy el fogja érni Rácz Laci vagy Banda Marci dicsőségét a nyircttyíizés terén. Manoilescu Mihály bőr­tönben is ült ugyan egy darabig, de ez a bőrtőn nem számit, sőt éppen okosságának egyik bizonyítéka, ö szervezte meg azt a komplottot, amely Károly királyt visszahozta Románia trónjára. A király nem is bizonyult hálátlannak: visszajővetele után kereskedelmi miniszterré nevezte ki a börtönből kiszaba­dult Manoilescut Ma Manoilescu Mihály a román nemzeti bank elnöke, ami szintén nem tartozik a megvetendő állások közé. Kétségtelen azonban, hogy Manoilescu nem­Hétközi mértékkel mérve sem tartozik a meg­vetendő egyéniségek közé. Kiváló közgazdász­nak ismerik és olyan választékos franci asság­gal beszél, mint egy született és akadémikusan képzett francia. Megnyerő modora szónok, aki­nek van is mondanivalója. Nem csoda, ha a románok sziveseh használják fel olyan nem­zetközi misszióLra, ahol az iskolázottságnak tökéletes nyelvtudással és debatteri készséggel kell párosulni. A legelső alkalommal, mikor kit évvel ezelőtt Budapesten egy nagyobb román delegáció jelent meg, ő volt a romá­nok vezérszónoka. Most másodízben szerepelt Budapesten, ezúttal azonban nem politikus minőségében. A magyar közgazdasági társa­ságban tartott előadást egy látszólag teljesen elméleti jellegű kérdésről »A közgazdaság át­szervezése és a társadalom ellenállása* cím­mel. Előadásában olyan közgazdasági kérdé­sekkel foglalkozott, amelyek minden országban közösek és a világ általános nyomorúságából fakadnak. Manoilescunak a tézise az, hogy az egész világ elszegényedett és az egész életnek en­nek megfelelően kell átalakulnia. A közgazda­ság vezető egyéniségei, a nagy bankvezérek, az iparvállalatok vezetői ezzel már régóla tisztában vannak, hirdetik a takarékosság szükségességét és igyekszenek üzemeiket a megváltozott viszoryoknak megfelelően beren­dezni. A közgazdaság átszervezése tehát fo­lyamatban van. Elbocsájtanak, szanálnak, le­épilenek és redukálnak az egész vonalon. A társadalom ellenben a közgazdaságnak ezzel «z uj irányzatával szemben passzív rezisz'en­ciát tanusiL Felhorkan minden fizetésleszálli­tásra. Nem szívesen látja, ha embereket ki­tesznek az uccára. Nem akarja igényeit leszo­rítani. Nem hajlandó a szimbolikus selyem­harisnyát parautharisnyával felcserélni. Lehet, hogy Manoilescunak, ha kizárólag * számok szempontjából nézzük a dolgot, igaza van. Csakugyan meg kell változtatnunk éle­tünk eddigi menetét. Nem nyújtózkodhatunk tovább, mint ameddig a takarónk ér. Mégis ahogyan ugy látjuk, hogy a társadalomnak » igaza van, ha ellenállást lanusit az átszer­jelenségeivel szemben és nem hajlandó * közgazdasági vezérek tanításait szó nélkül fogadni. A tapasztalás ugyanis azt mutatja, az átszervezést mindenki rnnsnak a ter­"ére kivánja végrehajtani. A szimbolikus se­'yemharisnydt és az egy tál fölösleges ételt u mindenki máson akarja megspórolni. Szép, ha bankelnökök hirdetik a takarékosságot, de még szebb volna, ha ezt az elmétebet nem alkalmaznák mindig azokra, akik amúgy sem fürödtek meg a bőség aranyfürdőjében. A selyemharisnya csakugyan szimbolikus. De ez a selyemharisnya, amelyről le kel­lene mondani és amelyről állítólag a társada­lom nem akar lemondani, egyúttal a társa­dalom életösztönének a megnyilatkozása. A ZLörtZETÉS' Havonta helyben 3.ZO vidéken ét SudapetlenS-eo.HUimidBn 0*40 prniA. * Borét seAra Ara hélkHa­nan IA. vaiér- At Snnapnao " n"-,,,r­detéeeK felvétele larffa tzerlnl. Menfe­lentu hétM kivételével ntomte reonel szimbolikus selyemharisnya ugyanis lemon­dást jelent az elért életstandardról, a kultur­igényekről, a higiénikus életről és mindenről, amiért tulajdonképen élni érdemes. A bele­nyugvás lemondást jelent még a reményről is, hogy a mai helyzet megváltozhassék. A vé­dekezésben, ha nem is eredményes, legalább felcsillan egy jobb jövőnek az akarása. Ezt je­lenti a társadalom ellenállása és ezt jelenti a szimbolikus selyem harisnya. Painlevé lesz az uf francia kormányelnök Pária, február 18. Doumrr, aki a tegnapi nap folyamán legkevesebb 36 politikusnak hallgatta meg a véleményét, ma korán reggel. tovább folytatta a kihallgatásokat. Elsőnek fél 9 órakor Tarlleut fogadta, majd Painlevél kérette magához Painlévé félóra hosszat időzött az elnöknél. Á kihallgatás után a kővetkező nyilatkozatot tette a sajtó szá­mára: — A köztársaság elnöke metfbizolt engem as aj kormány megalakításával. Lehetőleg hamari végleges választ Ígértem neki, talán már ma es­tére, noha még nem tudom egészen bizonyosan, mert a helyzetet pontosan rae& kell vizsgálnosk Véres összeütközés Pacsán két halottal csendörök és gazdák között Két lefoglal! tehén mlftti -a fleendérffk a felizgatott gazdalSmegre tüzellek — Kél gazda azonnal meghall, kellen súlyosan megsebesüllek Zalaegerszeg, február 18. Pacsán csütörtökön az országos vásárra Fiala József adótiszt két gazdától adótartozás fejében lefoglalt két marhát hajtott fel. A marhákat két hajcsár hajtotta, Fiata három csendőr védelme alatt igyekezett a vásárra. Amikor a vásárhoz közeledtek, az állatok gazdái elátlták Fiala útját és visszakövetelték jó­szágaikat. f Közben nagy tömeg vette körül a vitatkozókat, a hangulat olyan fenyegetővé vált, hogy Fiala visszaadta a gazdáknak a lefoglalt teheneket A tömeg hangulata egyre izzóbb lett, ugy, hogy Fiala jónak látta elmenekülni. Nagynchezen be­érkezett a faluba, de itt ekkor már 800 főnyire szaporodó tömeg állta el útját és azt követelte a csendőröktől, hogy adják ki Fialát. Az adótisztnek végül is sikerült a faluból kimenekülni. A tömeg nem akart széjjel oszolni és továbbra is fenyegető magatartást tanúsított A három csendőr segítséget kért, majd oszlásra szólították fel a tömeget. Amikor a felizgatott gaz-1 dák nem engedtek a felszólításnak, « csendőrök tűzetni kezdtek. Két gazda: Kainán József és Kiss József azonnal meghalt, Függ István és Gátig József súlyosan megsebesült. A pénzügvminiszternek a végrehajtást felfüg­gesztő rendelete különös vételien folytán csütörtö­kön délben érkezett Pacsára. A két halotton, a négy súlyos sebesültőn kívül még nyolc könnyű sebesültje van a sortüznek. A csendőri nyomozás szerint napok óta buj­togatták a lakosságot. A buitogatók kézül eddig 20 embert vettek őrizetbe. A belügyminiszter nyilatkozol! a képviselőházban a pacsai sorliizről Vlla az OTI bíráskodásról Budapest, február 18. A képviselőház csütörtöki ülésén Hegymegi-Kiss Pál a bank- és valutavissza­éléseket telte szóvá. A tízéves rendszer kivételes nyereségekre nyújtott alkalmat A háborús jöve­delmet nem adóztatták meg, a biztosító társaságo­kat megvédték, de a biztosítottakat nem. Hiába szólaltak fel a hadikólcsöntulajdonosok érdeké­ben. A protekciós rendszer érvénvesül a Károlyi­kormány atatt ls. A banktőke igazságtalan véde­lemben rdazesül. Esztergályos János: Jaj azoknak, akik a darázs­fészekbe nyúlnak. Tiszteld a jótevőket, hogy hosz­szu mandátumod legyen! (Fokozódó nagy zaj) Hegymegi-Kiss: A rendeleteket kijátszák és az illetékesek nem tesznek intézkedéseket a vissza­élések megakadályozására. Egy banktisztviselő fel­hívta az illetékesek figyelmét, hogy vaiutacsempé­szés folyik és pontos adatokat szolgáltatott Igaz-e ez c-» ha igen, miért nem történnek intézkedések? Buchinger Manó; Csak kijárásra van idejükt Hegymegi-Kiss Pál; A csempészettel foglalkozó cégek külön futárokat tartanak és Svájcból valu­táért értékpapírokat hoznak be. Csak valutáért kaphatják ezeket, mert hiszen ajándékba nem igen adnak értékpapírokat (Nagy zaj.) Felmerült ft gondolat, hogv helves volna a városok, vár­megyék és községek "külföldi kölcsöneit 30—40 százalékos árfolyam mellett visszavásárolni és eTre felhasználni a külföldön lévő magyar tőkéket Gaai Gaszton: Egy jó kijáró kellett volnál Hegymegi Kiss Pál: A bankok nagy üzleteket csi­nálnak ezekkel a záloglevél vásárlásokkal Kül­földön 30 száza'i'-kos árfolyamon szerzik meg az értékeket és belföldön 70—80 százalékos árfolya­mon értékesítik, részben készpénzért, részben köl­csönfolyósítások formájában. Ugyanekkor a kis­birtok teljesen hitel nélkül áll Ha ez a rendszer igy folyik tovább, jön a tavasz de a magyar földet nem tudják felszántani és bevetni, mert itt csak a panama fog virágzani. Ezután a társadalombiztosítási bíráskodásról szóló törvényjavaslat vitáiét folytatták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom