Délmagyarország, 1932. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-16 / 37. szám

Drámai jelenetek közöli kezdték meg a kalapácsos gyilkosság tárgyalását flschl Frigyes tagadta, hogy pénzért SMe meg Slelntaerz Rudolfot — „Tisztén csak szívességből lettem" — valloHa. — Stelnherz Özvegye zokogva védelmezte férje emlékét A tárgyalást kedden lolytatfák Kecskemét, február l5. Példátlanul nagy érdek­lődés mellett kezdődött meg hétfőn Ftschl Fri­gyes, >a kalapácsos gyilkost ügyének a törvény­széki tárgyalása. Fischl, mint ismeretes, a mult év március 26-án a Budapestről Kecskemétre ha­ladó vonaton egy kalapáccsal olyan borzalmasan megsebezte Steinherz Rudolf kereskedőt, hogy az a ceglédi kórházban sérüléseibe belehalt Fischlt az ügyészség szándékos, de nem előre megfente' szándékú emberöléssel vádolja. A hétfői tárgyalásén arra a kérdésre, bűnös­nek érzi-e magát, Fischl igy felelt: — RüaSs vagyok, de nem szándékos emberölés­ben f:n nem akartam Stcinherzet megölni, nem raboltam. Stelnherz eröszakot! ré, bogy éljem meg fft. Tn vagyok a tulajdonkénem áldozat, kérem szé­nen Stcinherzet már gyermekkora óla ismerte, de ti'in volt vele jó barátságban. Március elején azután egyszer Steinherz kereste fel őt kecske­méti lakásán. t'ztitán részletesen elmondja Pestre utazásuk­mk történetét. Steinherz ekkor elmondotta, hogy nekem nagy dologban keli résztvmnem. Becsü­letszavamat vette, boav vesteszek neki minden Dolitikai dolgot. — Huszonnegyedikén találkoztunk ismét Kecs­keméti n Felutaztak Pestre, majd visszafelé utaz­va Cegléd felé közeledtünk, Steinherz ideadta ne­kem a kupé kulcsát, hogy majd a »dok>g« után szálljak le és zárjam be a kupéajtót — Amikor Czeglédbcroel körül jártunk azt mon­Jotta: >\eked rn;'em ma agyon keli ütnöd.« Fn megdöbbentem, reszketés fogott el. Kijelentet­tem, hogy ezt nem teszem, én visszalépek ettől a dologtól, ö erre szidott, miért félek, miért vagyok olyan gyáva. Pontosan emlékszem, négyszer mon­dotta nekem Steinherz, Üsseü őt agyon. — Steinherz lefeküdt az ülésre, zsebkendőt tett a feje alá, aztán megmutatta, hova üssek. Én megkérdeztem tőle, blztos-e a falál. — Erre ö azt felelte persze biztos, mert meg­áll az agy. Erre én azt válaszoltam neki, de kérem, a szívműködés nem szűnik meg. Ekkor azt mondotta, hogy ha nem hal meg, üssek még egyet. — Cn végre már nem is tudtam, hogy mit teszek. Natfv erővel lecqaptnin oda, ahova ö mu­tatstL Mint egy gép ütöttem.., Fi»chl ezután kijelentette, hogy nem pénzért követte e< a tettét, hanem tisztán és kizárólag szívességből. Azt, hogy 5000 doUárért követte el tettét, azért vallotta, mert Bécsben azt tanácsolta neki valaki, hogy ezt mondja A fiu ezután részletesen elmondotta a gyilkosság utáni csavargásait. Az elnök kérdés pergőtüzet zudit a vádlottra. — Nem mese mindez? — Nem mese, mindent őszintén mondottam el... — Nem rablás történi a vonaton f — A'em... — Nem volt társa, akivel együtt követték el a merényletet. — Nem. Fischl azt hajtogatja, hogy csak azt tette, mire őt Steinherz kérle. Szuggeszció hatása atau állott. Az elnök kérdésére határozottan kijelenti, hogy Steinherz és közte nem volt természetellenes vi­szony Kihallgatása végén újból megismétli, hogy vem pénzért ölte meg a borkereskedőt. Az első tanú özv. Steinherz Raclolfné feszült figyelem közben arról beszélt, hogy férjé­nek az elutazáskor 180 pengője volt az uton tel­jesen kirabolták. — El tudja képzelni — kérdezte az elnök —, hogy /ér/e felbiztatta Fischlt, horjy ölje meg? — Szörnya ilyent feltételezni a férjemről! — fe'elte A biztosítótársaságok dobták ezt bele a köz­tudatba Azt hiszem, hogy férjemet legalább két emi,er ölte meg. Sok biztosítást kötött — mondotta ezutár —, mert az iigvnőkók behálózták. Borzasz. tóan érzékeny ember volt a testi fájdalmak iránt leheteJen, hiogy megölette magát f..i özvegy zokogva védte ezután férfe emlékét­'deáüs családi életet éltek 20 év alatt, soha sem I voltak beteges hajlamai. Ezután az anyagi viszo­nyaikról tesz vallomást Steinherzné. A kommün atatt férje tusz volt, lehetetlen tehát őt kommuniz­mussal gyanúsítani. A védők és az ügyész kérdései után Steinherznét megeskették vallomására. Egymásután következtek ezután a tanuk. Dr. Grún Dániel ügyvéd Steinherz büntetőügyeiről tett vallomást, majd nagy érdeklődés közben Ádám József vasúti kalauzt hallgatták ki, aki felfedezte a bűncselekményt Steinherz és Fischl bezárta a fülke ajtaját Cegléden vette észre, hogy az ablak és a függöny véres. Amikor berohant Steinherz véresen feküdt a pamlagon Steinherz azt mon­dotta, hogy nem tudja ki a tettes. Fischlt a szembe, sltésnél határozottan felismerte Más nem mehetett be a zárt és lefüggönyözött fülkébe. Ezután azokat a gimnazistaiany0kat hallgatták kl, aldk a vonaton utaztak. Kovács Edit nyöszörgést hallott a Mikéből. Benéztek, de az ajtó zárva ^ erre félelmükben bezárkóztak a saját fülkéjükbe. A nyöszörgés egyre erősödött, hallották, hogy va. laki sóhajtozott: »jaj, Istenem, segítség, meghalok«. Hasonlóképen vallottak a többi utasok ia. Foss ceglédi rendőrőrmesternek azt mondotta Stelnherz, hogy egy fiatalember támadta meg, aki kalapács. c*al ütötte fejbe. 180 pengőjét óráját és láncát vitte et a tettes Folyton azt kérdezte, hogy meg fog-e halni. *fía megsegítenek — mondotta —, félvagyonomat maguknak adom.* Nagyon küzdött a halállal. DéJutáa fél 5 órakor folvtatták a tárgyalást. Kihallgat­ták Fischl édesapját, Ftschl Dávidot, aki mtntő­vallomás* tett, de egy pillan'ásra sem méltitta fiát Az orvosszakértők véleménye után a bíróság a tárgyalást felfüggesztette és folytatását kedd délelőttre halasztotta. „A két év óta vaiudó aszfalt-ügy Szeged szégyenfoltia lett Szomorú adatok Szeged gazdasági életének sorvadásArél fA Délmagyarország munkatársától) A közigazga­tási bizottság hétfőn délután tartotta meg első ülé­sét ebben az esztendőben Napirend előtt foglal­kozott a szegedi intézmények megszüntetésének ügyéről, az ülésnek erről • részéről lapunk más ,. helyén köziünk részletes tudósítást A kérdés le­tárgyalása után dr. THh Béla főjegyző bejelen­tette, hogy Klebelsberg Kunótól és Rassay Károly­tól levél érkezett a főispánhoz A két Képviselő bejelenti, hogy a calgis—konstantinápolyi autóut Szeged mellett való vezetése érdekében megteszi a szükséges lépéseket. Bejelentette ezután a főjegyző, hogy a rendőr­kapitányság az életveszélyes aszfaltburkola­tok rendbehozását és a közvilágítási hiányok pótlását szorgalmazta átiratában. A város az aszfaltjavitási munkálatokai már régen vállalatba adta, a közgyű­lés határozatát azonban nem hagyta jóvá a kor­mány. A világítás kiterjesztésére nincsen most pénze a városnak. Dr. Pap Bóbert az aszfaitüggyel kapcsolatban azt javasolta, hogy a közigazgatási bizottság in­tézzen felterjesztést a belügyminiszterhez és kérje, hogy a belügyminiszter ne éi'enktnt intézze el az ilyen sürgős városi ügyeket, banem soronkívül­Felszólalt Somogyi polgármester is. — Mindannyian érezzük, hogy ez a két év óta vajúdó ügy Szeged szégyenfoltjává vált. Az történt hogy a belügyminisztérium *z ilyen közgyűlési határozatokat csak az illetékes szakminisztériumok véleményének meghallgatása után intézi el. Igy kerfll az aszfaltozási határozat is a belügyminisz­tériumból előbb a kereskedelmi minisztériumba, onnan pedig a pénzügyminisztériumba. Most ismét változtatásokat kíván a miniszter. Ma felküldtcm az egyik városi mérnököt Budapestre, hogy tár­gyaljon a vállalkozóval és kérdezze meg, hogy haj­landó-e megváltoztatni feltételeit a miniszter kí­vánsága szerint 11a igen, akkor megköthetjük vele a végleges szerződést, ha nem hajlandó, akkor kénytelenek leszünk ui ajánlatot kérni a mellőzött vállalkozótól. Dr. Biedt Samu tiltakozik az ellen, hogy a minisz­térium késlekedése anyagilag megkárosítsa a várost. A közigazgatási bizottság ezután megalakította a különböző albizottságokat, majd megválasztotta a gyámügyi fellebbezési küldöttség tagjait. Az adó• ügyi albizottságba rendes taggá Rack Bernátot, dr. Riedl Samut, dr. Hunyacti-Vass Gergelyt, dr. Dobay Gyulát, póttagokul dr. Pap Róbertet és dr. Tóth Imrét választották. A fegyelmi választmánvba rendes taggá Kolb Árpádot és Kiss Károlyt, Öra­vecz Győzőt póttaggá, mint államkőzegeket, rendes tagokká dr. Szivessy Lehelt és dr. Széli Gvulát, póttaggá dr. Pap Róbertet. A választások után a főjegyző bemutatta az ipartestület beadványát. Az ipartestület hivatkozva a szegedi kisiparosok súlyos helyzetére, számukra háromhonapi adókimétetet kér. A bizottság a be­adványt véleményezés végett a Dénzügyigazgatónak adta ki. A foorvos terjesztette elő ezután jelentését, amely szerint a közegészségügyi fronton a helyzet változatlanul < , a ragályos betegségek lis­táján a/onban két gyermekparaiizises megbetege­dés szerepel. Az államrendőrség jelentését dr. Buócz Béla főkapitányhelyettes ol­vasta fel. A jelentés szerint közlekedési baleset decemberben 60, január havában pedig 94 engedélyt egy könnyű sérüléssel, három pedig sérülés nélkül végződött. Január havában három közlekedési bal. eset fordult elő, még pedig egy könnyű sérüléssel, kettő pedig sérülés nélkül — Táncmulatságokra, hangversenyekre és egyéb nyilvános szórakozásokra ecemberben 60, január havában pedig 94 engedélyt «4tak ki, zárórameghosszabbitást decemberben 46, januárban pedig 21 esetben engedélyeztek — Na­gy obbaránvu bűncselekmény egyik hónapban sem fordult elő. Az ember élete és testi épsége ellen decemberben 16, januárban pedig 18 bűncselek­mény irányult, azonban halálos kimenetelű egy sem volt. Vagyon ellen decemberben 284, január­ban 2Í\) bűncselekmény irányult Öngyilkosság de­cembeftVen nyolc, januárban pedig kilenc volt AS eltűntek száma decemberben 12 januárban pe­dig 10. Baleset decemberben 72, januárban pedig 79 fordult elő. Ezek közül halálos kimenetelű de­cemberben egy, január havában pedig három volt Az előfordult bűncselekményekkel kapcsolatban de­cemberben 50.753 pengő, januárban 19.875 pengd kárt jelentettek be. Dr. Kolb Árpád pénzúgylgazgató Jelentése sssrM; jelenleg a szegedi adózók 3,666.000 pengO adOval tartoznak. A tanfelügyelőség működéséről Kiss Károly tan­felügyelő, Oravetz Győző pedig az államépitészeti hivatal munkájáról számolt be. Sera Gyula gaz­dasági felügyelő jelentése arról számol be, hogy az ŐSTÍ vetések eddig elég jól teleltek. A gazdasági felügyelő jelentésével kapcsolatban dr. Szivessy Lehel felszólalásában ismertette e szegedi gyümölcsfacsemeték ellen elrendelt zárlat előzményeit és megállapította, hogy a helyzetet a kormány még súlyosbítja Szeged számára, mert Ausztria megengedi a bevitelt ha a magyar ható-| ságok hivatalosan igazolják, hogy a csemetéket megfelelő módon fertőtlenítették. Szivessy indít­ványára elhatározta a bizottság, hogy felterjesztést intéz ebben az ügyben a kormányhoz és kéri * szükséges igazolóhivatal felállítását Szegeden Klekner Géza állategészségügyi felügyelő jelentés* szomorú adatokkal dokumentálja Szeged közgazdaságának foko­zatos sorvadását. A jelentés szerint az elmúlt évben a vágóhldoa 45.386 állatot vágtak le közfogyasztás céljaira, 8033-al kevesebbet, mint 1930 ban. Szegedről 98 vagon vágott baromfit exportáltak, 48 vagonnal kevesebbet, mint az e'őző évben. 1374 élő állstot vittek ki, kétezerrel kevesebbet, mint 1930-ban A mult évi serté vész és sertésorbánc 1345 sertéít ölt meg, a sertésállomány hat és egynegyed száza­lékát. A közigazgatási bizottság ülése ezzel a szomorú jelentéssel'ért véget

Next

/
Oldalképek
Tartalom