Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-15 / 11. szám

DHMAGYARORSZÁG kiettEO. ••erkMilMégi somogyi Lem. Telelőm 2 ">->3. - Kiadóhivatal. kaictOnktinyvlár M teflytnxla - Aradi ueca é. Telelőn > n-OA. * Nyomda t tWw ucca tu. felelőn t XO-34. TSvIrail levélcím DeimaarsrortiAa Mencd Péntek, 1932 Január 15 Ara ÍO fillér VIII. évfolyam, 11. szám ClOFIZCTCS' Havonta helyben 3cSO vidéken és BadapeUm ictllfttMth* e-40 pengd. « Egye* tsén éra hílUO«nap 10, va«ér< és Ünnepnap lé niU HlrdeMsek felvétele larfla eserlnl. Mcgloleniu héllfl Kivételivel naponta reggel Arletörés Nem akkunk perbe szállni n kereskedelemügyi miniszterrel, aki akadémikus tárgyilagossággal indokolta meg, hogy miért van szükség árvizsgáló bizottság kiküldésére. Mi is nagyon jól tudjuk, hogy csókkenő keresetek és jövedelmek mellett mindenki kétszeresen érzi, ha az árak magas színvonalon mozognak és még inkább, ha emelkedő tendenciát mutatnak. Tökéletesen Igazat adunk a kereskedelemügyi miniszternél abban is, hogy i\yen időpontokban a legfontosabb kormányfeladatok egyike a közönség indokolatlan kiuzsarázásának megakadályozása. A. kérdés, am-lyet az árvizsgáló bizottság kiküldésével és a kereskedelemügyi miniszter nyilatkozatának elhangzásával kapcsolatosan tisztáznunk kall, csak az, hogy milyen eszközökkel akarja a kormányzat ezt a maira elé tűzött feladatot megvalósítani. A közelmúlt esztendőkből az árvizsgáló bizottság elnevezésnek van valamely nem éppen kellemes emlékezetű mellékzőngéje. Hozzáfűzöd Ik az ármaximálásnak és annak a keserves harcnak az emlékezete, amelyet a kereskedők hosszú hónapokon keresztül az érdekképviseletekben, a közigazgatási hatóságok előtt, sőt nem egy esetben még a bíróságok tárgyalótermeiben is az utánpótlási ár jogosságának elismertetéséért folytattak. Azok, akik a maguk bőrén érezték a rendeletek által teremtett helyzet lehetetlenségét, nagyon jól tudják, hogy milyen malomkövek kőzött őrlődött annak a kereskedőnek az üzlete, akit arra akartak kényszeríteni, hogy megmaximált áron adja el azt nz árut, amelyet a legközelebbi alkalommal már ő is csak drágábban tudott beszerezni. Nyilvánvalóan a kereskedelem ügvi miniszter nyilatkozatának hangja azért oly óvntos, mert ezeket a visszaemlékezéseket akarja elhárítani az uj árvizsgáló bizottságtól. Ezért mondja aláhuzottan, hogy a kormány nem gondol ármazimálásra és a kötött forgalomnak bármely formában való életbeléptetésére. A cél csak az, hogy azok a termelési ágak, nmelyeket a deviíakorlálozások kedvezőbb helyzetbe hoztak a többiekkel szemben, monopollszljkus helyzetüket ne használhassák ki az árak emelésére és a közönség kizsákmányolására. Eddig értjük a miniszter érvelésének menetét. Nem tudjuk azonban elképz -Ini. ho«v miként akarja elérni a kereskedelemügyi miniszter az árak letörését, hn a kiküldendő háromtagú bizottság működése csak az árnk elemzésére és vizsgálatára terjed ki, int'zkodő hatáskör és büntető szankció nélkül. Viszont, ha szankciókat akar alkalmazni a miniszter, nem tudjuk, a mai helyzetben rnilvcn természetűek lehetnek rzek a szankciók. Mindenki. akinek némi közgazdasági iskolázottsága van. tudja ugyanis, hc.^y egy országra kiterjedő karfel árainak letörésére egyetlen hatályos eszköz van, az idegen behozatal megengedése. De megvan-o ennek a letotősi'ge nálunk, mikor még a nélkülözhetetlenül szükséges behozatalhoz megkívánt devizákat is alig tudja a Nemreti Bank nz igénylőknek rendelkezésükre bocsátani? Erre a kérdésre várjuk P miniszter beigért magyarázatát. E-jinfelül van még egy észrevételünk. Bárminő árvizsgálást csak az alapoknál lehet megkezdeni. Ha drága a szén, a gyári vállalat nem termelhet nlesón Ht drán * v*« a lakatos és kovács nem dolgozhat olcsón. Ha drága a tégla, oement és többi építőanyag, az építőmester és kőmives nem épithet olcsó házakat Ha drága a motalkó, a taxi nem szállíthatja le a viteldiját Ha nagy a cukornál a kincstári haszonrészesedés, olcsón nem lehet megédesíteni a kávénkat. Ha magas a bankkamat, a hitelre dolgozó kereskedő nem szállíthatja le áralL Ha nagyok a közterhek, drága a szén, a vas, a cement, a tégla, a motalkó, a cukor és a bankkamat Arra már bennünket a közelmúlt tapasztalatai megtanítottak, hogy egyes problémákat a gazdasági élet egészéből kiszakítva megoldani nem Tehet Az áralakulás járulékos jelensége a gazdasági életnek. Bármilyen árletőrési hadjárat megindításánál ezt az igazságot nem szabad szem elől téveszteni. Amerika nem engedi el az európai államok háborús tartozásait (Budapesti tudósítónk telefonfelentése.) Nervyorkból jelenük: A Herald Tribun az elnökhöz és a kongresszushoz közelálló körökből ugy értesül, hogy az Egyesült Államok semmi esetre sem járulhat hozzá az európai államok háborús tap. tozásainak teljes törlésihez. Washingtonban igen kedvezőtlen hatást váltott ki Brüning kancellár nyilatkozata és se Hoover, se a kongresszus nem járulhatnak majd hozzá Németország háborús tar tozásainak törléséhez. Ehelyett azt fogják javasolni, bogy inkább állítsanak fel nj fizetési ter vezetet a mainál enyhébb feltételek mellett A Newyork Temps azt irjs. bogy Európa százszor Is kijelentheti fizetés képtelenségét Ameriks mén sem törli sdósságait Nagy hosszt idézel! elő a párisi tőzsdén Brtining szombati nyilatkozata , (Budapesti tudósttónk tetefonje'antése.) Párisból jelentik: A bét eleje óta tartó áremelkedés, amit Brüning kancellár wombott' nyilatkozata indított meg, egyre erőteljesebb hossz mozgalommá nőtte ki magát. Valósággal tombolt a hossz a csülöröki tőzsdén, igen sok értékben tiz százalékot is elért az áremelkedés. A newyorll tőzsde nagy optimizmussal fogadta a jóvátételi fizetésekre vonatkozó Brüning nyilatkozatot, mert bizonyosra veszi, hogy a német kancellár erélyes kijelentése után meg kell szünnt a világgazdaságot bénító bizonytalanságnak. A newyorki tőzsde hatása alól a párisi tőzsde sem vonhatta Id magát és igy a francia piac nagy áremelkedéssel eszkomptálja a Brüning kijelentései által előidézett politikai helyzetet A német Ipari és kereskedelmi szövetség tüntetése Brüning mellett törlése nélkül hem lehet szó a német hitelképesség helyreállításáról és a német gazdaság talpraáliitásáról, de az egész világra kiterjedő megsemmisítő válság megoldásáról sem. Bízni kell abban, hogy a kaucellár továbbra is abban az értelemben fog dolgozni és a német kereskedelem és it>ar zárt sorokban áll a kancellár háta megett (Budapesti tudósítónk telefonlclentése.) Berlinből jelentik: A német ipari és kereskedelmi .szövetség főbizottsága csütörtöki ülésén lelkes tüntetés volt Brüning mellett a jóvátételi fizetések megtagadása miatt. A szövetség elnöke, dr. Grund azt liangoztalta, bogy az egész világ köszönettel terto/ik Brüningnck, mert világosan és félre nem érthetően kiraondotla, hogy a politikai tartozások Viharos összecsapások a szociáldemokraták és az elnök közöli a képviselőház csütörtöki ülésén Budapest, január 14. A karácson}-! szünet után ma ült össze először a képviselőház. Homor.iay Tivadar napirend előtt az o'.imnial kiV(Ud:tések ügyét tette szóvá. ifuchlngcr Manó: Karafiáthot hello ne kiküldeni, lalán ott tartanák. Györki lmre: Pedellusnak se fogadnák el. Bűchicr Jóísef: Sz Ilemi magasugró. Homonnsv Tivadar; A sportkérdés ma nrmiíli ügy. Nemcsak propaganda Egv-egy kiváló spertférfiu sokkal inkább rá tudta" terelni a külíöld figyelmét Magyarországra... hinich ödön: Ugy van, a politikusok nem tettek bennünket hircssé! líomo.in y Tivadar Tegye lehetővé a kormány, hogy kivá'ó sportférfiaink részt vehessenek az olimpiászon. Innen, a képviselőházból intízek felhívást a kü'földi magyarokhoz és sportbarátainkhoz, adjanak nekünk lehetőséflet. hogy ré zt vehessünk az olimpiász >n. Szilágyi I ajos: A sorozatos győzelmek a legjobb propagandának bizonyultak. A köziktatásügyi miniszternek legnagvobb hibája az volt, hogy a testnevelési Tanácsból kfl/öaséges hivatali csinált. Kérdi. houv meavm-e a* olimpiai afsp tei. |f» egészében? A minisztertanács határozata hibás vo'l és elhamarkodott. Gróf Károlyi Gyula miniszterelnök: A főok, amiért a minisztertanács ezt a határozatát hozta, az, hogy olyan viszonyok között, amikor a kormány kénytelen volt a külföldi fizetéseket részben felfüggeszteni és amikor a külföldi tartozásokat a jövőben részben nem tudjuk és nem fogjuk teljesíteni, erkölcsi lehetetlenségnek tartja. ho«y az olimpiai versenyekre külföldi devizát utaljanak ki. Mitasüs Géza. Bethlennek kell. Károlyt Gyula; Ha olyan devizát bocsátanak a játékosok rendelkezésére, amire a kormány befolyást nem gyakorol, természete*, hogy . a játékosok kiutazása ellen semmi kifogást tenni nem lehet Pcyer Károly az OTI sziná'ására vonatkozó rendelet tárgyában szólal fej. Tiltakozik az ellen, hogy kizárólag a munkások belegsrgélyej s-'úllilsák le, az adminisztrációban pedig minden változatlanul maradjon. — Ha a korm:,nv elzárlak n munkanélküliek