Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-01 / 1. szám

RÁDIÓ 7 pengős résztélre Déry Qépáruház Sfaadard 34-1 k*»s«*Ira« ócska ué.nxUték** _ 7O V-be becsercl Kerékpárok, Tarrí*ép«k, (naolMwk ^rwin. részletre. Olcsó gramofonlemez A magyar kivitel szomorú Jövője Az 1931. esztendő második fele — • várt és annyira óhajtott szabadság helyett — a gazdasági kinai falak rendszerét szaporította és ugy látszik, állandósította. A szállóige -exportot fejleszteni, im. portot lehetőleg beszántetai-. mindig több elméleti hívőre talál. Természetes, hogy ennél az elvnél mi sem maradhattunk elszigetelten. Hogy az el. gondolás helyes, vagy helytelen, arra itt nem aka. rok kitérni. Néhány visszásságra kivánok rámutatni, melyeket a touatatos körük nem ismern<k és melyek Magyarország aránvfaa kis exportját akadályozzák, sőt teljesen meg fogják bénítani. A miniszterelnök, • főldmfvelésügyi és kereskedeiml miniszter arab hivatalba lépésük alkalmával és azóta több Ízben hangoztatták, hogy az ország jövője attól függ, hogy exportunkat minél jobban tudjak fokozni ígéretet la tettek, hogy minden erejűvel segíteni fogják a kívf. telt. Nézzük már most, hogy mi történt. Egy devizarendeletet alkottak. melyben • németországi hasonló rendelet be nem vált intéz, kedésejt lemásolták, melyet a magyarországi exportőrók meghallgatása nélkül léptetlek életbe <s mely az exportőrökre és rajtuk keresztül az égin gazdatfgf éft'Tt. főleg azonban a' magyar mezőgazdaságra katasztrófáiig hatással van. ' * Az exportra vonatIrotó iatéskedének abból a tévas elgondolásból indolrtsk H, hogy a kütfötd aláveti mafd magái a Nemzeti Bank fizetést kondíció diktatúrájának. A mai óriási világversenyben, mely. ben az európai államokon kivitt az amerikai, ázsiai, afrikai éa ausitrálH országok b részt vesznék és amikor a túltermelés miatt csak a teg. nagyobb nehézségekkel, mint nyomott árak és bossru Időtartamú hitellel lehet külföldön árut * eihetyezut. a Magyar Nemzeti Bank biábs irj* elő az exportőrnek, hogy az exportvalutát 15, vagy30 napon belül keU beszolgáltatnia. Amig az elazál. . Ikott ára egy európai állam rendeltetési helyére ér, eltelik ennyi idő- A fizetés legjobb esetben a megérkezéstől srámitva 30. vagy 60 és 90 nap alatt történik, de sürta előfordul, hogy ai ellenérték csak 6 hónap n.ztv, ve<jf egyáltalában nem folytk Meseneeilem, hogy a Nemzeti Bank vezetőségét jó szándék vezeti, azonban bátor vagyok megcmli. tenl, hogy a hivatalnoki karának sómét a régi Osztrák-Slagvar'Banktól átvett »Beamferek« alkotják, akiknek kérés kereskedelmi tájékozódottságuk t< van és náluk a lő t Vorscfirift. A vidéki fióktaüézeteknek semmi felhatalmazásuk nincs ónálló ténykedésekre. Ha pedig valamilven ügyben abuda. pesti központot kell felkeresni, ugy az egyik előszobából a másikig sialaagdlhat az ember 9-t& 2 áráig, mindenütt százávaF vannak előtte és ha végre az illető referenshez jot, ugy egy szép Ígérettel lesz ^gazdagabb, mely ígéret teljesítése hónapok ntáa * — elutasjtó. Elhmerem, hogy a munkáink sok. azonban milyen egyszerűen el tudná ezt Intézni 4_«i vezető bank és annak vidéki fiókjai, vagy afflliáeióf ahol mindenütt elég munkaerő van és mindenütt rá is érnek erre. Hogy mennyivel több kereskedelmi érzékük van ezen intézeteknek, azt hiszem felesleges hangsúlyozni. Akkor nem kellene egy 5 kilós postacsomag kisuillitásánát 10 l*le űrlapot kitölteni, miáltal az adminisztrációs költségek lehetetlenné teszjk a postacsomagok kivitelét Vagy nem kívánnák, hogy egyes cégek teljes címanyagukat ugy a Nemzeti Banknak, mint a közlekedési vállalatok, nak kiszolgáltassák. A devizarendelet a trmzitökereskrdelemrőt tettesen megfetedkcz'tt. Felépítettük « csepeli kikötőt, bogy a Balkán kereskedelmét, vagy legalább egy részét Magyarországon át bonyolítsuk le. azonban ha a Nemzeti Banktól arra kérünk engedélyt, hogy a tranzitő üzleteket a saját devizakészletből trgy bonyolíthassuk le, hogy a saját dev'zát emiatt 1—2 hónappal később szolgáltassuk be, természete, sen azzal a devizával együtt amely a tranzitőkereskedelem hasznát képeii. a kér vén vt — hosszú terminus után — a tárcaközi bizottságra való hivatkozással elutasítja. A tárcaközi bizottsághoz panasszal fordnlnf nem lehet. Annak tagjai a minisztériumok ehné>ti szakreferensei, de nem a gyakorlati emberek, akik nekik pedig sok hasz. nos tanácsot adhatnának. A külföldjük magyarországi penffőkóvetelései be. fagytak. Nem.í lett volna heIv.*seW>, ha megengedték volna nekik, hogy pengő k'rt magyar érnkat vehessenek és vihessenek h. Hiszen egyszer úgyis vps-a kell nekik e követeléseket adni. Azáltal, hogy a külföldi pengőköveteléwk csökkennének, vagy teljesen megszűnnének, az ország pénzügyi helyzete javulna. Ml történt azonban? Jött • retar. zfö Csehország, Románia éa Ausztria részéről. ' >ffnt már mondottam, az exportdeviza beszól, gáftatásf kényszernek elsősorban a mezőgazdaság issza meg a levét. Magyarország exportja 1931 első 10 hónapjában 456 millió pengő volt, ebből Iparcikkekre esett kh. 100 millió pengő, azaz 90 millió svájd frenk. mezőgazdasági termékekre esett tb. 850 millió pengő, azaz 323 miIKŐ évijei frank, tehát a súlypont a mezőgazdasági termékei kivi. telén van. Az Ipari exportcikkek zömét a nagyipari válla, latok, az u. n. deviza arisrtikratdk visz k ki. Ezeknek ax exportdevizákat nem kell beszolgáltatni, abból és a Nemzeti Bank által szórványosan kiutalt devizákból fedezik a nyersanyag szükség, létükét munkabéreiket azonban természetesen pen. e

ben fizetik és mégis magyarországi eladási árai. t a pengő külföldi értékelése szerint felemelték A mezőgazdasági termékek exportősszege 1931 első tiz hónapjában 323 millió svájci frankra tehető, ez a Nemzeti Bank árfolyama szerint 356 millió pengőnek felel meg. Ha azonban a devizát nem kellene beszolgáltatni és azt pl. Londonon át arbitrWnák, ahol a pengőt ma 2<—27.ért jegyzik, ugy látjuk, hogy a mezőgazdák az export után csaknem 40—45 százalékkal többet kipnának, mely egész c- ios összegre, cca. 120 millió pengőre rugfla Ez a 120 millió pengő • rrugyír mezőgazdavdg Idthitatfan szüktéqndóji Mennyire szükségük van erre gazdáinknak és meny. nyivel jobb volja. ha az benn maradna az ország ban. Számtalan oly»n cikk van. mely a deviza, beszolgáltatás miatt aetn exportképes, de azon. nal azzá válua. ha azt pengő ellenében lehetne eladni. Erre illetékes helyen rendsa^-fot az a válasz, hogy a devizára szükség van az export az •gyelüü. mely devizákat adhat A« elméleti urak azonban elfelejtik, hogy cseh, rom\ és osztrák devizákri már nem számithatunk, le^lább is a közelgő időkben nem. mert ezen átlagokban a magyar állampolgárok követeléseit zár ah vették fa clearing ugyanazt jelenti). Ezek az Slamok főfogyasztásí területeink. Honnan folyjanak ke te. hát ujabb devizák* Az osztrák clearingegye*mény nem válik ez is az érdekeltség megkérdezése nélkül készúg. Amióta a dearing létrejött magyar exportőr egyáltalában nem tudja osztrák követeléseit megkapni. Az Osztrák Nemzeti Bank csak akkor írja jóvá a követelését a Magyar Nemzeti Banknak, ha ugyanannyi pengőt fizettek be Budapesten a magyar importőrök az ő számlája javára. Köztudomásu, hogy Magyarország exportja Ausztria felé lénye, gesen nagyobb mint a behozatala. így a magyar exportőr követelését majd csak esetleg hónapok után fogja megkapni- Ma az a helyzet bogy ha egy osztrák vidéki szatócs 20 schillinget akar Magyarországba átutalni, a wieni österr. National, bankhoz keU ezért folyamodnia olyan okmányok felmutatása mellett melyeket beszere-_ni nem tud. Mindez nem történt volna meg ha a szakértő, ket akik az exporttal foglalkoznak és annak mfnden csínját ismerik, a tanácskozásba bevonták volna. Ne legyenek intéző köreink meglepve, ha a magyar export 1932 első felében jelentékenyen vissza fog menni Ilyen intézkedésekkel másra nem lehet számítani Ahelyett, hogy az exportőröket 5 évi fegyház, büntetéssel dédelgetik, ajánlatos volna az ország h*irr*tén«ic )»niitr.iiirt iégalább szakvéleményüket kikérni, de na csak a buflap* ^-(^anera ezen tanácskozásba be kell kapcaolni a viSntr centrumok, mint Szeged, Kecskemét X sav kőrös. Makó stb. érdekképviseletét is. A dévizven^etkezéseket a legsürgősebben mádositata keU, ugy hogy jusson ls. maradjon is- Ha az exportőr a kivitt áru értékének egyrészét a Nemzeti Banknak szolgáltatja be. másik részével szabadon rendel, kezik. a Nemzeti Bank nem fog kevesebb devi. zát kapai, ezzel szemben vérkeringés jöa *z or. szágbe, a mezőgazdaság terményeiért nagyohb ér. téket kap, a bankok devizaforgalma normálisabb keretekben fog mozogni és megszűnnek automa. tikusan, a kereslet és kinálat törvényi alapján a zugforgalmi árak. Minél tovább húzódik azonban ezen problémának a gazdasági élet kívánalmainak megfelelő meg. oldása, annál inkább csökken az export. Ctött a tizenkettedik óra, remélhetőleg illetékes köreink belátják ezt. addig mig nem késő. Rcitzer Miklós. Bútorokat Feltet Kertésznél! 72 uccu. Meglepően leszállítottuk összes cikkeink árait! Nem hirdetünk árakat, mert abból nem lehet az áruk minőségét megismerni. Csak elsőrendű, szavatolt minőségű árut adunk el. Ml és férfi lekéra«siM, harisnyák, bőr- is fcitilt keztyük, férfi kalapok és sapkák, ágy- és asztalnemflek, nyakkendők, selyem és gyapja sittendfik óriási választékban. <94 okk mm m m ^m w • Hibás, seleites árut nem tartunk! POllaK IQStVereK