Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-10 / 7. szám

A bonviván bundájának kamatai Per a szegedi járásbíróságon (.4 Délmagyarország munkatársától.) Tolnaij Andor, a volt házikeicléses színház ismert bonvivánja, évekkel ezelőtt megismerkedett Budapesten Iílau Sándor szegedi ruhakeres­kedővel. Az ismeretség után Tolnay egy hun­fiát vásárolt. Fizetett is átvételkor egy ösz­szotít'l és a többit későbbre igérle. Tolnay Pestről Kolozsvárra kerüli. majd Szegődre, de a bunda hátralékos vételárát még nem egyenlítette ki. A kereskedő beperelte Tolnayt és végrehajtást vezettetett ellene. Tolnay An­dor ekkor ügyvédje utján lefizette az 500 prnr/fí tökét, azonban az évek során relgyü­h-mlett ISO pengő kamatot nfiu. Tolnay ügy­védje azzal fordult akkor RIBU Sándorhoz. hof>y irja le ezl a kamaiös^zeget, amire azon­ban Blau Sándor nem volt hajlandó. A kereskedő aztán a ISO pengő követelést oekebrlczte Tolnay szentendrei házára Tolnay Andor akkor azzal a kéréssel fordult a sregedi járásbírósághoz, hogy oldja fel házát a be­k< beleztetés alól, mert ő ezzel a 180 pengővel trm tartozik. A szegedi járásbíróságon szombaton tar­tottak ebben az ügyben tárgyalást. A felek megjelentek. Bla-u Sándor előadta, hogy igénye jogos, mert ő a 180 pengőt el se engedte. Tolnay ügyvédje az 520 pengő kifiz lésekor tényleg kérte őt, hogy engedje el ezt az ősz. sürgetés azzal biztatta őt, hogy Tolnay Andor jó vevője lesz. egész biztosan lőbbozcr pen­gőért fog ruhákat csináltatni. Az ügyvédnek akkor azt válaszolta, hogy az összegei nem engedi el, de ha Tolnay ténvleg jó vevőnek bizonyul, ezt a pénzt a: 148!: foly imán le* Széchenyi Mozi Vasárnap, hétfőn és kedden január hó 10., 11. és 12-én Az évad kimagasló filmeseménye! Csudáló katonai vígjáték TÁNCOS HUSZÁR Zenés katonai vígjáték 10 felvonásban Zenéjét szerezte: Willy Engel-Berger Főszereplők : \ láncos huszár . . OSCIir KttrlWClSS Balogh József hadnagy Verebes Ernő Pepi Pippt színésznő Orcll Thetmer \t ezredes .... Albert Pdtlllg = Előadások: Vasárnap 3, 5, 7 és 9 érakor. Hétköznap 5, 7 és 9 érakor. irja sximlájáhól. Tolnay azonban feléje se | A szoihbati tárgyalást a bíróság ezután «f-i nézett rz'etének — mondotta tovább — igy napolta. A legközelebbi tárgyaláson tinukat| tehát cz a követelés esorbila'nnnl fennáll, j hallgatnak ki. mm mm m • V eW5e«*kfl«8Má'eáV, félak és dísztárgyak, a legolcsóbb napi érőn! [lUM REICH ékszerésznél: beszerezhetők. Kelemen u. 11.. A plasztikus mozi Irta Tooelli j aJor. Olvasom, de egy cseppet sem lepődöm meg rajta, hogy Hollywoodban bemutatták a tech­nika legújabb vívmányát, a plasztikus mozíl. Nem lephetett meg, mert évekkel ezelőtt, mi­kor még a beszélőfilmet sem ismertük, nyom­tatásban megjósoktam, hogy a mozival kap­csolatos találmányoknak ebhen a sorrendben kell követni egymást: beszé'ő'i'm, plasztikus­film, színes és plasz'ikus heszélőMlm, á való. ság érzésének teljes megjelentetése a mozi vásznán, vagy színpadán. A hollywoodi bemutatón nagyon kevesen voltak jelen: tiz-tizenkét személy, a filmpiac hatalmasságai, akiknek semmi közük az iroda­lomhoz és művészetnek, de finanszírozói akár a szakma uj találmányainak, akár azoknak a végtelenül hossza, édeskés filmeknek, ame­lyek kétkedéssel tölthetnének el mindenkit, akik csak az ilyen filmek után akarná meg­ítélni az amerikai kulturát és az amerikai közönség szellemi színvonalát. A találmány lényege a kívülállók számára még titok, de szabadalmazása már az összes nagyobb or­szágokban folyamatban van. Azt hiszem, na­gyon rövid idő alatt mi is megismerkedünk vete. Azok, akik még vissza tudnak emlékezni a kilencvenes évek eseményeire, bizonyára tud­ják, hogy a fűm milyen nehezen, akadozva — az akadozás a szó szoros értelmében is vehető — indult el hódító útjára. Nem is darabokat, hanem nyúlfarknyi kis jeleneteket, képeket mutattak be a moziban és ha közben kaptunk egy természeti felvételt, ferdén dü­löngöztek a házak és ugy rázódtaíc a fák leve­lei, mintha állandó vihar nyugtalanította volna őket. Azután jöttek a hosszú, de néma mozi­darabok, vaskos tréfáikkal, burleszk jelene­teikkel, érzelgős szerelmi történetcikkel, való­színűtlen kalandor-romantikájukkal, száguldó lovasaikkal, egymást kergető autóikkal és ki­vétel nélkül szerencsés befejezésükkel. A mozinak ez a korszaka egészen különleges technikát termelt ki maga számára. Nem tud­ván igazán megragadni és megérzékeltetní a lelki mozzanatokat, az akciót, a gyors egy­másutánban rohanó cselekvést helyezte rend­szerének középpontjába. Kivétel gyanánt ennek a periódusnak a virágkorában jóformán csak egyes történelmi és tudományos filmek és Charlie Chaplinnak az emberi félszegsé­geket szinte a fájó humor magasságáig emel­kedő darabjai szerepeltek. A beszélőfílm válságba sodorta a régi mozi­nak ezt a technikáját. A régi filmnek gyorsan, szinte természetellenes gyorsasággal kellett pe­regni. hogy le tudja kötni a közönség érdek­lődését. Amely jelenet a valóságban egy óra­hosszat tartana, azt a néma film ennek az idő­nek egy töredéke alatt adta, mert a dolog ter­mészeté' ő folyó'a-' e' kellett sik asztani bele le azt az időhányadot, amelyet beszéddel szok­tunk kitölteni. Mikor beköszöntött a hangos­film korszaka, a filmjátszásnak ez a módja egyszerre lehetetlenné vált. A beszédet nem lehet a természetesnél nagyobb gyorsasággal lepergetni. Valóságos keresés, kutatás indult meg uj formák, uj előadási módozatok után. Jöttek a revük, jöttek az olyan darabok, ame­lyekben az énekre van a fősuly fektetve, a megint csak valószínűtlen történetek, r-ne­lyekben okkal, ok nélkül énekhangokat vag­dósnak a szereplők egymás fejéhez. Annyira kesze-kuszán indult meg a mozi­nak ez az uj időszaka, hogy voltak, akik nem bíztak a hangosfilm jövőjében és azt mondván, hogy a mozinak csak az ak'eló él csakis az akció lévén a lényege, rövid ideig tarló próbálkozások után megint vissza fogunk térni a néma filmekhez. Ezt a hitet táplálták azok a moziszinészek. akik egyszerre rájöttek, hogy beszélni nem tudnak, ezt a visszatérést akarta kierőszakolni a néma filmkészülé­kekbe befektetett tőke és ezt hitte talán • közönség is, amely csalódottnak érezte magát, mikor az első hangosfilmek az emberi beszédet nem tudták visszaadni egész tisztaságában éa természetességében. Közrejátszottak még szen­timentális momentumok is: a moziszinészek a nagyközönségre apelláltak panaszukkal, hogy a hangos, beszélő, éneklő és zenélő film elveszi kenyerüket. Talán vannak még ennek a lapnak' olvasói közölt, akik emlékeznek rá, mikor megírtam az első hangosfilmről szerzett impresszióimat és azt mondtam, hogy minden hiányossága mellett is ezé a jövő. A moziszinészek, akik ezzel a jóslással szemben nyilt levéllel for­dultak a lap szerkesztőségéhez és kérték, hogy ne csináljon propagandát a beszélőfilmnek, azt feleltem, hogy ez nem múlik a propagan­dán és nem rokonszenv, vagy ellenszenv kér­dése, hanem egy tőlünk nem függő kény­szerűség: a lechnika tökéletesedése • régebbi, kezdetlegesebb formákat kiszorítja és jobbak­kal helyettesíti Ma már szinte képtelenség volna magunkat visszaképzelni a rég!, néma-1 filmek korszakába. Ugyanez lesz a sorsa a mostani beszélő­filmeknek Is, amelyek' természetellenesség® abban Jelentkezik, hogy a hangok a vászon felől jönnek, amelyen csak egy dimenzióban mozognak az alakok. Ha megszoktuk Is, ére*. nünk kell a valószínűtlenségét, hogy a kép beszél. Abban a pillanatban, ha a vetitett alak plasztikus lesz, vagyis olyan, aminőnek az embert a valóságban látom és érzékelem, meg fog szűnni az a bizonytalansági érzés, amely a mostani egydimenziós filmek láttára a tudatalattiságunkban mindig jelentkezik'. Azaz talán nem helyesen fejezem ki maga-, mat. Kissé korai, ha az »abbnn a pillanatban* kifejezést használom. Kezdetben a plasztikus film sem lesz tökéletes. De hogy tökéletesedni fog és eljut odáig, hogy teljesen ugy fogja az embert vetíteni és hangját visszaadni, mintha magam előtt látnám és hangját halla­nám, egészen bizonyos. Akkor jut el a mozi odáig, hogy igazi színdarabok előadására is vállalkozhatik. És most talán megint ott vagyunk, mint az első hangosfilmek idején. Lesznek most is, akik nem szívesen hallják', hogy a mozi megint egy forradalmi jellegű átalakulás előtt áll. A mai mozikba fektetett tőkének' az « része, amely a fotocellás készülékek beszerzé­sétől a plasztikus filmnek megérkezéséig nem amortizálódott, feltétlenül elveszett. De a ver­seny törvényei szerint bizonyos az is, hogy az uj találmány gyümölcsét azok fogják le­szedni, akik a többieket megelőzve igyeksze­nek azt maguknak megszerezni és a zerint berendezkedni. MODERN j BÚTORT HAlo, ebedio urltcoba, Konyha stb. nü f MEDfZOfi mU»»«tolo»iia»re»(,i|a Erzsébet rakpart 19­DDmenle* koiite«vet«»! 31'

Next

/
Oldalképek
Tartalom