Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1932-01-31 / 25. szám
MAGYARORSZÁG S2COEO. ScerkMilOtégi Somogyi ocoo 22.1. cm. Telefon t Z3-53.- UadóhlTalal. KBlcMBkUnyytAr «• fogytroda - Antdl ucca 8. Telelőn t O-OO. - Nyomda t Ltw Lipót ucca 1<>. Telefon « 2S-34. TAvlrett é* leveleim Pélir.aoyaron«*n ««eofd A demokrácia szegedi győzelme A moí napon Szeged városában ünnepel ül s demokrácia. A népuralom hivei nem hiába éltek és nem hiába harcoltak', az uralom gyakorlói most a néphez fordulnak és a svájci népszavazás módjára hivják életre a demokrácia legközvetlenebb rendszerét, a referendumot. A hatalom urai megszavaztatják a népet, döntsón újra a »népség és a katonaság*, — egyszer már, a háború utolsó hónapjában megszavaztatták a fronton a katonaságot, hogy milyen államformát kíván. A szavazás megtörtént, a katonaságot megnyilatkozásra bírták az államforma kérdésében, de a háborút azok miatt vesztették el, akik itthon >hátulról döfték let a militarista szellemet Ma is megszavaztatják az éhség frontjának szegedi harcosait. A szegedi éhezők gyakorolhatják politikai jogaikat Nem tudjuk ugyan, hogy ez a szavazás titkos-e, de azt tudjuk, bogy általános és tudjuk azt Is, hogy nem plurális. Nincs helybenlakáshoz kötve a szavazati Jog és nem kell ajánlási ivekre ezerszámra hamisítani az aláírást, az éhség ad szavazati Jogot a választóknak, akiknek most szavazniok kell. mit akarnak: csuszpajzt, vagy csomagott s Nem hiába harcolunk tehát a választójogért és a jogkiterjesztésért. A jogkiterjesztés Is Jelentős eredményt tud éppen ezen a héten felmutatni: A képviselőházban beterjesztették a tőrvényjavaslatot a rendőrség fegyverhasználat! jogának kiterjesztéséről. Jói ludjuk, hogy a nemes konzervativizmus az óvatos haladást kívánja s ha már kiterjeszti a jogot, ez a jogkiterjeszlés nem történhetik a szabad; ságjogok egész területén. Lassankint majd rákerül másra is a sor, előbb ki kell terjeszteni s rendőrség fegyverhasználatának jogát, hogy azután maj'd ki lehessen terjeszteni a sajtóJogot is, a gyülekezési jogot is, sorra kerülhessen az alkotmányosság garanciális jogainak kiterjesztése is, — de természetein rem szabad ugrani a sötétbe s a jogkiterjesztést csak fokozatosan, a konszolidáció haladásához képest, lépésről-lépésre, fokról-fokra szabad megvalósítani. Hát nem gyönyörű dolog az, ahogy most a szegedi Ínségeseknek megadják a szavazati jo. got? Hál nem vigasztaló eredménye ez a demokratikus küzdelmeknek? »Félre kislelküek* - énekelte Petőfi Sándor, a márciusi destrukJ6 költőóriása, félre kislelküek, akik kétel«dni mernek a küzdelem komolyságában és ®iedményességébenl Hát nincs Magyarországi tiszta választás, hát igaz az, hogy a köz-, 'gugatási hatóságok avatkpznak bele a polgárság szabad véleménynyilvánításába, hát oem rágalom az, hogy a csendőrszuronynak ••rendőrkardlapnak niég a fegyverhasználati i°g kiterjesztése előtt is befolyása lehetett a Polgárság alkotmányos jogainak gvakorlásáu a népszavazás, de hol az erőszak? Most jöjjenek ide a Scotus Yiatorok és a zsidó Mlience kiküldöttei és mondják meg, hogy Angliában alkotmányosabb-e a szavazás, mint *h°gy itt Szegeden gyakorolhatják szjvazali J°gukat az éhség frontjának szavazati iogot nyert bajnokai? Csuszpajz, vagy csomag, — cz a kérdés, vá'«szalok! S talán nehezebb erre a kérdésre .faszolni, mint amilyen nehéz volt a ftleCLÖFIZBTtS Vasárnap, 1932 Január 31 Ara 24 fillér VIII. évfolyam, 2M. »iám lem* mv*ieiévri 3.SO na mi. mr. tat. Meo»ennntn reirael márokhoz a költő, akit kerületéből, mint zsidóbérenoet és kommunistát kergettek nem sokkal később ki a felszabadított nemzet tagjai, pedig Petőfi volt akt kérdezett « a kérdése az volt: Rabok legyünk, vagy szabadok? És mennyivel közvetlenebből intézik a maguk sorsát a maguk szavazatával azok, akik ma a csuszpajzra, vagy a csomagra szavaznak, mint azok, akik a törvényhozó testület tagjait választották meg, akik előtt világnézetek lobogóit lóbálták meg, meggyőződések fáklyáit gyújtották fel s akikben a hazának tartozó szent kötelességek érzését rázták fel a csóvás szavak. Azok a szavazatok elkallódtak, homokba fulladtak, kihullottak a rostán, mig ezek a ma leadott szavazatok a mindennapi élet legelső szükségletének kielégítési módját állapítják meg. Mennyivel közvetlenebb, mennyivel gyökeresebb, mennyivel demokratikusabb ez, mint az ajánlóivekkel, lajstromokkal s a választójog gyakorlásának ezer feltételével felhígított választás? A szegedi nemzetnek a színház frontján addig igérték a csuszpajzot amig • csuszpajs az irodalom és szinházpolitíka hivatalos pro. gramjából alkotmányos kérdéssé lépett elő. A szegedi nemzet most szabadon, függetbaül döntheti cl azt a kérdést, amiben reá bizták a döntést Nem tudjuk, hogy a határosat ml lese, nem tudjuk, hogyqp fognak szavazni azok, akik a vasárnapi ebéd mellé az egy deka zsír, vagy öt deka hus helyett most szavazati jogot kaptak. Mennyivel alkotmányosabb érzésüek vagyunk, mint Róma népe volt Róma népének kenyeret és mulatságot adtak, Szeged népének a tizenháropafilléres ebéd mellé most szavazati Jogot mellékelnek. Az egy tál főzeléken most a szavazati jog ac auflag. Lehet, hogy a népélelmezési problémának nem is es a legrosszabb megoldása. A közgyűlés felír a kormányhoz a lakbérfizetés , »• fc.»%r.}«t ed lelet megtalálni arra a kérdésre, ainit a Mu«eum lépcsőjén intézett az csernyős forradalkeU kezdeni az (A Délmagyarorsság munkatársát át.) Szombaton befejeződött a törvényhatóság négynapos januárt közgyűlése. A kisgyűlés délután készítetté elö a póttárgyként felveit indítványokat A közgyűlés negyed S órai or l;e:dte meg a tanácskozást dr. Pátfg József polgármesterhelyetles elnökletével. Guczt József Indítványában azt kívánta, Hogy a közgyűlés Írjon fel a kormányhoz e p 8 prlka bolcíltt bevezetése ellen. A kisgyűlés pártoló javaslattal terjesztette a közgyűlés elé az Indítványt, a paprikamlnösités eddigi rendszerének ftfnhtsrtását azonban fenntartandónák találta. Gaczt , részletesen ismertette a paprlkatermelök válságos' helyzetét és kérte indítványának változatlan elfogadását. letrik Antal szerint a kisgyűlés Javaslata felel meg a paprikatermelők érdekeinek. • Kapovic* Mihály a paprikaboleita ellen szólalt fel. A boletta bevezetése csak néhány embernek jelentene hasznot, de a termelöket és a klkészitőket súlyosan megkárosítaná. : Deák János, majd &lasa Miklós szólalt fel, aki élesen állást foglalt * boletta ellen és azt.javasolta a karzati közönség éljenzése kézben, hogy vegye a város há'ikttelésbe a szegcdi paprika minősítését Papp József szerint a paprikaboletta terhe csak a termelőt terheli, mert a kikészítő és a kereskedő áthá- thatja a e fce ate'adóra. AbölHta bevezetését .vsiió politikának« tartja. (Zaj.) A kormánynak be kell végre látni, hogy nem lehet a termelőket további terhekkel sújtani. Szeged földművelő népének egyharmadrésze a paprikából ét, a gyógynövényiroda nem érdemli meg, hogy fennállása érdekében ezt a termelőkategóriát" tönkretegye. Az egyik tanyai ügyvéd arról besiélt. hogy szükség esetén a város állítsa fel ismét a vegyvizsgáló állomását. Ábrahair Imre azt kívánta, hogy a közgyűlés a paprikaexport lebonyolítását akadályozó devizakorlátozások megszüntetését is kérje. Pick Jer.ő a paprikaboletta bevezetését a paprika exportőrök szempontjából is károsnak tartja, mert a termelést a boletta ok nélkül terhelné meg. Ha az állam a boletta ciinén a szegedi exporU paprikái mázsánként 15 pengővel terhelné, 300.000 pengő jövedelemhez jutna. Az a pénz paprikapropagandára kellene. Az a propaganda céltalan, inert ma a kifitet a devizakorlátozásoktól függ haírcöt" - Végiért a JanuáriIcOsgyOK* A paprikaboletta ugy a kereskedők, az exportőröd a kikészitők, mist « termelők szempontjából falealeges, káros és igy elvetendő. Császár Rudolf, Nagy Ferenc és Csonka Gergely felszólalása után Papp Jóssef a zárszó jogán beszélt Hivatkozik előb' i kijelentésére, amely felekezeti élű volt Kijelenti, bogy es a kifejezés akarata ellenére és szándékosság nélkül csúszott kt a száján. Sérteni nem akart senkit és ezért bocsánatait tfér a közgyűlésiét. : '* A : ö gyíi é eru á > e*. haigul g el ailro fa no y tiltakozik a boleffa bevezetése és felkéri a város három képviselőjét hogy támogassa a mozgalomban a várost tiárfaföld' Márton azt indítványozta, hogy a közgyűlés írjon fel a bankkamatláb további csökkentéséért Az indítványhoz dr. Kertész Béla szólalt fel. A m»i magas kamat fenntartását már nem Indokolja semmi. A közgyűlés elfogadta az inditváhyt ' • ••1, *' Második Indítványában azt kívánta Mártafőldl, hogy kózpénztárból kétféle dmen senki »e kaphasson fizetést. Ezt az -Indítványt is elfogadták. Máriaföldi harmadik indítványában m a férfes nőknek a közhivatalok Ml való elbocsápásál követelte. A kisgyűlés ezt az Indítványt Is pártolja azzal a módosítással, hogy a hozandó törvény a szerzeit jogokat ne érintse. Dr. Szarnék Sára nem fogadja el az Indítványt, mert nem ezen a ponton keh kezdeni a szellemi munkanélküliségen való enyhiléstt mert ma a közhivatalokban egészen alacsony, kisjövedelmű állásokat töltenek be. A 'érjes kereső nők elbocsájtása sok c'aládot ror.bolna szét. Ehelyett a belügyminiszter bocsássa a nemzet ítélőszéke elé azt a listát, amelyet a jobboldali pártok állítottak össze az álláshalmozásról és amelynek elkobzását szükségesnek tartott a rendőrség. Pásztor József arra kéri az indítványozót, hogy indítványát a progresszivitás szellemében módosítsa. A női munka is kapcsolatos a családfenntartással. Nem lekiuthelő á'-láshalmozúsnak az, ha a feleség a család megélhetése érdekeben vállaJ állást. 1 nrogresszivitást ugy kell érvényesitani, hogy c... :t az asszonyt kell elbocsátani, akinek