Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-30 / 24. szám

I I DELM AGYAKORSZAG UteOED. ItemcsMiMég: Somogyi ooca I2.l.em Telelem 23-M.^KIadóhíralal, KOlMdnkOnyiriAr M legylroda • Aradi iicoa S. Telefon > n-OO. - Nyomd e t l«w UMM uccn l«. Telefon t 20-34. TATlraK ét levélrlm • DélmenyemruiAn «cened Szombat, 1932 Jonuér 30 Ara ÍO fillér VIII. évfolyam, 23. szám ELOF|ZRTÉ9< Haronla helyben MO vidéken Bad*pe«len MO, tcUUtSldtln 0*40 pen<jd. - Boyé* wán Ara hMkSii. nap M. va**r- ét Ünnepnap >4 HU. Hl»­defénk totvétele tarifa taetfnl. Meofe­lentK hetfA ktvAtelAval naponta renoel li Adóztatás óz önkormányzat Csak a minap tettük szóvá ezen a helyen azokat a Jelenségeket, amiket a közgyűlés egyes bizottságainak összeállításánál észlel­tünk és észlelünk állandóan. A most folyó köz­gyűlés mintha csak bizonyságot akart volna tenni szavaink igazsága a megjegyzéseink helytállósága mellett A közgyűlés megválasztotta az adófelsró­famlásl bizottság tagjait. Ez a bizottság majd­nem egyetlen eleven szerve az állami adóz­tatás területén a polgári önkormányzatnak. Hogy a mai viszonyok között az adótchernek Igazságos mef állapi" ása a polgárságnak mi­lyen életbevágóan és zsebbenyulóan fontos ér­deke, azt bizonyítani nem kell. De nem kell bizonyítani azt sem, hogy a polgárságnak ezt az életbevágóan és zsebbenyulóan fontos ér­dekét csak azok tudják megfelelően képvt­. relnl, akik az eleven élettel maguk is közvet­len kapcsolatban állanak, akik a szegedi pol­gárok életkörülményeinek teljes Ismeretével rendelkeznek, akik a legtájékozottabbak a pol­. gárok vagyoni, kereseti és jövedelmi viszonyai . felöl s akikben mindezeken tul megvan az a képesség is, hogy a reájuk bízott érdeket erélyesen és hajlithatatlanul tudják képvi­selni. A legérzékenyebben vigyázunk arra, hogy senkinek közéleti működését a legtávolabb­ról se érintsük. A legérzékenyebben kell azon­ban Őrködnünk a polgárság érdekei felelt is s ha az egyéni érzékenység kímélete s a pol­gárság érdekelnek védelme közölt kell választa­nunk. mégis a polgári érdekek védelme mellé állit kötelességünk és hivatásunk. Minden sze­mélyi él nélkül s egyesekre nem gondolva mondjuk, hogy az a jelöltlista, amit a kisgyű­lés az adófelszólamlási bizottság tagjaiul ösz­; szeállitott, sokkal jnkább nyugodott a tekin­télyek tiszteletén, mint az alka.masság és harc­készség feltételeinek megállapításán. Nagyon tiszteletreméltó, kifogástalan jellemű, méltán tekintélyes és közmegbecsülésben álló ura­kat delegált a kisgyűlés az adófelszólamlási bizottságba, ehez szó sem férhet s ha a te­kintély és jellem szolgáltatnák a jogcímet ehez » kijelöléshez, akkor a legteljesebb mérték­ben meg lehetnénk elégedve a kisgyűlés Ja­vallatával. Ahoz azonban, hogy valaki a pénz ügy Igaz­fct&ág kiküldöttével, az államkincstár képvi­*>6jével 6»eraben a polgárság érdekeit meg ""Íja védeni, nem elég az aristidcsi jellem s Jbayardi gáncstalanság. Ehez azt is keil tudni, ö°gy a sarki boltos mit keres, a füszerszak­jNtoak milyen terhei vannak, a kocsmárosok ^wseti viszonyai milyenek, a textilesek va­®Jont helyzete hogyan alakult, mennyit dolgo­ftk és mennyit keres a szabó, a cipész, a ha­jjonbérlő, ehez az is kell, hogy a bizottság necsak névszerint ismerje polgártársait, nanem ismerje a Werthcim-kassza tartalmát, ÍL5sebek ürességét s a kereskedelmi könyvek Jókait. Az életnek és az embereknek teljes r®**«te nélkülözhetetlen ennek a feladatnak ^öltésénél, a polgárság érdeke nem engedi r1 hogy ezeket a bizottsági tagságokat aznb résk<?nt' tiszteletadásként juttassák hai£nak' akik crre a tiszte,ctrc érdemesek, azl követeli, hogy erre a munkaterü­fehrt ^0k,,t boksák, akik a rájuk nehezedő tatnak s a magukra vállalt kötelességnek ^ K hídnak felelni. Mi már olyan korban vagyunk, hogy a ma-, gunk öregségével is kéli törődnünk. Mi már nem az öregek agyonverésével akarunk előre­jutni, mert nem sokáig védhetjük már ma­gunkat ettől a sorstól. De mégis azt mond­juk: a polgárság a gazdasági válságnak mai kulmináclójában nem engedheti azt meg, hogy tiszteletbeli állásokként osszák ki azokat az őrhelyeket, amelyeken tehet még valamit a kemény elszántság és szívós munka az élet terhelnek könnyítése érdekében. Csakhogy eb­ben a városban hogyan osztották kl a munka­területeket s hogyan tévesztették össze a mun­katerületeket a tiszteletadással? Akiknek a leg­több tiszteletet akarták megadni, azokat meg­választották örökös tagoknak. Akiknek nem ju­tott hely az örökös tagok sorában, azok let­tek a kisgyűlés tagjai. Akiknek itt sem jutott hely, vagy akiknek még több tiszteletet akar­tak adni, azok a sorrendben következő bizott­ságok tagjai lettek. A hozzáértés, munkák ész­ség, feladatvállalás csak mellékes szempon­tok voltak a pozíciók szétosztásánál. Mindenki vigyázott a maga kortesére s a maga érde­dekére, a közérdekkel csak azok törődtek, akiknek nagyon kevés szerep Jutott a köiéleti vásárfiák szétosztásában. így történt azután, hogy egyes körök, klikkek, asztaltársaságok, pénzintézetek Jutottak szerephez a fórum par­cellázásánál s etek a parciális szerepválla­lások anníil nagyobb Jelentőségre vergődtek, minél kisebb lett az irányításra hivatet! té­nyezők befolyása. A polgárságnak nxonban vétót kell emelnie ennek a rendszernek el­burjánzása ellen, hacsak nem akar több adót flzúnl és több közterhet vállalni csak azért, hogy egyesek az ő adófillérjein gyarapodja­nak tekintélyben és tiszteletben. :• "'•' <; Wxtf '*"' J- V o'-'-y-f > fclrftw-?-* .. Két órán ét fegyverszünet volt a lángban álló Sanghalban A Japán csapatok véres harcok alán elfoglalták toIytat|ék a várost, e bombázást tovább (Budapesti tudósilónk telcfonjelentéze.) Sanghaiból Jelentik: A kin#i rvfpafcpkfllenál­lása a kora reggeli órákban megtört és nap­keltekor a város északi negyedének a meg­szállása be volt fejezve. A város kínai részé­nek a megszállása a nagyszámú idegen kolónia körében rendkivül megdöbbenést keltett^ fő­ként azért, mert a kinnlak « japánok minden követelését elfogadták. Sapei városrészben hajnal óta vérs> harcok dúltak. A pályaudvaron a ktnal csapatok erős állásokat foglaltak el és koncentrikus tűzzel gátolták a japánok további előnyomulásit. A főbb utvonalakon haladó tankokat a kí­naiak háztetőkön elhelyezett és maszkirozott gépfegyverekből erős tűzzel fogadták. Délelőtt a Japán hadsereg elkeseredett har­cok után bevette a lángokban űRÓ Sanghal nagyrészét. Tokiói Jelentés szerint hivatalos helyen ki­jelentették, hogy Japáa esetleg arra kényszxv rúl, hogy nagyobb csapattest eket szauitton partra Sanghaiban és esetleg a várost Is bom­báznia kell. . . Washingtonból Jelentik: Délben ti árakor Kína és Japán közölt az ellenségeskedést beszüntették. Az ellenségeskedéseit beszüntetéséről szóló hir csupán elméleti jelentőségű, mert a fegy­verek tovább ropognak Sanghalban, a Japá­nok tovább folytatják a bombázást Londonból jelentik: A fegyverszünet févez hirnék bizonyult. Mindössze annyi történt, hogy a szemben álló felek az angol ét ame­rikai konzul közbenjárására két tea hosszáig nem lőttek egymásra. tchober ét Schttrff nélkül alakult meg az uj osztrák kormány Bécs. január 29. Buresch dezignált kancel­lár pénteken délután megalakította az uj oszt­rák kormányt. Buresch kisebbségi kormányt alakított és nagyjában a régi kabinet tagjai foglaltak helyet az uj kormányban, kivéve Schobert, aki helyett Buresch vállalta a Kül­ügyminiszteri tárcát és dr. 5cftür//-öt, aki he­lyett Schuschnigg kapta az igazságügyi tárcát A magyar pénzügyi Qelyzet a Népszövetség tanácsa elölt Pelényl meghatalmazott miniszter KormánynyilatKozatot olvasott fel (Budapesti tudósítónk tetefonfelentésc.) Genfből jelentik: A Népszövetsíg tanácsában pénteken délután Magyarország, Ausztria t's Bulgária helyzetéről szóló pénzügyi bizottsági jelentést olvasták fel. Pelényi meghatalmazott miniszter a magyar kormány névében nyilat­kozató' jlvasott fel. amelyben a kormány kő- i szönetet mondott a Népszövetség tanácsának, hogy felkarolta Magyarország ügyét és pénz­ügyi bizottságot küldött ki, amely a közvet­<en érintkezéssel rendkívül hasznos szolgálatot tett. A kormány hosszasan fejtegeti a nyilatko­zatban, hogy miért volt szükség a transzfer­moratórium életbeléptetésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom