Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-28 / 22. szám

5«t M htsimu pensa smwm £££ PásKor ucca 20 Szakértői vélemények a Márer-malom bűnügyében (A r*-mag\f<irw*tág munkatársától) Verdin folytatta a szegedi törvényszék Vtfrf.tanácsa • Mú'rri-i.latom ögvének tárgyalását Saerdán • szak­értők teljesítenek rlfi véleményüket A hivatalos könyvszakértők lischho/f Gyula éa SkuUity Rezső voltak, a védelem részéről C*tngtri Manó boda­pesti kunarai revizor jelent meg, mint ellenőrző szakértő Megjelent eaenkivül Zorllsr Htmnana ma­lomszakéitfi A szakértők véleményét Htchhof Gyula terjesz­tette elő. As írásbeli véleményben a lisztek ol­rejtésére és a rokoni tartozások leírására vonatkozó véleményét vt**tcvonta. Ezután részletesen kifej tette, hogy a könyvesekben súlyos szabálytalan­ságokat fedeztek fel Például az ingatlaa számlán a 108 ezer pengős értékű ingatlant 21 ecer pengő­vei felértékelték és a differenciát rávezették a* áruszámtára, mint jövedelmet, bogy ezáltal ked­vezőbb mérleget mutathassanak ki. Ugyancsak ilyen felértékelt tételeket t«>áltak a berendezési számlán is. 1920-ban, amikor a cég hitelforrásai elapadtak — mondotta a szakértő —, akkor kezdő­dött erőteljesebben a beraktározási ügyletek le­bonyolítása. Ezekről az Agyielekről csak Igen héza­gos könyvelést vezettek. Közvetlenül a bukás előtt a Márer-cégnek 196 ezer pengő érté*a buzahite. tetői* volt Megállapították a könyvekből azt is, bogy a vádlottak naggarángu tfiude játékot fotg. Mtok, emelii eleinte nyereséggel fártt de később Oltandó veszteségek értét e cég-t A szakértő rész­letesen kimutatta az egyes számlákon történt szabálytalanságokat Csengeti Manó ellenőrzőmkártő cáfolta ezután a Flschhof Gyula állal előterjesztett véleményt különösen azt *mlt as tagatiaaszámlán Mvő ingat­lanok felértékelésére vonatkozólag előadott Azt állította, hogy az átkönyvelések se voltak sza. bdlgtatanok. Az eltérő szakértői vélemények heves vitákat provokáltak. Vita elnök déB egy őrskor félbeszakí­totta a tárgyalási és Jolytatását délután 4 órára tűzte kL A délutáni tárgyaláson Flschhof Gyula folytatta szakértői véleményének előterjesztését Előreláthatólag a esgtőrtókt nap is s szakértői vélemények meghallgatásával fog ettelnL SPHYNX" nyökkendőkülonlegességek ** Szegeden Ulx&rOlop 4iaW A CNER Cégűéi Riss J&elyen szegedi íar&onyái! Fontos állami és városi érdekelt Követelik, bogy a rlxs beQo­Kaíala Qelyett, a szegedi lar&onya termelését és értékesítését tegyék lehetővé (A Délmagyarország munkatársótól.) Kereske­de!mi körökben nagy feltűnést keltett s tárcaközi bizottságnak as a határozata, hogy külföldi rizs behozatalára ismét nagyobb összegű devizát utalt ki A legutóbbi négy év alatt S1 millió pengő értékű rizst hoztak be az országba éa ennek kap­csán vetődött fel az a régi terv, hogy nem lehetne-e a belföldi fogyasztásban a rizst a tiszavidéki búzá­ból készült szegedi tarhonyával helyettesíteni Köz­ismert doiog, bogy a tiszavidéki búzából a legkitű­nőbb szegedi tarhonya készül, amely Európa több országában is elismert márkájú cikk. Szakértők véleménye szerint a szegedi tarhonya minden te­kintetben egyenlő értékű, sőt sokszor értékesebb, mint a rizs. A szegedi tarhonya készítésének fellendülése je­lentős érdeke Szegednek. A rizsnek szegedi tar­honyával való helyettesítésének gondolatát a mis­kőid mezőgazdasági kamarában is felvetették. A nagyjelentőségű kérdésről dr. ToneW Sándór kamarai főtitkár a következőket mondotta: — Nagy általánosságban a miskolci mezőgazda­sági kamara által megindítandó akció igen helyes, bár a tervet teljes egészében aligha lehet megvalósí­tani. különösen a kórházakra vonatkoztatva. A szegedi kamara természetesen az akdót az illeté­kes hatóságoknál és a kormánynál is a legmele­gebben támogatni fogja. Kardos Manó (észtagyáros a következőket mondotta: — A tarhonya Szeged városának évszázados vi­lághírű terméke, amit háziiparszerüleg állítottak elő a mult szádad végéig. Ennek azonban az a hátránya voií, hogy csak nyáron lehetett előállí­tani. télen nem, meri nem tudták megszárítani. Erre azu áu kereskedők vállalkoztak arra, hogy a? árut nyáron nagvobb mennyiségben készíttetik el é~> elraktározzák télire Később, minthogy a köz­fogyasztás megszokta ezt a mindig készen lévő étricjkket, nagyobb tömegben kellett előállítani. — Elsősorban Szeged asszonyai toltak azok. Zálogjegyéi mielőtt eladná üvőzfi-ljőn meg, hogy legtöbbet fizet érte Gáspár, Mikszáth Kálmán-u. 12. sz. Keresek megvételre higanyt," hamis csoulfogabat, brilliáns ékszert, régi arany és ezüstpénzeket. 283 akik szinte öröklés utján tanulták meg a tarhonya­gyártást és még ma ls anyáról-leányra száll a birse szegedi tarhonya készítésének a módja, ugy, hogy a gyárak is szívesen alkalmaznák az ilyen menkásnőket A szegedi tarhonyának különleges lm van, ami td«esen eltérő a sok utánzástól. A >szegedi módra, készített tarhonyát osak kon­tárok készítik, mert a valódi szegedi tarhonyát késtítők valamennyien Szegeden élnek. De nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a valódi szegedi tarhonya különleges izét a szegedi viz adja meg, ugy, bogy más városokban előállított tarhonya meg sem köze'iü a valódi szegedi tarhonyát — Ezeknek előrebocsájtása után mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy a valódi szegedi tar­honyának óriási előnyei vannak a rizzsel szemben. Kiadósabb, ízesebb és sokkal nagyobb a tápereje A jelenlegi súlyos gazdasági helyzetben pedig az országnak tényleg eminens érdeke, bogy a kül­földről importált rizsei a belföldön számos mun­káskéz által dőállitott tarhonya pőtolja. Az ak­ció sikere nem mu>ik máson, mint fc megszokáson, mert példánl éppen ugy lehet rizs felfujt helvett k&hongafetfuitat készíteni, vagy pedig a töltött káposzta szár rálát rizs helyett tarhonyával ke­verni. — Szeged városának fontosabb érdeke fűződik ahoz, hogy a tarhonyát a rizs helyett közkedveltté tegyék, de az államnak is eminens érdeke, hogy a külföldről behozott áruk csereakciójaként már. kás szegedi tarhonya kerüljön kivitelre. A nép­szerűsítés érdekében a gyárak eddig is mindent megtettek, amennyire ezt » vámkorlátozások meg­engedték. Az akdö megindítását sürgeti A szentesi Zsoldos malom is, amely szerdán beadványt intézett a szegéén kereskedelmi ts iparkamarához. A malom arra kéri a kamarát, h.-gy csatlakozzék a miskolci me­zőgazdasági kamara által megindított akcióhoz. Javasolja, vigyék keresztül, hogy a tarhonrpt ol. esőbb legyen, mini a rizs. Ennek érdekében a helyzetet kihasználó rizshántolóktól vonják meg a kedvezményt, ezzel szemben az a lisztmennyi­ség. amit a tarhonyakészltésre fordítanak, legyen botetta. és őrtésactómentes. A tarhonya kivitelét az állam minden erővel támogassa — mondja tovább a beadvány —, a hadsereg, a kórházak és a közintézmények pedig rizs helyett hasznát, janak tarhonyát. ' Tanyai kívánságok a lej, a borfogyasztási adó, a szflk­ségmunka, a telefonhiány Agyéról (A Délmagyarország m u u katársától) Szerdán délelőtt Oksaár Rudolf törvényhatóság bizottsági tag vezetésével tanyai küldöttség ke­reste fel dr. Pálty József polgármesterhdyetteat A küldöttség igen sok tanyai klvánsáflat tolmácsolt, A küldöttség tagjai elmondották, hogy a feke­teszéli. a domaszéki és a zákányi kapitányságok területén nagyon aok az ínséges, aki szívesen doL gozna szükségmunkásként lisztbér ellenében. Ki fogásolták, bogy a vegykisérkti állomás a tejvha. gálatokért magas dijakkal terheli a gazdákat akik sérelmesnek tartják azt Is, bogy a kihágási birő­ság a legkisebb szabálytalanságot is kérklhetst­len szigorúsággal bünteti. Alig van gazda. aUt a tej mfstt meg ne btrsáffoltak volna. Szóvátette a küldöttség a borfogya-ztasl adét is. A közgyűlés már régebben elhatározta, hogy az átalánvozás kedvezményét kéri a gazdák saját háztartásában elfogyasztott saját termésű borára. Ezt a közgyűlési határozatot asonban megfelleb­bezték és a miniszter a mai napig nem hagyta jóvá. Ama kérte a küldöttség a polgármester­helyettest, hogy sürgesse ki a jóváhagyást Itatóvályut kértek a gazdák a Ma-s-tért piacra. Belátják, bogy ez falusias kívánság, de a piacon álldogáló lovak nem lehetnek félnapig szomjan. Elpanaszolták a telefonhiányt, ami teljesen el­zárja » tanya világot a várostól. A polgármesterhelvettes megígérte a küldöttség­nek, bogy az előterjesztett kivánságetart letárgysl­tatjá az illetékes flgyo-sztálvokkal és mindazt tel­jesíti. amire mód kívánkozik. Felvilágosította azon­ban a gazdákat hogy a szigorú tejvizsgáhtok rendszeresítését közegészségügyi szempontok kö­vetelik meg a vegykisérkti költségek mérséklése érdekében azonban már tárgyalt az állomás ve­zetőjével akitől biztató Ígéretet kapott [Hortobágy Házasságszédelgéséri két hónapi fogház (A Délmagyarország munkatársától) Bánit Ferenc 32 éves dorozsmai napszámos a mult év ekjén udvarolni kezdett özv. Miartooessy As­talnénak. A - férfi — bár már akkor nős ember volt és két gyerek apja — házasságot igért aa özvegyasszonynak, aki elhitte Bánfi minden sza­vát Bánfi Ferenc az asszony hiszékenység* U> használva kicsalt tőle apróbb részletekben 400 pengőt, jóformán as özvegy egész vagyonit A házasságkötés Idejét pedig napról-napra halogat­ta. Amikor az asszony egy Ízben megtagadta tők a kért pénzt, az asszony nevében levelet irt as as*­szonv egyik rokonának és abban azt Irta, bogy adjanak kölcsön neki pénzt Ezzel a levéllel meg­jelent as asszony rokonánál, aki gyanutlanul ki­adta neki a kért összeget Osv. Martonossyné azután megtudta. hogy Bánfi Ferenc nős, mire feljelentést tett ellene csalás matt A házssságszédelgő Bánfi ügyét szerdán tár­gy a? Is a szegedi törvényszéken dr. Ape*y büntető egycsbfró. Fánfi Ferenc tagadta, hogy elhallgatta vo'na az asszony előtt családos állapotát és há­zasságot Ígért volna A pénzekre vonatkozólag ast adta elő, hogy azokat kőlcsőnképpen kapta az özvegytől. A biróság a főtárgyalás! adatokból blaonvltva látta FiVifl Ferenc bűnösségét és kérhónapf 'fog­házra ítélte. fa^ Hortobágy,. MODERN " BÚTORT haló, ebedlOnrlMoba. Konyha(tb. CM* I IIRDfTAft mUniztaloanAl nSKV&WU Erztébel rakpvt S«­Díjmentes kt>ii«e«veie*t »» gFb.harisnyák Pollik Testvéreknél

Next

/
Oldalképek
Tartalom