Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-27 / 21. szám

ügy földmunkát levele Sövényházáról Egy fft'dm alánéi kaptuk as alábbi sorokai: Mi*' tt sc-a mSa ke.-dek. tisztelettel felkérem az olva^ókdióasé^t. hogy ne poUüilaak vegye <o-airnat. mert «n nem po'ifirálni akarok- A való­saiban megtörténtekre! írek alábbi soraimban m«rt rséi visszaemlékszem a-ra az időre amikor elszór az orosz front vérmezején. atóbb az oU'zorsziá AsiisóniI és a Piavénái 130.000 ma­gyar hős vesztette életét. akkor még a hazáért, egymásért küzd: forró szeretet lángja lobogott a magyar lélekben. Abban az időben soks*>r et­haa;zott a lelkesítő szó: .Harcoljon* a ha­záért és a baza földjéért, mert ha vége less «tnek a pokoli szenvedésnek, hazajutva boMeg otthont találunk. Mindenkinek lesz otthona a szent Haza földjéből, amelyért vénünk és életünket ontjuk, lesz minden földművesnek, akinek padig nincs, fos főidet kapni«. Ezek ez ott elhangaott <zavak még ma is a fülében csengnek a front­harcosoknak. De ngy látszik, bogy as akkori tel­kesítés azóta elavult Igaz, hogy törvényt alkottak a föld helvesebb megosztása érdekében, ami szol­eálatot tett volna a nemzet javára, mert a tőr­vény egyenes é* igazságos lett volna, ha ehhez kldgazgatásl reformét Is alakítottak vrtaa. A kózsé4 jegyzó éa biró is a kőz­Cnzaatéshoz tartozik, akiknek, mig a földreform létre nem jött nem igen volt földjük, legfeljebb a községi bírónak volt 15—30 kat holdji Ami­kor azonban földreform életbelépett, a községi főjegyző 130 kat hold, a község biró pedig IX) kat hold fóldbóz jutott. Az igénylések bejelenté­sekor én is igazoltam és bejelentettem Igényjo­posultságomat másik 62 frontharcos társammal errútt akik közül ««t M'» nyilvánítottak Igény­jogosultnak. Tehát az egészséges törvényt a froot­haroo dokkal szemben igy hajtották végre. Azok pt­dtg, akik mégis földhöz jutottak, olyaa magai d­rltelhetetlen árért kapták meg. hogy kénytelenek szfnte ürérkedéssaerüen kézrőí-kézre átadni A kisbérlók teljesen tönkre jutottak, fiartée­képt;'enn.é váltak és igy a közigazgatás ís a hít­!:iromány szükségesnek találU az 1927. évi WD— B. M számú Hiv. össseállitás C7-«9. pontjatt ieénybe venni. Az ehnanadt has^öobéiletekst kőn­tartozás cimén. a Mtbizománv ara be hídja haj­tant A hitbizománynak kb. 3000 kishasaanbérlöje van. akiknél nagyobb számban jószágot és gabo­nát fonalnak le és olyan végrehajtást foganato­síts -jk mint pl egy asszonynál, akinek 2 pen­gős tartozása áll fenn és mivel semmi lefog lalhetót nem találtak, hát lefoglaltak egy 7 ke­tea, ökölnyi kis malacot Igaz ugyan, bogy a lefoglalt tárgyakat nem árverezték el, hanem hát­rói-házra jártak és a lefoglalt jószágokat a Mt­blznmnnvi majorokban helyeatft el és addig ott tartották amig a tulajdonos meg nam Jelent és bizonyos összeget nem törlesztett. Ezen eljárások elten beadványt Intéztek 1. a kisteleki szolgabí­rósághoz 2 a szejecfi pénrügvi^z7atósárf»z, í. a szegedi járásbírósághoz. A Csongrád vármegye alispánjához S. a fdMmivelésügyi minisrler ár­hoz. hogy ezt a hadjáratot fü«pessi& fel, de a beadványokra értesítést nem kaptak. Tisztelettel mesjjegyzem még. bogy a luxusve­<?á*zatokra, — ahol a régi Mikben Vikolajerks nagyherceg is nagyokat kacagott amiker Jól ta­lálta el a vadakat — az ilyen luxnsvadászterüle­tekre nem kellene olyan tekintélyes összegeket áldozni Az ilyen célra költött összegeket inkább a földraives nlncsetleneknek. a munkanélküliek­nek kellene adni akik szélé- és gvümAlesóstele­peket szántót és gabonatermő területeket létedt­hrtnének. A hatalmas hitbi»ományoknak el kel­lene hehezni a mtm Ica nélkülieket né^áav János földmunkás, Sötéoybáza. Árverésen vett « >1 ebédlók, hálók, konyha berendezések r»rdkivui <yc*óa „ . . .. butoté r n h á a eladók 5llgef USZl* Filftasas aee« tl Leírást, >oroatliW ts iclétivosa* eszközöl Keller írógép Vállalat, Széchenyi »r a. reiefon ­*'«'.«» is* Jémcaelenek ral'ároa. a Márer Sándort és a volt raktáraokot hallgatták ki a Márer-malom btinperében Szertfáa a btarmfe«nak (A Délmagiarorsság munkatársától.) A szegedi törvényszék rjíd-tanáesa kedden re^l folytatta nagyszámú ha.igatóság jelenlétében a Jfdrer-malom bdnügyének tárgyalását A második tárgvalási na­pr»a Márer Sándort hallgatta Id a bíróság Márer Sándort az ügyészség ogvanarokkal a cseiekmé­nwkke< vádolja, mint apját, Márer Gyulát Márer Sándor az elnök kérdésére kijelentette, hogy nem érzi bűnösnek magát Elmondotta, bogy a részvénytársaság teljevn mobil volt fizetési kö­telezettségeinek mindenkor pontosan eleget tett azonban 192S elején a hitelezők váratlanul meg­rohanták a eéget erőszakosan téptek te* és tuf­B9/T követeléseket támeaztotfak Végül hogy az erőszakos hitelezőktől szabadulhassanak fizetés­képtelenséget jelentettek, azonban az asytiség sikerült. A csalási és *kkasztfsi vádakra vonatko­zólag előadta, hogy akkor, amikor beraktirozásra gabonát elfogadtak, amikor hitelt vettek idénybe és amikor szállításokat vállaltak, teljesen aküvok voltat tehát nem ejtették fondorlatos módon téve. désbe a hitelezőket tényleges vagyoni állapotuk elhallgatásával. A könyveket rendes fcztviseMk, könyvelék vezették, azokban semmi/él" hanős n. rá patádé nem tórtint. Elmondotta, hogy * cég VJld elnök ezután a tárgvalást Szerdán délelőtt a kőngmsak/rtők véleményüket Siessen, meri még csak pár nap és vége a STANDARD RÁDIÓ Kérten még na díjtalan bemutatási! MIRK0YICS Bénik Forgalom a ielek-fronton mA mai viszonyok kőzött gondolni sem tehet arra. hogy a kőzépitkezések belátható toőn belül meginduljanak' (A Délmcgyarorseág mutfeiMf sÉtái.) AM figyelemmel kiséri a szegedi Ingatlanforgal­mat. az érdekes jelenségekkel találkáéik szinte napról-napra. Érdekes házvételek és meglepő háarladáVnfc vannak napirenden, de a kg­in^lépéU) az. hogf fgeu sok ftres telek, vagy pedig eljut telek cserél mostanában gazdát amelyen öreg. düledező már-már lakhatatlan házak állnak. Etek a kelekvásárlások azért meglepőek, mert soha annyira nem hiányzott Szegeden az építkezési hajlandóság, mint ma­napság és soha annyira bizonytalan nem volt hogy mikor Indulhat kt meg komolyabb épít­kezési mozgalom, mint mostanában. A nagyarányú telekforgalomnak kettős oka van. Az egyik ok a telekspekuláció. Legtöbb­ször azok a lelkek kelnek eL amelyek olvan helyen fekásznek. ahol előreláthatólag előbb­Utóbb valami középület épül. Xagyon kapósak például a Templom-tér körül lévő telkek, amelyeken ócska, düledező vízelötti házak áll­nak és amelyeknek as ára meglehetős ala­csony. Sokan bíznak benne, hogy egyszer mégis cs^k folytatják a félhezikadt egyetem! építkezéseket, egyszer mégis csak felépiti a város is a Zenepalotát, akkor oedi^ felszökik a telek ára. A *«eleflektetett pénz tehát biztos helyen van. ső* reménység van arra, hogy ka-iafozás nélkül is megduplázódik. ' másik oka a forgalomnak az. hoxr < zck a *lkek leginkább szegény emberek kez Vn vannak, akik örülnek, ha akad vevőjük és ha elfogadható árat kapnak ingatlanukért A Délmagyarontáf egyik olvasója levelet frt eznel a kérdéssel kapcsolatban szerkesz­tőségünkhöz, amelyben azt a kérdést vetette fel. hogy a város nem vethetne-e gátat a telek­spekulációnak. mert félős, hogy később, ami­kor esetleg tényleg szükség l«z ezeknek a telkeknek a megszerzésére, a város csak Jelen­tős felárral szerezheti meg azokat 1927. év végén jól állt hojy a nyersmérleg elké­szitése után, a tisztviselőinek dapta!izeléit adtak karácsodra, a munkásakat pedig tizifasegétgben részesítették A könyvek elégetésére vonatkozólag előadta, bogy a dolgokról már csak a vizsgálat folvamán hallott még pedi? olyaa formában, bogy Datmát Endre égette volna el ezeket Márer Sándor kihallgatása után a pör harmadW vádlórtjának. Dalmát Endre raktárnoknak a kihall. ] gatására került a sor. A malom volt raktárnokát az ügyészség csalárd bukás bűntettében, mint Mn. részest vádolta, állítólag ö lett volna az. aki 4—J üzleti kónwet a mftom kazánjába dobva elértett volna. Daimát a vádra vonatkozólag kijelentette, hogy tényleg etigetett bizongos jegyzeteké Ezek azonban csupán saját, az üzletre vonatkozó felfeg% zisei voltak, megbízások, terminusok és egtSl feljegyzések voltak bennük összegyűjtve. A W­jegyzésekben foglalt dolgok azonban Komoly Ifcw mában könyvelés alá kertttek. tehát komoly itíeő kányvet meg nem mondják a| Elt * kérdést közöltük dr. Pálfy Jóad polgármesterbelyettessel, aki a következőket mondotta: — A város hatósága azt, hogy valaki, akt aek péua van boozá. házat, vagy telket vásá­roljon nem alraddlynzhdtfa meg. mert nem tudja megakadályozni. Erre csak egy mód lenne, ha e város is fölcsapna vevőnek. Ehba azonban pénz kellene, ami pedig különöset} telekvásárlásokra, egyáltalában nincs. A várat kisajátítási Jogot csak azokra a telkekre s» rezbet amelyek vmhmilyen köxeélm keQé» nek éa ezt a jogot csak akkor szerezheti meg, amikor tényleg szükség van a telekre. Ma pedig még teljesen bizonytalan, hog§ at eset* leges kóztpitknések mi tor ée hol indulnak meg. előre tehát nem lehet kisajátítási Jogol szerezni egy telekre sem — Szó lehet arról is, hogy egvik-másik rérf épület beleugrik az uj városrendezési térkép nccavonalába. Ezeket a telkeket, vagy épfr leteket sem tehet kisajátítani, legfeljebb caak azt a telekrészt, ami be'ffle beleesik az uj nco* vonalba. De ezt kisajátíthatjuk birmelvik tulajdonostól és bármikor ts. ha pedig a tel* ken lévő régi házat lebontanák és ujat ép&» nének a t helyébe, az épitke»%i engedélvt már csak az áj ucca vonal saerint adná ki a hatóság. Kijelentette még a polgárroesterbelyette^ hogy a mai rfrronfok kes/tft oondolnt sem tehet ern. hoqxt a köxéotTkrzésbetitheH időn beül merindnlfonak. — A város — mondatta — nagyon soká oerrt Jut abba a helyzetbe, hogy régj terveit köp­tük a Zenepalota tervét, valóra váltsa. I Aséiovcedula éfMketna . m' fetentf hotr m«r-« tr«n rirtío! zálogcédul n—, — - F. Molnár MfösmOiH^ K*ra»s u c c B U. • a. Farsangi újdonságok nagy választékban Pollák Testvéreknél i

Next

/
Oldalképek
Tartalom