Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-26 / 20. szám

I közgyűlés előkészítése, indítványok, Interpellációk a törvényhatósági kisgyűlés elfitt Kedden 600 mankanélkdlli AIIHanak mánkéba a hó eltakarítására (A Dilmaggeror*-ág munkatársitól.) A tőrvényhatósági kisgyűlés hétfőn délután ülést tartott dr. Atfer Károly főispán címletével. Először a napi. rendre tűzött köriratokaJflntézték el. Békésvárma. vének az adóreform sürgetésén és a bcliajthatat. tan adóhátralékok leírására vonatkozó köriratát Kertész Béla hasonló célú Indítványával elfogadásra ajánlja a kisgyűlés. Pécs a szénárak lot töréséért Irt fel a kormányhoz. Tonelti Sándor Indítványával ezzel kapcsolatban azt is javasolja a kisgyűlés, hogy a közgyűlés kérjen tarifakedvez. mint/i a Dunántulról is a Felffimagv'rnrszágról Szegedre szállított fára. A közigazgatási bizottság ót betöHésre kerülő tagsági helye kórül komplikációk keletkeztek. A polgármester Ki$s Ferenc, Rack Bernát, dr. SzéU Gyula, dr. Szivessy Lehel, dr. Fiiedl Samu megválasztását javasolta. Kiss Ferenc azonban azt kérte, hogy őt ne jelöljék, magi helyett dr. Bsrecz Jánost ajánlotta. Dr. Pop Hóhért felszólalásában elmondotta, hogy a mult évben az ellenzék három tagsági helyet kapott a bizottságban, most a polgármesteri javastat szerint csak k^tő lenne, pedig az ellenzéket a tiz választott tagsági hely közül legalább három megilleti. Kéri, hogy a kisgyűlés ajánlja ezért Wlmmer Fülöp megválasztását is, akit közéleti múltja alapján is megilletné a tagsági hely. A főispán felfüggesztette az ülést és a kisgyűlés néhány tagjával tanácskozásra vonult vissza. A ta. nácskozás eredményeképen a főjegyző bejelentette, hogy Kiss Ferenc beívelt a hatóság dr. Tóth Imrét ajánlja. Az Igazoló választmányba a hatóság dr. Bodnár Gézát ajánlja, a számonkérőszékbe dr. Pap Róbertet és dr. Vadász Jánosi Pap Róbert bejelenti, hogy a megbízatást nem vállalja, erre a főjegyző dr. Hunijadt.Vass Gergelyt ajánlotta. A kegyúri bizottság megüresedett tagsági helyeire Doránizky Károlyt, Keller Mihályt és Bezdán Józsefet ajánlják. A kizárási szabályrendelet nagyobb kavarodást keltett Többen kifogásolták, hogy a sokszorosított szabályrendeletet csak hétfőn délután kézbesítették ki. Tonelti Sándor, Win, mer Fülöp, Körmendy Mátyás felszólalásukban megállapították, hogy a tervezet rendkívül sirel. mee a kereskedőkre és iparosokra A kisgyűlés hflrcyntagu bizottságot küldött kl. án.ely kedden délben a kifogásolt szakaszokat ötszövegezl. A bizottság tagjai: Tonclli Sándor. Rainer Kárólv és Körmendy Mátyás. Hozzájárult ezután a kisgyűlés a kéményseprő izabályrendete trrvezether " * ;Wv i nyugdíjasok karácsonyi segély Iránti kérelmét nem találta tel. Jesithetönek. A közgyűlés napirendjére tűzött Indítványok között első helyen dr. Bodnár Gézának az az indítványa szerepel, amelyben a város területén beszedett szükségadónnk Szegeden való felhasználását követeli. A polgármester az indítvány elvetését javasolta, mivel a belügyminiszter arról értesítette a várost, hogy a szükségadó átengedése törvénytelen lenne, de felesleges |s, mert »az állam a munkanélküliség enyhítése érdekében mindig folyósít megfelelő államsegélyt'. A kisgyűlés a polgármesteri javaslattal terjeszti az Indítványt a közgyűlés elé. Ki** Bálint indítványára javasolja a kisgyűlés, hogv a rókusi tó meilctti gyepes területet gyermekjátszótérré minősítsék. Kiss Ferencnek azt az iuditványát. amely a bérparcellák bizonyos részének erdősítését kivánja, pártoló iavaslattal terjesztik a közgyűlés elé. Dr. Tonelti Sándor és Grosz Marcell közős Indítványát — amelyről lapunk más helyén számolunk be — a kisgyűlés polgármesteri javaslata alanj;ín nem terjeszti pártoló javaslattal a közgyűlés ' i lé. A városi alkalmazottak egyesületének az az Indítványa, amelyben a tisztviselői fizetések csökkentésének törvénytelenségét kivánta kimondatni a közgyűléssel, e.'utasitó javaslattal kerül a napirendre. A kisgyűlés erret befejezte a közgyűlés előkészítését és megkezdte saját nnj trendjének tárgyalásit. A polgármester javaslatára a városi Intézmények februári élelmiszerszállítását a legolcsóbb ajánlattevőnek adla ki. A könyvkötőmunkák szállításával vitéz Xagu Ferencet bízták meg. A Korzó Mozi, amely a város tulajdonában lévő épületben bérel helyiséget, 18.672 pengő évi béré. rek mérséklését kérte. A kisgyűlés annakidején a bért 12.000 pengőre csökkentette november 1-től kezdődöleg. A vállalat most azt kérte, hogy a csökkentett lakbért már május l-töl kezdődöleg számítsák és Így az előálló 9000 pengő lakbérhátralékának ham:Inchat hónap alatt történő kifizetésére a vállalat igazgatósági tagjai személy szerinti garanciát vállalnak. A kisgyűlés hozzájárult a kérelem teljesítéséhez. Ezután az Interpellációkra került volna a sor. Két Interpelláció szerepelt a napirenden. Mind a kettőt a szocialista városatyák Jelentették be. Az elsőben a tanyai insig. munkások fejadagját keveselték, a másodikban azt, hogy a váró* nem gondoskodik a közipaletek előtti gyalogjárók takarittaiá*áról. Pálfy polgármesterhelyettes kijelentette, hogy mivel az interpellálók nincsenek jelen és a kisgyűlés! tagok közül az interpellációkat senki sem tette magáévé, az Interpellációkat levett* e napirendről. Vitéz Gárggán Imre azt indítványozta, hogy a város gondoskodjék a Mars-tér kivilágításáról és salakoztassa kl a temetőbe vezető gyalogjárdát A ménó' 1 hivatal sza Int a frissen től'ólt Mars tér talajára még nem lehel felállítani a lámpaoszlopokat, a temetői ut salakoztatása pedig 1500 oenoűbe kerülne, amelyre nincsen fedezet Lájer Dezsőnek azt az indítványát, amelybea a hókupacok eltakarítását sürgeti, — a kisgyűlés elintézettnek vette azzal a bejelentéssel, hogy kedden hatszáz munkanélkülit állítanak munkába. A kisgyűlés elfogadta Lájer Dezsőnek azt az indítványát amelyben lámpát kért a körtöltésnek az uj Somogyi-telep felé vezető útnál lévő pontjára. lAfer kővetkező indítványában a villamosforgalom zavartalanságának biztosítását sürgette. Kór. mendg Mátvás arra hivta fel a hatóság figyelmét hogy egyre ritkábban járnak a kocsik, ami nem jő üzleti politika. A kisgyűlés arra a bejelentésre, hogy átfogják tanulmányozni a szerződést, elfogadta az indítványt Lájer Dezsőnek azt az indítványát amelyben a talajvize* rókusi temetőbe való temetkezés altatását kérte, a kisgyűlés a szükséges vizsgálat megejtése céljából a polgármesterhelyettesnek adta Id. Ezzel a kisgyűlés ülése nvolc óra előtt véget ért. A Márer-m a lom bunUgye a szegedi törvény széK elöli Héttön Márer Gyulát Őallqattálc ld-4 főtárgyaidat kedden folytatfáU (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék Vi/tf-tanácsa hétfőn kezdte meg a Márer-malom perének tárgyalását A malom 1913-ig, mint egyéni cég működött Ekkor részvénytárta. sággá alakult át a részvények tulajdonosai Márcr Gyula és fia, Márer Sándor lettek. A részvénytársaság alaptőkéje a megalakuláskor 20 ezer korona volt, a tőkét 1923-ig állandóan emelték, egészen 50 millió koronáig, a pengő bevezetésekor pedig 100 ezer pengő lett az alaptőke. 1928 Januárjában, az 1927-es mérleg elkészítésekor támadtak a nehézségek, amelyeknek következménye az lett, hogy a cég fizetiteit beszüntette, bejelentette fizeti*, kiptelensigét és a kényszeregyezségi eljárás meg. indítását kirte. A cég és a hitelezők kőzött megindult tárgyalások kedvezően alakultak, amikor az OHE a magánegyezségi eljárást megszűntette azzal, hogy a könyvszakértők nem adtak kedvező véleményt A törvényszék megszüntette a kényszeregyezségi eljárást és 1928 júliusában megnyitotta a csődöt. A könyvszakértők véleménye az volt, hogy a cég vagyonát erőszakosan értékelte fel és fizetésképtelenségüket már 1926-ban tudniok kellett és mér. legükben mégis nyereséget mutattak kl. holott veszteséggel zárták az Üzleti évet A cég ellen, illetve két tulajdonosa ellen 1928 tavaszán megindult a csalárd bukás büntette, vit. kes bukás vélsige is egy sereg csalás, tik. kaszlás miatt az eljárás, As ügyészség 32 oldalas vádiratot adott ki Márer Gyula és Sándor ellen. A csalárd bukást és a vétkes bukást az ügyészség abban látta fenforogni, hogy a részvénytársaság Igazgatói a vagyonukhoz tartozó értéktárgyakat elrejtették. így például 1928 januárjában 164 zsák nulláslisztet vittek, az ügyészség szerint. Bécsbe, ezenkívül a részvénytársaságot megillető Retlnger Sándorral. Rejtő Dezsővel és Relinger Arturnéval szemben fennálló 6382 pengős követelésüket, mint behajthatatlan, leírták. KönySZÉCHENYI MOZI Kedden, január hó 26-án A budapesti Kamara Filmszínház logaikerUltebb fllmufdonsága Anno 1980 Milyen leas a vtlég 30 év múlva Vidám utópisztikus filmrogóny a rakétaroptilógép koretakából. Fantasxtikua kópok a jövfl század metropolisából óa a Mara-bolygó képzeletbeli tájairól. Előadások kezdete 5, 7, 9, órakor veiket — mondja a vádirat — hamisan vezették és ugy változtatták meg, bogy azokból üzletük cselekvő és szenvedő állapota kideríthető ne legyen. Az ügyészség ezeket az eseteket nvolc vádpontban sorolta fet Még egy vádat emel az ügyészség a két Igazgató ellen, azt, bogy 1928 februárjában 3—4 üzleti könyvet a malom kasán, fába dobtak é* így megsemmisítették. A vagyoibukkottak — mondja az ügyész — fizetésképtelenségükbe saját gondatlanságuk folytán Jutottak. Romlásukat tőrsdejátékalk ts elősegítették. Mikor már fizetésképtelenségüket tudták, 1927 nyarán és őszén, a beraktározott gabonák átvétele folytán 152 ezer pengőnyi adósságot csináltak. Az ügyészség Márer Gyulát és Sándort vádolja meg, mint tettestársakat, ii rendbeli csalással, melyeket az ügyészség szerint azáltal követtek el, hogy araikor már tudatában voltak fizetésképtelenségüknek, elhallgatták tényleges vagyoni állapotukat és ilyen módon hitelt és előleget vettek igénybe. Ilyen módon Bauer Tjafo* i* Társa céget 5000, Natura Áruforgalmi Rt-t 7000, Szűcs Jánost 413, Lórik Andrást 3400, Beck Jánost 3000, v. Nagy Mihályt 1500, C*anádi Józseeft 1125, Pon. tylk Pált 2300, C'ányi Mihályt 649, Bauer és Róezot 576, Markov(ch Szitárdot 84 pengővel károsították meg. Végül nyolcrendbell sikkasztás vádját ls emelte ellenük az ügvészsé* azért mert 1927-től kezdődőleg a beraktározott gabonákat eltulajdonították. Pontytk Pál 300, az Orosházai Ki*bb tokosok Ke. reskedelmi Rt-t 7847, Cunner Gézát 9000, Filák Józsefet 200, Darász Jánost 2100, Kovács Gézát 1800, Csáki Jánost 1800 és -ózv. Wolf Sománét 150 pengő erejéig károsították meg. A hétfői tárgyaláson Márer Gyula védelmében dr. Reich Zoltán, Márer Sándor védelmében dr. Elsner Manó jelent meg. a vádat dr. Liszkay Loránd ügyész képviselte. A bíróság a délelőtt folyamán a 63 esztendős Márer Gyulát hallgatta kl, aki elmondotta, hogy 1927-ben, a malomiparban beállott válság Idején az őrlemény! különbözeteknél nagy veszteséjek irtik a céget. A romlást tulaj, donképen a kereskedelmi életben oly káros követ- ' kezményckkel járó pletyka okozta. Amikor ugyanis a cég 1928 januárjában mérleget készttett. fizetési nehézségekről szóló hlrck kaptak lábra és * híresztelések hatása alatt a hitelezők tömegesen tették esedékessé követeléseiket- Ezért voltak kény telenek beszüntetni fizetéseiket, holott a cég va. gyónt helyzete és üzemképessége, rer.tibitl'ás; foly • tán abban a heyzetben volt, hog-/ a normálisan fellépő Igényeket nehézségek és megrázkódtatások nélkül kiheverhette volna. — A kényszeregyességl eljárás magáncgvességl része azért hiusult meg — mondotta Márer Gyula —, mert az OHE szegedi szerve alaki okokból