Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-03 / 2. szám

S/EOED. Sxerketztöiég Somogyi uccn XX. I. em. Telelőn: 23.33. -- Kiadóhivatal. k»lc««nkanyvlAr «s legylroda Aradi ucca «. Telefon r n-OÖ. - Nyomda : L«w Uoúl ucca 1». Telefon t 20.34 Trtvfrníl é« Irvélelm DíImnnyarordiAn s*e»«rd Vasárnap, 1932 Január 3 Ara 24 fillér VIII. évfolyam. 2. szám ELŐFIZETÉS1 Havonta helyben 3.20, vidéken #s Budapetlen 3-ftO, uuiftfldifn ®*-40 pengd. •» Eoye» tiAm Ara héthH«» nap 1«, vníAr- e* llnnepnan 14 «111. Hlr« detétek felvétele tarifa szerint. Megfeleni1 hétM Mvételével r«i«ir»nntn rcrael Szavak napja Ahány újság Újévre megjelent, annyi jóslás tájékoztatott bennünket, tájékozatlanokat, arról, hogy az 1932-es év, »a nem ismert tartomány«, milyen csudákat és milyen katasztrófákat fog feltárni előttünk. Különös korban élünk, nemcsak előrelátni nem tudunk, de hátrafelé tekinteni sem. Szinte kedvünk lenne azt mondani, hogy az előttünk felnyíló évről nem tudunk sokkal kevesebbet, mini arról, ami mögöttünk lezáródott. Az elmúlt év eseményeit ismerjük, az emberi értelem azonban nem áll meg az események kinai fala előtt, az emberi értelem keresi rz okokat és kutatja az összefüggéseket. Az elmúlt év csak szavakat szajkóztatott be velünk, szavakat, melyeket nem sokkal több értelemmel és nem is sokkal több meogvőződéssel mondunk, mint ahogy a papagáj kérkedik szókincsével. Azt mondjuk: bizalmi válság, de ki tudja megmondani, hogy ez a közkeletű, kitaposott, a használatban már elrongyolódott szó tulajdonképen mit jelent? Látjuk az arany nomádéleiét, az értékmérő népvándorlását, de ki tud felelni arra a kérdésre, hogy mi okozza és mi szabályozza az aranynak vérkeringését? Elő'.tünk a problémák Dolomitjai s a kezünkben nincs térkép s a lábunk előtt nem kígyózik fe'tört ut. Pedig mi nemcsak a magasba szeretnénk jutni, mi tudni akarjuk azt is. hogy mi van a hegyóriások mögött: nyilik-e még tavasz s cirógathat-e még bennünket rózsák illatától 4des levegő? Nem tudunk felelni a mult kérdéseire. hogyan tudnánk válaszolni kérdéseire a jövendőnek? Az útnak eddig megtrtt szakjából nem tudunk következtetni az előliünk álló feladatra. Nem tudjuk hogy mi volt s nem tudhatjuk, hogy mi lesz. Egy hiányos: eddig rossz uton jártunk. Ha volna bennünk bátorság, visszafordulnánk, — ros-z volt az ut, rossz volt az irány s rossz szolaltot tettek azok, akik betereltek bennünket ebbe a szakadékba Aki jobbra akar haladni és halra indul, aki felfelé akar menni s lefelé vez -íő ösvényre tévedt, az hiába töpreng s hasztalan vállalkozik problémák megoldásira hiába hívja segítségül a modern tudományok augurjait és hnruspexeih nincs s nem marad számára más választás, mint a visszafordulás. Mit segit rajtunk, ha lábunk' alól elveszítve az utat a kapitalizmus v-Vsácáról beszélünk s mit könnyit. ha azt a botorságot és Ielkiismeretlensécet. ámi be-nünket bejuttatott. a történelmi fei'őlés mo'oriábn beillesztjük csavarokként és dugaszokként- a szavak vigasztalhatnak, de nem vigaszt Álnak a tények és nem vigasztalhat me- a méhében keresett magasság s ez egyenlítő ment'n keresett Északi Sark. Mintha eltévedtünk volna a sivatagban és - bizluk volna magunkat. De a mi tevéinkből hiányzik a csalhatatlan írztönösség, amelyik a delejtü biztosságával marad meg a kijelölt irányban s amelviknek orra minden műszerünknél csalhatatlanabbul érzi meg a levegő páratartalmát. Hornokba fulladtak ?z utak. homokba fuliidtak • gek s itt áll a ma embere, vállán és lelki ismeretén azokkal a feladatokkal. nmdy.W1 a kultúra és a civilizáció pakolták meg. Itt állunk álutakon álpróféták között álhitek búbájától ittasan s keressük a boldog tegnap csörömpölnek. - >. Van napja a fáknak' és van napja a madaraknak, van a hősöknek napjuk és halottak napja is van. De az Újév a szavak napja volt és a szavak napja maradt. Küzdünk az infláció ellen s a szavaknak olyan inflációja tölt el minden rést, lep el minden mezőt s teszi egyenlővé a halmokat a völgyekkel, hogy mint hóviharban eltévedt vándornak, már emiatt is megszűnt kapcsolatunk az élet realitásaival. Szó, szó, szó, — mondhatjuk mi is Hamlettel, pedig neki mennyivel kevesebb oka volt ezt mondani Clnu^t'is fecsegő miniszterének locsogására. Szavak hangzanak el s fogadások törik meg a várakozás csendjét, de nem is beszédekből, mondatokból és kijelentésekből, hanem csak »rózsás pontjából az i-nek« lesz-e valóság az esztendő háromszázhalvannégy napján? Mert eddig minden év január másodika Léthe vize volt. Egyetlen éjszaka sötét vizei elmostak min- j dent-mindig-mfíidcnütt azokból az Ígéretekből és programokból, amit minden év első napján szőttek, teregettek, formáltak szavak selyemszálaiból egy egész '»ztendő számára.; Mundus vult decipi, ergo de> ipialur. Mintha; erre a nem kegyes, de kegyetlen öncsalásra; szüksége lenne már az emberiségnek s legalább is olyan szüksége lenne rá, mint alko-, holistának az alkoholra, másként üres szavak játékszereivel nem lehetne elbódítani még a szilveszteri hangulattól Ítéletében meggyöngült embert sem. Bele kell nyugodnunk, hogy a szavak napja volt ez az Újév s ha nem gyilkoltak volna le bennünk minden illúziót s ha tudnánk még hinni és álmodni a gondoK borsóján térdepelve, most várhatnánk, hogy a szavak kavargó tengeréből mikor fog végrei kiemelkedni az első bátor cselekvés Ararathegye. H lap^n <iapa*c»1t kardnao^f nélkül bevonultak Cslngcsauba \ Tóklói feteníés szerint befejeződjek a fap&n—kínai hadműveletek (Budapesti tudósi ónk telefonfrtentés?.) Tokióból jelentik: A japán csapatok csfngcsaui bevonulása váratlanul érte a japán közvéleményt, amely azt hitte, hogy a város bevételét nagy és véres harcok fogják' megelőzni. A kinai hadvezetőség az utolsó pillanatban kiürítette a várost, igy a japán csapatok kardcsapás nélkül vonultak be Csingcsauba. j A bevonulás után japán repülőgépek jelen- I tek meg a város felett és kiáltványt dobtak le, amelyben a japán hadvessetősét felhívja a lakosságot, hogy fogadja nyugodtan a japán csapatok bevonulását. A tokiói lapok szerint a hadmüveletek a csingcsaui levonulással befejt zést nyertek, ujabb összeütközés most már nem" várható; a japán és kinai csapatok között Csefeország 500 milliós ko'csönl kapóit Franciaországtól • (Budapesti tudód'ónk telefon)intése.) Prá- j gyalások sikere nagy őrömet és megelégedést gából jelentik: Csehország 500 millió frank keltett prágai pénzügyi és politikai körökben.! kölcsönt kapott Franciaországtól. A párisi tár- I „Csnpta vs5aTO«stvi nemzet ewes'tett erőfeszítése tudja leküzdeni a nehézségeket" A kormányzó Budapest, január 2. Nagy néz;"':"^önség gyűlt össze tegnap a Várban, hogy végignézze a boldog újévet kívánók felvonulását." Károlyi Gyula miniszterelnök fél 10-kor jelent meg a kormányzó előtt. 12 órakor felvonult a diplomáciai kar, amelynek nevében Angelo Rótta pápai nuncius üdvözölte a kormányzót. A kormányzó az üdvözlésre igy válaszolt: — Excellenciád méltán róta az elmúlt" év terhére azt a gazdasági és pénzügyi válságot, amely mindenük hevesen pusztít, nemkülönben az ebből származó vészes következményeket. Alig k U hangsúlyoznom í't, hogy ez a kérdés a magyar kormány részéről szünet nélkül folytonos feszült figyelem tárgya voit. Ennek az igen komoly problé'u4nak megoldása azonban nem csupán nemzeti kérdés. Ez a probléma lényegében nemzetközi kérdés. Csupán valamennyi nemzet egyesített erőfeszítése és minden kormány ... I.A. (•Ztr. njévl beszéde világ küszködik és enyhíteni a bajokat, amelyektől minden nép szenved. — A magyar nép, amely egyesíteni kívánja erőfesziléseit valamennyi más nemzet erőfeszité sével s amelyet eltölt a rendeltetésébe vetett megrendíthetetlen, hit, kitartóan folytatja azt a békét és regeneráló munkát, amellyel reméli, hogy sike* rektfr {eljesebb jövőt biztosiihat magának. Bárcsak még nagyobb mértékben hozzájárulna az 1932. év, mint az azt megelőző, a lelkek megnyugvásához, az anyagi boldoguláshoz és az emberiség boldogságához. A nemzeti szabadelvű párt tagja aj. év alkalmából Rassay Károlyt üdvözölték,' aki beszédéhen a kormány szükrs szabott gazdasági és politikai programja ellen foglalt állási. Felfogása szerint csak a nemzeti erők 6sz* ,.l.f0nA*A.>ni éi pni; uj nniihkdi alakulat megterem* tisAnel «t a kibonlokuzás utiát ®eíta!.íl»?.