Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-22 / 17. szám

Megszavaztatják a munkanélkülieket az inségebédek ügyében SzOkségmunka napi mástél pengő' -i, vagy népkonyhai ebéd A népjóléti bizottságban a sztlkségmunkák meqlndlfását, a harmadik népkonyha felállítását és ax Inségebédek megfavltását sürgették (A Délmagyarország munkatársától ) A népjóléti bizottság csütörtökön délután összeült a városháza bizottsági termélwn dr. I'át/u József polgárm;sterhelyette^ elnökletével, hogy le'árgvalja az Inségebédek problémáját. Dr. Szabó (.éza kulturtanácsnok, a népjóléti ügyosztály vezetője — mint Ismeretes — azt javasolta, hogv a város a munkaképes Inségespknrk csakis akkor adjon a jövőben ingyen uéukotivhai ebédet, ha mrgdi)lgoz. nak érte. A bizottság ülésén Herbich I.ajos. a népkonyha gondnoka bejelentette, hogy a Berl|nl-köruti népkonyhán a naponta kiszolgáltatott ebédadagok száma elérte a 4075-öt, a Vásárhelyi-sugáruton pedig a 2178-al. a két népkonyha igy összesen 6253 adag ebédel oszt kl naponta, de állandóan emelkedik ez a siűm Elkerülhetetlenül szűkség van a harmadik népkonyha megnyitására, mert a meglévő két' konyha nem győzi a munkát. Szabó tanácsnok bejelentette ezután, hogy a város ezldőszerlnt 338G ínséges családot részesít tüzifasegélyben, hefenkln! 677 imázsa léi oszt ki közöttük. A népkonyhát 1750 család veszi igénybe 6253 családtaggal. A felmerült technikai nehézségeket — mondotta —, vagy a harmadik népkonyha felállításával kell megszüntetni, vagy a munkaképes Ínségesektől megfelelő c^e isroIgá;»atást ke'l kívánnia a városnak munka formájában. Szerinte a legnagyobb családok fenntartóinak /in. vonta H napi munkát kellene végeznie. A tanács, nok meg Van győződve arról, hogy ez a módszer megrostálná az inségebédesek számát és a jövőben csak azok folyamodnának az Ingyen ebédért, akik arra tényleg rá vannak szorulva. Vitéz Má, iifőldy Márton a fokozottabb ellenőrzés bevezetését tartja kívánatosnak, de meg kell indítania a városnak a szükségmunkát is, mert reálisan csakis igy várható a népkonyha forgalmának csökkenése. Van igen sok sürgősen elvégzendő munka. Igy a csatornahálózat tisztítása, a nyitott árkok rendbehozása, a gyermekjátszóterek planirozása. Szükségesnek tartja "a harmadik népkonyha felállítását is és erre a célra á Szerit Rókus-uccai fiökkorház szujerénjét tartja alkalmasnak. Láfer Dezső felszólalásiban kijelentette, hogy akadhainak olyanok, akik jogosulatlanul kérnek ebédet, ezekből a szórványos esetekből azonban nem lehet mind a hatezer inségebfdesre követ, keztetni A város a 13 filléres ebédekéri nem kívánhat munkál. Enyhítene a helyzeten, ha a város megindítaná végre a szükségmunkákat és . keresethez juttatná a munka nélkülieket. Követeli a szegénykataszter felállítását. Ne adjon a város a munkanélkülieknek ebédet, de adjon nekik munkát, vagy pedig készpénzsegélyt. Az inségebédeket a munkaképtelen szegényeknek adják. Erdélyi András a csatornák rendbehozását sürgette a szükségmuukák keretében. Gönczi Károly a legsürgősebbnek a szükségmunkák megindítását tartja. Helyesli, ha a város csak ellenszolgáltakisért ad ebédet, de azoknak, akik dolgoznak érte. adjon jobb ételeket. A harmadik népkonyha megnyitása feltétlenül szükséges. Dr. Szamek Sára munkát, munkaalkalmat süt get a munkanélküliek számára. Et kell készíteni a szükségmnnkák proorarnját, hogv azután végre tervszerűen megindulhasson a munka. i.ászló a népkonyha' élelmezést nem tartia ktctég:!finelc Más városok példájára hivatkozva azt javasolja, hot7y a rfros munkáért természet, beni ellenszo'gdltritást ad/on. Kifogásolja, hogy a szegedi polgárság állal befizetett Inségadó túlnyomó nagy részét nem itt költi el az állam, pedig ebből a pénzből nagyon sok munkanélkülit lehetne keresethez juttatni. Lung Mihály, a hatósági munkaközvetítő hivatal főnöke mondotta el ezután, hogy a hivatal Szegeden 3100 munkanélküli I.irt nvilván. szerinte •zonban az összes munkanélküliek száma meghaladja a hatezret. Próbaképen megkérdezi.* a nyilván! irtott munkaOélkülicket. hogy mel\ik megoldást foi'a tnák szi vesebben A munkaMé'' <•'" k .'gyharmad résre ki jelentette, hogy főbb ebédekért szivein dolgozna, a második harmad azt szeretné, ha a munka elte. nében a város nyersen adná ki az élelmiszereket, a harmadik harmad viszont készpénzt szeretr.e. Dr. Pálfy József polgármesterhelyettes azt java. solta, hogy a népjóléti ügyosztály hívja fel a három és a háromnál tóbb tagu családu munkanélkülieket a szükségmunkára való önkéntes je. lentkezésre. Ezek azulán választhatnának a nép. konyhai koszt, vagy a munka között Aki munkáért jelentkezik, anuak havonta 14 napot kellene dolgoznia, ezért kapna •api Másfél pengőt, 14 napra tehát 21 pengőt, ezzel aremben lemondana a népkonyhai ebédekről, t A népkonyha statisztikája szerint ezer ilyen család van 3—4 ezer családtaggal. Ha tehát 500 jelentkezik a munkára, a népkonyhák forgalma 1500—2000 adaggal csökkenne A polgármesterhelvettes szavazás alá bocsáj* totta a javaslatot A bizottság a kulturtanácsnok javaslatával szemben a polgármesterhelyettes vnslatdt fogadta et. Most tehát megszavaztatják a népkonyhán étkező munkanélkülieket és azután Ismét összeül a bizottság, hogy a szavazás eredménye alapján meghozza végleges határozatát A polgármesterhelyettes beje'entette még, hogy a szükségmunkálatok nem szűntek meg, csak a fagy miatt félbeszakadtak, de mihelyt felenged az idő, a város gondoskodik arról, hogy lehetőleg az eddiginél nagyobb arányban meginduljanak, mert kétségtelen, hogv szükség van az Ínségmunkák megindítására. 300 ezer pengüvel kevesebb adót fizetett Szeged polgársága 1931-ben, mint az elfizfi évben 53 ezer zálogolás, — 30 ezer esetben tűztek kl árverést, de csak 141-et tartottak meg Adózási fotográfia » (A Délmagyarország munkatársától) A városi adóhivatal most állította össze a mult év adóbevételeiről szóló összehasonlító kimutatását, amely rendkívül érdekes adatokkal illusztrálja Sseged gazdasági életét. A kimutatás szerint az együttesen kezelt adókból az elmúlt évben 5,664 975.01 pengő folyt be, 1930-ban ezzel szemben 5,965-059.90 pengő, tehát az elmúlt éo adóeredménye 300.08i.89 pen. vet gyöngébb az előző évinél. Az adójövedelem háromszázezer pengős visszaesésének — amint azt dr. Hammer Fidél, az adóhivatal vezetője érdeklődésünkre elmondotta — az az oka, hogy a mult évre lényegesen kevesebb adót vetettek ki, tekintettel az üzleti forgalom fokozatos csökkenésére és a gazdasági helyzet rosszabbodására, Ugyanílven arányú visszaesés mutatkozik a részleteknél is. Kereseti adóból például 1930-ban 343 ezer 799.75 pengő folyt be, 1931-ben csak 318.284.91 pengő. Ez a visszaesés annak a következménye, hogy igen sok kereskedő tönkrement bezárt, megszűnt adóalany lenni, nem volt építkezés sem a városban, szóval lényegesen kevesebbet keres, tek az emberek, mint az előző években. Csökkent a városi átiratási dfpkból származó jövede'em is. Két évvel ezelőtt még ezen a címen 232.525.15 pengő folyt be a város pénztárába, a mull évbla csak 178.187.66 pengő. Ez a visszaesés azonban nem hü kifejezője a mult évi ingatlanforgalomnak, mivel az ősszel eladott ingatlanok átírási dija csak ebben az évben folyik be. A kimutatásban uj tételként *zer;pel a szükség, adó, amelyet a mult év novemberétől kezdve szed az adóhivatal. Az ér végéig ecen a elmen 103.136.í5 pengő folyt be ée ebben az érben * hozzávetőleges számitások szerint befolyik 500.000 pengő. A mult évben egyszer és mindenkorra kivetett szükségjárulék összege 69.000 pengő volt Ebből 1930-ban befolyt 42.981.6J pengő, 1931-ben 14 90785 pengő. A mutatkozó hatezer pengős hiány valószínűleg már nem folyik be, mert annak egyrésze behajthatatlanná vált. másik részét különböző okok miatt a hatóságok már le is Írták. A magánalkalmazottak és a közalkalmazottak úgynevezett külön adója cimén 1931-ben 121.904.47 pengő folyt be. A mult év végén kiadott kormányrendelet értelmében Inségjárulékot vetettek Id a társulati adó alapján. Ezen a dmen decemberbea 7687.06 pengő folyt be. Kimutatást készített az adóhivatal az adóbehajtd. sokról is 1931-ben 110.132 adófizetés iránti figyelmeztetést adtak ki, 1930-ban 110.259-*t A mult évben 53.200 zálogolás történt, azelőtt 61.177. 1931-ben 30601 árverést tűztek kt adótartozás cu mén és 111 esetben tartották meg az árverést. Elmondotta dr. Hammer Fidéi azt is, hogy az 1932. évre szóló házadó és szükségadó kivetését január 10-én befejezték és mégis kezdték az érto. sitések kézbesítését. Az értesítések ellen az érdekeltei' 15 napon belül fellebbezhetnek a pénzügyigazgatósághoz. A fellebbezéseket akár a városi, akár az állami adóhivatalnál be lehet nyújtani* Az adóhivatal ugy a házadót mint a szükségadót az üres lakások után is kivetette, azonban feL.-uárban hivatalból észlelni fogja, hogy melyek az üres lakások és a megfe^'V-'-Vészt hivatalból tőrük. Márciustól leszállítják a kisvasút taritáfái Korlátozzák az alsótanyai aulóbuszforgalmat (A Délmagyarország munkatársától.) A város hatósága lassankint — engedve a viszonyok kényszerítő hatásának — revízió alá veszi az összes városi tarifákat. Ez a revízió természetesen az adó-, vagy javadalomtarifákra nem terjed ki, csakis az üzemi tarifákra. A tarifamtrséklés politikájának helyességét ugyanis kipróbálták és az minden esetben bevált. A leszállított tarifa következtében olyan erősen megnövekedett a forgalom, hogy a város üzemei még keresnek is az olcsó tarifán. A városi üzemek központi igazgatósága legutóbbi ülésén a kisvasat tarifájá' vette revízió alá és elhatározta, hogy a kisvasút vonalain, még pedig a rövidebb távolságú forgalomban március elsejétől ke-dni/ő'eg mintegy husz százalékos tarifamérsék. lést iér.tef érvénybe, de csak átmenetileg és prólxtképen, [la a tarifacsökkentés itt is beválik üzletileg, akkor a mérsékelt tarifát tartják meg. Az üzemigazgatóság reméli, hogy a kisvasút forgalmát a mérsékelt tarifa jelentékenyen meg fogja javitani. A' ' fo'j'alkozott az alsótanyai autóbuszjáratok problémájával ls. Az Igazgatóság Zálogjegyéi mielőtt eladná győződjön meg, hogy legtöbbet fizet érte Gáspár, Mikszáth KAImán-u. 12. sz. Keresek megvételre higanyt, hamis csontfogilut. brilliáns ékszert, réui aranv és ezüstoénzekeL — mint emlékezetes — még a mult évben elhatározta, bogy beszünteti a járatokat, mivel a forgalmuk jelentéktelen és növelik a vállalat kiadásait A határozat végrehajtására azonban nem került a sor, mert azok a szegediek, akiknek Alsótanyán szőllőjük, nyaralójuk van, küldöttségileg kérték a város hatóságát az autóbuszjáratok fentartására. A hatóság próbaképen meg is hosszabbította a halálra Ítélt járatok életét de most kiderült, hogy a próba nem vált be, a ráfizetés egyre nő. Az üzemigazgatóság ezért most végérvényesen elhatározta, h ^gy az alsótanyai járulókat m> gszünteti, illetve csak a hetivásáros napokon indíttat kocsikat Alsótanya felé. Megállapította az üzemigazgatóság azt is, hogy az autóbuszok indokolatlan konkurrenciát csinálnak a kisvasutnak, elvonják a kisvasút forgalmának egyrészét és igy semmi értelme sem lenne annak, ha a város továbbra ls mesterségesen konkurrendát csinálna egyik üzemével a másiknak. itt emiitjük meg, hogy a Tisza és a Maros szögletében lévő községek együttea kérelmet intéztek a kereskedelmi miniszterhez, akitől engedélyt kérlek a város autóbuszüzeme számára arra, hogy a szeged—deszki autóbuszvonalat Kiszomborig meghosszabhithassa. A kereskedelmi miniszter most értesítette a város hatóságát, hogy a kérelmet e'ulasitotla, mert ez az útvonal párhuzamosan hahd az Arad-Csanádi vonallal, a kiszombori autóbuszjáratok engedélyezése tehát a vaswt üzleti erdekeit veszélyeztetné.