Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-22 / 17. szám

mmmmk AZCOtU. S*erHetslA««o: Somooyl ucca lt.I.«m Teleiont 2%33.'Klni1óhlvalal, KOIctnnkflnyrMr leoytroda Aradi ncca Telefoni It-OO. * .Nyomdát LMw Lloól urc» IU. Telefon t Z(U34 TAvIrntl Irvflrlm DeimnnyiiriirtüAn sFrnrd Péntek, 1932 Január 22 Ara 10 fillér ] } VIII. évfolyam, lö. $zám CLOFIZETfc^ Hnvonla helyben 3.lO vMAken «• Budapetlan XM). HUllOldna n-40 pengő. ^ Egyet iiAm Ara l»«t»«Oat­nap I®. raaAr- é» Ünnepnap «UI. Hlr­«f it«aek felvétele farfia werlnt. Meg|e» leniu h«tfA nrvetel*v«M nnnnnlnreinn Tessék lűtenl a mozdonyokat Ma péntek van és hétfőn állítólag megkez­dődik a laur.annci jóvátételi konferencia. Azért mondjuk, hogy állítólag, mert még mindig nem lehet tudni, hogy lesz-e éhből az össze­jövetelből valami. Folyik a táviratváltás Páris, London, Berlin és Róma között, de még nem adták ki a rendeletet a mozdonyok fűtésére. Különösen nem lehet tudni, hogy Laval mi­niszterelnök utasltotta-c az inasát podgyászá­nak becsomagolására. A cinikusok azt mondhatják", hogy nem volt még konferencia a háború óta, amelynek ked­vezőbb auspiciumokkal néztek volna elébe. Ez a konferencia nem hozhat csalódást Né­metország nevében Brüning kancellár meg­mondta, hogy ők fizetni nem tudnak. Francia­ország nevében Laval kijelentette, hogy ra­gaszkodnak a szabadon megkötött békeszerző­dés kötelezettségeinek teljesítéséhez. Ameriká­ban a kongresszus ugy határozott, hogy őket u európai perpatvar nem érdekli, ők köve­telik a háborús adósságok megfizetését. A ki­látástalanság leljes és tökéletes. Botorság vol­na, ha valaki ezek után még remélnf merész­kedne. Akármi történik Lausanneban, ha ugyan történik, az csak kedvezőbb lehet a kilátásoknál. ...... Franciaországban két hét óta háborognak s kedélyek, mert s német kanocllár meg­mondta, hogy Németország nem Tud fizetni. Ezt ugyan a franciák is tudták', hisz az Ő megbízottaik is bent ültek abban a bizottság­ban, amely megvizsgálta Németország fizető­képességét és negatív eredménnyel zárta le jegyzőkönyveit. Mégis azt mondják, hogy a kanoellárl nyilatkozat a versaillési békeszer­ződés megszegését jelenti. Azt is mondják, hogy Franciaország nem tűrheti idegen fak­torok elbírálási Jogát abban a tekintetben, hogy ők milye r. mértékben kívánják ezeknek a kötelezettségüknek teljesítésit. Két ilyen me­rev nyilatkozat után csakugyan mlrevaló az egész konferencia? Vájjon lehet-e remélni, hogy a genfi tó hűvös és józanító téli leve­gője fizetésre bírja a németeket és le fogja csillapítani a magasra felajzott oárisi szen­vedelmeket? Akármi is történik, az bizonyos, hogy a vnal helyzet, amely nemcsak Németország­nak és Franciaországnak külön kérdése, ha­nem a gazdasági világválságnak is egyik' leg­főbb okozója, huzamosabb ideig fenn nem iartható. Németország évi kétmilliárd aranyat és aranyérlékü devizát nem képes jóvátétel címen fizetni. Ha eddig fii lett. az csak azért történhetett, mert rövidlejáratú kölcsönök­ben mindig felvett annyit, hogy fizethessen. Amerika és Anglia hitelt nyújtottak" neki. hogy fizetni ludjon Franciaországnak, viszont Fran­ciaország fizetni tudja jóvátételi tartozásait Angliának és Amerikának. Akárcsak :iz egy­szeri cigánybandában, körbenjár a hatos, mely­ből végül senkinek se maradt semmije. Itt azonban a különbség az, hogy minden egyes kölcsön, amelyet Németország kapott, csak a végleges rendezést nehezítette inog, meri a kamatokban ujabb terheket rólt a német gaz­dasági éleire. Ezért kellett jönni a mult év junius 22-én Hoover elnök okos és emberséges javaslatának. Hty egy évre függesszék fel mindennemű há­borúból eredő (artozás fizetését, engedjenek 'élokzelvétcll a németeknek gazdasági viszo­nyaik rendezésére és az egv cszlendő eltelté­vel próbáljanak összeülni és tárgyalni, hogy mi legyen a teendő azután. Akkor Amerika lemondott volna erre az esztendőre a sajál követeléseiről. A javaslatot a franciák meg­torpedózták. Különbséget tettek a feltételes és feltétlen adósságok között és keresztülvereked­ték, hogy ezeket még a Hoover-esztendő alatt is fizetni kell. DÍ mert Németország fizetni nem tudott, a feltétlen addóságoknak megfelelő összeget ők adták kölcsön — persze kamatok felszámítása mellett — a német birodalmi vas­utaknak. Forgalomba hozták a cigányok ha­tosát Most változott a helyzet. Most Amerika nem akarja játszani a játékot. Azt mondja, hogy Franciaország a háborúban szabad elhatározd' sából vett fel kölcsönöket, eszközölt rendelé­seket, ezeket minden más körülményre való tekintet nélkül megfizetni tartozik. Ebben az amerikai elhatározásban bizonyára szerepet játszik az a körülmény, hogy Franciaország, amely bővítteti bankjának pincéit az arany ujabb tömegeinek befogadására, egyáltalán nem kei ti a fizetésképtelen adós benyomását, akinek szabad mások nem fizetésével fedezni magát. Viszont most Franciaország az, aki aA szeretné, hogy legalább egy esztendőre meg­hosszabbítsák a Hoover-moratóriumot. Jogilag ugyanis s moratórium nem szünteti meg Né­metország fizetési kötelezettségét, Csak a tel­jesítést tolla ki Ezúttal azonban Amerika nem hajlandó az összefüggést a háborús adós­ságok és háború utáni jóvátételek kőzött el­ismerni. A helyzet ma ezért reménytelen Nincs ember, aki ebben a pillanatban meg tudná jósolni, hogy merre lehet megtalálni a nemzetközi pénzügyi politika labirintusának kivezető útját. Mint azonban az ilyen zűr­zavaron állapotokban történni szokott, kezde­nek kipattanni a kölcsönös sz-mre'iányásnk. Az angolok nem minden méVtatlinkcdás nélkül mondogatják oda a franciáknak, hogy ók, akik a szövetségeseknek köszönhetik, hogy tel­jesen nem gázolták le őket. ma ugy viselked­nek, mint akinek csak követelni valója van. de senkinek semmivel sem tartozik. Ma tesznek szemrehányást a franciáknak, hogy a francia vasutak még az angol csapatok szállítási költ­ségeit is felszámították a tengertől a harc­térig. Vannak angol újságok", amelyek azt ls megkérdezik, hogy ezen a cimen talán kör térhas 7wilatl difat is fognak követelni a lóvcsz­árkokért, amelyekben a háború alatt angol és amerikai katonák harcoltak. Egyszóval a lausannei konferencia kilátá­sai nagyon kedvezőek. Lehet fűteni s moz­donyokat, kipucoválni a szalonkocsikat és cso­magolni a podgyászokat IMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMM* Elhalasztották a lausannel konferenciát (Budapesti tudósítónk telefon jelen­tése.) Bernből jelentik: A latinaiméi jóváté.eli konferenciát elhaU'zto'ták. Csütörtökön este hi­vatalos értesítés érkezett a svájci külügyminiszté­riumhoz, amelyben az angol kormány közli, hogy a január 25-re összehívott konferenciát elhalasz­tották. Párisi jelentés szerint a külügyminisztérium megu erősíti a konferencia elhalasztásának hírét azzal, hogy az az angol és a francia kormány közös elhatározása folvományaképen jött létre. Lázadás, sztrálk Catalonlában Véres ósszeOikBzések a sztrájkotok és a hatóságok kózóít (Budapesti tudósttónk telefonjelen­tése.) Madridból jelentik: Cataloniában a hely­zet katasztrófálisra fordult. Több városban álta­lános a sztrájk. A sztrájkolók sok helyen felszed­ték a vasúti síneket, kidőntötték a telefon- és távirópóznákat A íróságok és a sztrájkolók kö­zölt a véres összeütközések szinte óráról-crám megismétlődnek. A spanyol kormány csütörtökön rendkívüli minisztertanácson elhatározta, hogy a fégrrélyesebb Intézkedésekkel fojtja ei a lázoda*o. *at Még az éf zaka folyamán nagyobb katonai csapatok indultak Catalónlába, egy spanyol csata­hajó teljes Rőzzel tart Barcelona felé. Csökkentsék az államok a fegyverkezési és engedfék el a jóvátételeket Szenzációs Indítvány a francia kamarában (Budapesti tudósítónk telefon jelen­tés e.) Párisból jelentik: A kamara keddi ülésén folytatták a külpolitikai vitát. Az ülés szenzációja Forgeot köztársasági szocialista képviselő volt, aki uj tervet terjesztett be a húboras tartozásuk es jóvátételi flze.ések problémájának végleges es lel­je® rendezésére. Az uj terv, amit Forgeot egysé­ges tervezetnek tervez, a biztonsági és leszerelési problémákra is kiterjed. Forgeot szavait feszült érdeklődéssel hallgatták végig. — Nem méltó olyan r.agy államhoz, mint Fran­ciaország — mondolto I orgeot —, hogy minden ellenvélemény elutasításával ragaszkodjék ahoz hogy nem íárgvai a jóvátételi kénles revíziójá­ról. A kormánynak ez az álláspoutja megakadá­lyozza, hogy olyan nemzetközi imgoldás jöjjön 'élre, amely enyhítene az emberek millióinak nyo­morán. \ francia kormáuy javasolja az Egyesült Államok kormányának, hogy kezdeményezzen egy uj leszerelési akciót, amelynek célja az lenno. hogy az európai államok közös egyetértéssel 25 százalékkal csökkentsék fegyverkezésüket. Az l'S \ szerződést ima alá, amelyben garantálná minden nemzet számára a kötelező döutőbiráskodá.t. * fegyverkezésen megtakarított milliárdokkal Fran­ciaország könnyen fedezheti azt a kétmilliárd iran­kot "mii a háború folvományaképen a franci i háztartás a Inr.'onk oldalon tart nyilván. Németországunk |lyen mó lon az itan ei fehe ne engedni a jóvátételt. (Viharos taps a baloldalon, néma csend a jobboldalon.) Az USA visszakap­hatná Németországtól kereskedelmi hiteleit, amiket a német jóvátételi fizetések teljes befagyással fe­nyegetnek. Forgeot a:zal fejezte be beszédét, hogv bizalmas értesülése szerint az Egyesül! Államok <;é.«ségj» • lesrnrk hajlandók elfogadni ez| a jai,u>lato'.

Next

/
Oldalképek
Tartalom