Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-17 / 13. szám

Sport Megérkezel! a Szeged FC K Szeged FC szoml>ai.»n délelőtt oh./, turá Járói visszaérkezett Sze^-edre A csapit több tagja Budapesten maradt, akiknek a vezetőin február Mg szabadságot engedélyezett. Ugyanennyi sza badságot kaptak a szegedi játékosok Ls. Szeged súlyemelő bajnokságai Vasárnap délután fél 6 órakor a rókusi torna csarnokban rendezi meg a SzAK országos suly­«nelő ver senyét. Budapest valamennyi első osz­tályú versenyzője Indul a versenyen: MTK, UTE, Törekvés, FTC* és a SzAK. Pehelysúlyban Mol nárt (UTE) tippelik bajnoknak 250 kg állaggni, de azt nem tudják, hogy a szegedi ifj. Tapp is tud 250 kg-ot. Könnyüsuiyban Csinger (M t'K) 2C"> kg-val megnyeri a versenyt, itt jó még f.aram­szegi (UTE), Harai (MTK), Szabó és Farkas (SzAK). Középsulyban Székely (MTK) 290 kg-al biztosan nverl súlycsoportját, kisnehézsulylian Koprek Szagán (Törekvés) és Répás (SzAK) 260 kg. körül tudnak. Nehézsúlyban Kun (Törekvés) fogja nyerni súlycsoportját 2í)5 kg. kórüli átlag­gal, Beck Ernő 280 kg val jó második lehet. Előzőleg délután 3 órakor Törekvés—SzAK klub­közi birkozóversenye. A Törekvés csapata Mol­nár. Vlgh, rioldis, Biczó, Kővári, Németh, I.e­hóczky, a SzAK csapata: Dékány, Tóth Sz., Ördög, Kurucz II., Gál 11., Kurucz I., Bodó. A birkózó­verseny kétfordulós. I A Szegedi Vívó Egyesület január 30 án dílntán 5 órakor, határozatképtelenség esetén délután 6 órakor az egyesület helyiségében rendfs évi tiszt­újító közgvülést lart. National kasszát (kontroll kosszá) használtai és gyorsmérlc gel veszek Leveleket, Készpénzért" Jeligére n kiadóhivatalba kérek. »T Reumás, csúzos és küszvényes bánlalmnk ellen egyedüli ezer R 9 Salvafor masszírozó Ssállitási utánvét rtmatnA mellett egy ilvesr ára -9 Egy üveg hasznalata oredményt produkál. Kénzitöje: Dreyschoch és Társa Budapest, VI., Kartács ucca 25. Telefon 92—5—63 Legiobb minőségű hazai siebalQIÓ InlnbAnvnt AITII doro" loKoitl V/rHB Klr<v<1l WbLR|| IRTll TOJflSBRIKETT. TŰZIFA, KOK Sí, POROSZ SZEN állandóan nngv mcnn;is^pben raktáron Külföldi szenei éí kok­szol tökéletesen pótolja a TATAI DIÓ HOSttZDKIKETT Nem hagy sa nkot, nem sül össze, ti*zl>n haTinvá éq Fovar és zsáktétetekben azonnal szállít I VFDTFC Szénkereskedelmi • vLKILj Részvénytársaság I Szeged. Boldogasszony sugárut 17. • I plclon : tO -38. 21 -IS. A Délmagyarország Hirlap- és Nyomdavállalat rl kölcíönkötvényeinek évi ki*or?óláss folvtán 1931. évi december hó 31-én a 36, 57, 70, 7.V 82, 83, 88, 8!>, 97 és 100 sz. kölcsönkfltvénvek lettek ki­sorrolva Felhívjuk ezen kölcsönkötvények tulaj donosajt, hogv kötvényeiket beváltás végett a rész­vénytársaság pénztáránál január 25 ikélöl kezdve mutassák be. A szerdal PorcellAn, Andal Ernő vígjátéka és a pénteki Jftm és Jlll, operett színházi előadásra féláru fegyek DELMflGYflRORSZflG előfizetőinek AZ ARADI UCCAI KIADÓHIVATALBAN A RÉGI SZEGEDBŐL AZ UJDA Krónikák emberekről, dolgohrOl Irta: SL S I I H C 1 h q VllmOS 65 Nagyon tekintélyesek Voltak az elnöknők s olyan versengést fejtettek ki, hogy hasonlóra azóta sincs példa. Valamilyen jótékony ado­mánya volt egyszer Ferenc Józseínek, azt illett megköszönni. A lázakhoz hozzászokott szege­diek akkor csakugyan nem beszéltek másról, mint hogy kl vegyen részt a deputáclóban? Ki maradjon ki belőle? Egész szépen meg lehetett volna ugy oldani a kérdést, hogy fel­küldenek hérom szemrevaló menyecskét, azon­ban erről hallani sem akartak az egyesületi élet népfölkelői. Mikor jutnak ók még egyszer a király elé? Sajnos, a kihallgatáson egyikük sem beszélhetett annyit, mint amennyit elkép­zelt s amennyire képes volt, azonban még ívek multával ls lehetett hallani a megemlékezé­süket: — Boldog vagyok, mert felfoghattam a király egy pillantását. — Rám is rámnézett! — Csakhogy én rám hosszasabban! ...Igy mutatták meg a királynak az árviz előtti Szegedet, pedig talán mégi: rc^k jobban érdekelte volna az uj. Wőber Flóra néni állt a Vörös Kereszt élén, — ő megmaradt matróna korában is szemér­mesen piruló leányszerü egyéniségnek, naiv­nak, aki a Lajoskájáról. meg a Gyurikójáról bőszéi, mintha az'ik még mindig rövid nad­rágban járnának. Polgár Lászlóné a Kisded­óvó és Jótékony nőegylet élén állt, Barcsay Károlyné hatalmas szellemi egyénisége a refor­mátus nőegyletet tette nivósá. Worzikowsky Károlyné a Fehérkeresztet vezette. (Ez végezte a később létesített állami gyermekmenhely fel­adatait.) Csak Wőberné halála után ragadta magához a Vörös Keresztlel járó hatalmat, ugy vezetve az üléseket, hogy ha eszébe jutott valami hát azt nyomban közölte is a jelen­lévőkkel. éppenséggel nem zavartatva rmgót abban, hogy valamelvik felszólalónak a sza­vait szakitja ketté A férfi-elnök Veress Károly kúriai biró volt. maga a szelídség, a türelem, a megtestesült halk tapintat, nem is igen adta át az elnöki széket. Worzikowskiné azonban, (svar»y amint ő nevezte magát, Worzikowsk! ezredes özvegye), képes volt türelmetlenségében az elnököt ls félbeszakítani. — De kérem, horkant fel Veress Károly, talán mégis tetszet ék várni. — Elfelejtem adlig' — mentegetőzött az ujabb generáció életszeretettel agyonzsúfolt Emma nénije és bemondott még valamit, ami pótlólag jutott az eszébe. — i»az. átutazott ma az állomáson a Dzsillám báró. — Kit érdekel? Azt se tudjuk.hogy kicsoda. — De kérem! Egy miniszter fia! Kisült, hogy Ghyllány a neve. (Ki emlékezik rá, hogy ilyen miniszterünk is volt?) De Emma néninek épp ezért imponált. Az ilyen intermezzók miatt aztán alig lehe­tett rendben megtartani egy-egy gyűlést. Egyszer valami régi történetet mesélt el és tanúnak hivta rá Taschler Józsefet, az úgy­nevezett »kisebbik«-et. — Maga emlékezik a boldogult uramra, Jiska. — Hogyne emlékeznék a Naschitz bácsira, mintha ma is hallanám, hogyan kiált ránk az uszodában: kifellé gyerekek, klfellé. me. t gyün­nek a jányok... Worzikowskiné az özvegységé az ezredes halálától számitotta, a régebbi Időkkel nertt szívesen dicsekedett, hát egy kis méltatlan­kodással igazította helyre Taschlert. — Nem arról beszélek most,, hanem az ezra­desről. De Jóskát nem lehett megzavarni. — Azért nagyon derék ember volt a Naschitz bácsi is. higyje el az Emma néni. Worzikowski már nyugdíjban volt. mikor feleségül ment hozzá, igy a halála után nem kapott özvegyi nyugdijat. Azonban Naschitz bácsi után maradt két uszoda s az egyiket — szinte, kegyeletből — a katonaság bérelte a legénység számára, szerény jövedelmet bizto­sítva igy az egyébként is szerény életmódú özvegynek. Azonban menjünk tovább a soron Ss alkal­mazzuk az angol közmondást, mikor utolsónak érkezünk ahhoz, aki nem ls volt az utolsó. Rézi nénit Polgár-Kohen Teréznek hivták. ezt határozottan tudomásóra kell hozni a mai fiatalságnak, amely nem ismerte őt. Azz'l is tisztában vagyok, hogy leírásból, elbeszélés­ből ezek után mór soha nem ismeri meg az elefántcsontszínű matrónát senki, őt látni kel­lett örökös agilitásában, véget nem érő rende­zési lázában, szeretetreméltó zsarnokságéban. Aki sosem beszélt vele, az nem tudta, mi az eredeti kiszólás. Valami bájos módon keverte a szegedi nyelvet a jidó-germanizmusokkal s nem volt az a teremtett lény. akit ne ismert volna. cFol-» '-öv.) Felelős szerkesztő: PÁSZTOR JÓZSEF Nyomatott a kiadótulajdonos Dálmaparország Hírlap és Nyomdavállalat RL könyvnyomdájában Felelős üzemvezető: Klein * Sándor. Hő és sárcipőjét Felelősséggel legjobban és legolcsóbban FORRÓ GUMIJAVITO üzem végzi, Kossuth l.ajos-sugárut 29. Sarckftvitás P r.0.

Next

/
Oldalképek
Tartalom